A pszichés szenvedésed oka, az egód legjobb trükkje

Címkék: szeretetszerelemegószemélyiségönismeretpárkapcsolatsérelemszenvedésharag

Miért olyan nehéz és fájdalommal teli a szerelem? Miért szenvedsz időnként úgy, hogy azt érzed, kiszakad a szíved a mellkasodból?

Szenvedsz, mert szenvedni akarsz. (De legtöbben ezt teszik. Van ebben valami "normális".) Most tiltakozol biztosan, hiszen normális ember nem okoz magának szándékosan kínlódást. Mégis így van: a szenvedés energiát ad. 

Tudod, hogy mi az, ami a legtöbbször a szenvedésedet okozza? Tudod, hogy honnan tudhatod, hogy kizárólag magadnak okozod, és rég kilépthetnél belőle, ha akarnál?

Nagyon fontos dologra ismerhetsz rá a cikk végére magadban! Kell hozzá a nyitottságod, a humorzérzéked, némi önirónia, és az, hogy képes legyél magadra megfigyelőként tekinteni!

Olvass tovább, megéri!

Honnan ered a szenvedésed?

Azt gondolod, hogy a lelked fáj, hogy lélekben törsz össze, hogy a szíved szakad meg rögtön, amikor ér egy-egy nem várt sérelem. Egy sérelem, amit te magad sérelemnek élsz meg. 

Valójában azonban a lelked nem fáj, semmi köze a pszichés kínlódásnak a lélekhez. A lélek halhatatlan, neki végtelen tere van, esze ágában sincs korlátozni magát. Csupán tapasztal, és így szeretettel és mély belső nyugalommal szemléli, hogy te, mint a felvett földi személyisége szenvedsz. A lelked egy olyasmi, mint egy megfigyelője az életednek...

Aki szenved, az a személyiséged, az egód. A szenvedésed a gondolataid miatt keletkezik, és nem akárhogyan. 
Az egód szerepe az, hogy neked boldogságot találjon, hogy segítse a túlélésedet, hogy minél tovább élhess jól. Az egód keresi a biztonságot és boldog pillanatokat. Ez jó neked, ugye? Valaki, aki mindig megvéd a bajtól, az épp a saját személyiséged!
Emiatt szeresd hát az egódat, nélküle elpusztulnál.

Ugyanakkor mindentől megvéd a személyiséged, amit veszélyesnek, bizonytalannak ítél. Azt gondolod, jobb félni, mint megijedni, ezért a hangocska a fejedben folyton duruzsol, hogy rákényszrítsen, légy óvatos!

A hang a fejedben NEM a belső hangod. A hang a fejedben az egód. Az a személyiség, aki téged meg akar óvni a bizonytalantól. (A belső hangod akkor hallhatod, ha mindezt elcsendesíted. Kizárólag szeretet hangjai vannak, de ez egy másik cikk témája lesz)

Miket duruzsol a füledbe a hangocskád?
"Menekülj!"
"Állj ki magadért most!"
"Többet érdemelsz"
"Húzd meg a határaidat!"
"...IGAZAD VAN!"

Az egód legnagyobb csapdája: "Igazam van!"

Igazad van! Igen, sokszor, mindig!

Amikor megtapasztalod azt az életed során - még egészen az elején - hogy bizonyos tényeket fix pontként kezelhetsz, akkor rájössz arra, hogy el tudod dönteni a világ dolgairól, hogy mi jó és mi rossz, mi veszélyes, mi biztonságos, ki jó és ki gonosz... Igaz?
(Ezt nagyjából a 2 év körüli dackorszakodban el is kezded intenzíven gyakorolni szüleid nagy örömére.)

El tudod dönteni tényekről, hogy bekövetkeztek, és igazad is lesz. Mondhatod: "futottam 10 km-et". "Te ittál 4 üveg sört". "Ő átment a piros lámpán". "Ő eltévesztette a Himnusz szövegét"....Ezek tények. Tárgyilagosak. Megtörténtek. Nem tettél felettük ÉRZELMI ítélkezést. Kijelentést tettél csupán, mint megfigyelő.

Ezekkel nincs is baj. A baj azzal van, hogy miután látod, ezt el tudtad dönteni, felhatalmazod magad arra is, hogy ÉRZELMI kérdésekben is biztos kijelentéseket tegyél.
Az igazi gond pedig ott van, amikor már úgy teszel biztos kijelentéseket, hogy azok mások érzelmeiről szólnak, és ráadásul nincs róluk biztos tudásod.

A csapda pedig szépen bezárul köréd: azt gondolod: "igazad van", pedig csak kigondoltál valamit, feltételezel valamit, véleményed van.
Ha pedig ehhez hogy "igazad van" ragaszkodni kezdesz, azonnal megteremted a lehetőséget magadnak, hogy szenvedj! Mert mások nem mindig fognak egyetérteni, vagy nem fognak a Te igazad szerint létezni.

Hogyan ölt ez tested a párkapcsolatodban?
Miket döntesz el a kedvesed HELYETT az ő érzéseiről - vagy más kapcsolódásban másokról - egy-egy sérelem kapcsán?

Az egód kijelentéseket tesz, duruzsol a fejedben, mert elhitted, hogy neked van igazad!:

"Már nem is szeret!"
"Eszébe sem jutok!"
"Megcsal, biztosan most is mással van!"
"Ha ő szeretne igazán, akkor keresne is!"
"Ha szeretne igazán, rá se nézne másra"
"Biztosan a terhére vagyok, csak nem meri mondani"
"Menekülj, mert csak kihasznál!"
"Állj ki magadért, mert mindig csak az van, amit ő akar!"

Tudod, honnan lehet egészen biztosan tudni, hogy ki az, aki ebbe beleragad és szenvedni akar?

• csak szajkózza a SAJÁT VÉLT IGAZÁT - amit ő maga tények nélkül fixált le magában.
• kijelentéseket mond ezekről - kérdések helyett.
• eszébe sem jut, hogy másnak is lehet nézőpontja, és igaza.
• elvárja, hogy szenvedj vele, igazold vissza, hogy helyzete teljesen megérett a részvétre.
• panaszkodik... beleragadva szintén a saját nézőpontjaiba
• másokat hibáztat, nem nyugszik, míg a másik ember el nem nyeri méltó büntetését - férfiakkal szemben minimum kasztrálást, nőkkel minimum a hajtépést, kapcsolatban minimum egy drámai szakítást tartana jogosnak a helyzet méltó megoldására
• ő ártatlan, és szerinte nagyon jogos és normális, hogy dühös és szenved...

Ha ezt más játssza el veled, akkor hagyd, hogy szenvedjen! Neked ebben nem kell részt venned. Az, aki helyetted eldönti, mit érzel, mit gondolsz, mi a véleményed - a nélkül, hogy kérdezne -az szenvedni akar, haragudni akar, energiát akar tőled. Ha adsz neki, adj szenvedélyes szeretettel. Ha nem adsz, akkor szállj ki a játszmájából, mert iszonyú sok energia ám megállítani. 

Ha te ragadtál így be az egód saját igazába, és te futod a köreidet így, akkor így engedd el, így lépj tovább!

Miközben az egód bőszen kiabálja a fejedben, hogy a kedvesed büntetést érdemel, és te szegény áldozat vagy, akinek igaza van, azt is elhiteted magaddal, hogy a kedvesedtől kell megválnod, ha ő nem változik meg.
Fontolgatod a szakítást. (Az a szerencsétlen meg otthon, épp az igazak álmát alussza, és fogalma sincs arról, hogy te fortyogsz a dühtől, és épp azon mesterkedsz, hogyan végezd ki! :))

Nem őt kell kitenned. Nem őt kell leépítened, és nem őt kell elengedned sem!

Csak azt engedd el, hogy: "igazad van!" Mert miközben igazad van, valójában nincs is igazad.

1. Igazad van. Hát persze, hogy igazad van: a saját nézőpontodból, a saját infóid és tapasztalataid nyomán.
2. Vedd tudomásul azonban, hogy NEKI is IGAZA VAN! Neki is van egy nézőpontja, egy helyzete, egy tapasztalása, egy érvrendszere. Ő is úgy véli, igaza van. Tedd meg, hogy ŐT is ÉSZREVESZED, nem csak önződ magadat, és figyelsz rá is! Amint megengeded magadnak, hogy megértsd őt, azonnal el is fogod fogadni őt. A sérelem már más nézőpontba kerül. A szenvedésed oldódik. Körvonalazódik, hogy mi legyen a megoldás, mit fogadj el!
3. Vedd tudomásul, hogy semmi sem véletlen! Ez a sérelem, ez a helyzet is tanít valamire! Ráadásul mindig ÖNMAGADRA tanít! Itt azt vedd észre, abban juss felismrésre, hogy mi az a SZOKÁS, ELV, HIEDELEM, ami miatt azt gondoltad, hogy igazad van?! Amint ráébredsz arra, milyen elveid, nézeteid miatt korlátoztad magad, már le is tudod azokat tenni. Vagyis válts NÉZŐPONTOKAT!!!! A szenvedésed pedig TÖKÉLETESEN KIOLDÓDIK itt. 
4. Itt már képes leszel nevetni magadon, túljutsz az elveden, és szeretettel nézel vissza magadra, és a kedvesedre. A harag megszűnik, és az, hogy "igazad van" hirtelen nem számít már! Lehet, hogy mégis szakítás mellett döntesz, de legalább már nem egós haraggal, hanem egy tisztán áttekintett helyzetből. A lényeg, hogy te ne szenvedj se más miatt, se magad miatt!

Tudom, nem könnyű ezt végigjátszani akkor, amikor az egód tombol dühében, ragaszkodik a vélt igazához, és elégtételt követel a sérelemért! Mégis, ha meg akarod szüntetni a kínlódást, ez az egyetlen út. 
Várhatod, hogy a kedvesed tegyen érted, emeljen fel, vezekeljen érted, de hidd el, azzal, hogy őt akarod megváltoztatni, a probléma nem oldódik ki, csak elodázódik. Egy későbbi pillanatban meg fog ismétlődni vagy ebben a kapcsolatban, vagy egy újabban!

Ne fusd a köreidet! Építsd magad! Ismerd fel a saját működésedet, és rombold le a korlátozó elveidet, hiedelmeidet!

Kívánom, hogy menj tovább az utadon, és fedezd fel önmagad mélységeit!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat!

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

https://tundersziv.hu/szeretet-kurzus

Várunk sok szeretettel! 

ui: Szeretnélek emlékeztetni, hogy ez a pszichés szenvedésedről szól. Ennek semmi köze ahhoz a fizikai bántalmazáshoz, amit néhányan elszenvednek párkapcsolatban! A fizikai bántalmazás, vagy mentális leértékelések és zsarolások kapcsán is mérd fel a helyzetedet, mérd fel, hol a te szereped abban, mit tanultál belőle, de tudd, hogy senkinek sincsen joga fizikailag bántani téged, vagy korlátozni a szabadságodat! A párodnak is igaza van ott is és akkor is egy "beteg" nézőpontból, melyet nem kell eltűrnöd. Semmit sem kell eltűrnöd. Dönthetsz...