jan25

A megbocsátás nem felmentést jelent

Címkék: szeretetfélelemharagmegbocsátás

Ha hosszan is képes vagy haragot dédelgetni, akkor egészen biztosan félreérted a megbocsátást!

Nagyon fontos, hogy ne értsd félre! Sokan csak "tudják, miről szól", de nem tudják átlényegíteni.
El is mesélemiért, de ehhez mutatok egy sztorit ismét. Fontos felismerésekre juthatsz. :)

Néhány napja egy csodaszép lány ült nálam a stúdióban és egy hosszú órán át ontotta magából azt a sok bántást, ami eddig érte. Csupa panasz volt, csupa fájdalom... azért jött, mert azt mondta, szeretne szeretni, jól szeretni megtanulni, de ő is érezte, hogy páncélja elképesztően erős ahhoz, hogy visszaverje a melegséget akár kifelé, akár befelé akarjon is hatolni rajta.

Azt már tudtam, honnan ez a sok harag, de azt is láttam, hogy a harag a kapaszkodója is, hogy talajt tudjon fogni, hogy védeni tudja magát újabb sérülésektől. Ekkor egyszer csak elszólta magát - és felismertem, hogy most nagy tanítást mutatott nekem, ezért született meg ez a cikk:
"Nem fogok felmenteni senkit, aki bántott, mert ha megteszem. akkor azt tanulják meg, hogy bármikor újra elkövethetik velem!"

Ekkor azt kérdeztem tőle, hogy...

Olvass tovább, tarts velem, és segítek elengedni a haragot, ha van benned valaki vagy valami iránt!

A megbocsátás nem felmentést jelent

Ekkor azt kérdeztem: 
"Neked mit jelent a megbocsátás?"

Azt válaszolta:
"megbocsátás az, amikor elengeded a haragot, hogy ne feszítsen, hogy felszabaduljon róla a rossz energia..."

"Értem - mondtam  - Igen, ezt jelenti, de te ezt csak bemagoltad, igaz?
Ne
m így gondolod, valójában! Hanem úgy, hogy, ha megbocsátasz., akkor te gyenge leszel, mert ezzel fejet hajtottál valakinek, aki bántott, és őt magát felmented a bűnei alól, miközben magadat újra prédává teszed a játszmáihoz! - igaz? Így gondolod?"

Így gondolta, épp így és hatalmas elánnal szakadt ki belőle a helyeslés, és buzgón bizonygatta, hogy miért nagyon jogos,hogy ne bocsásson hát meg olyan könnyen.

Látod ezt? Amikor így gondolkodsz, akkor a haragot fegyverednek tekinted, hogy bizonyítsd erődet, és tartsd a távolságot a bűnösöktől!

Valójában azonban, ahol küzdelem, ott ellenállás van, és ez elfogyasztja az erődet...

így épp ellenkezője annak, ami valójában történik. Sokaknak a védelmi eszköze az, hogy haragudni tudnak, ebben az erejük - azt hiszik. Ez a beszélgetés nyitotta fel a szemem arra, hogy a haragról és megbocsátásról is kellenek új, könnyedebb nézőpontok!

Tudod, mi történik, miközben haragszol?

A figyelmed a sérelmeden van! Bánt és fáj. Egészen biztosan JOGOSAN, de egyelőre nem a megoldást tervezed, nem az előrelépést, hanem csak toporogva "mantrázod", hogy "bántott, jogtalanul, igazsátalanul, és fáj, és fáj, és fáj"....

Ahol a figyelmed, ott lekötve az energiáid.

Ezen pörögsz, ez fogal le, ezen agyalsz. Olyannyira mantrázod a fájdalmadat, a sérelmedet, az igazságtalanságot, hogy a következőket észre sem veszed:

  • nem figyelsz az előtted álló feladatokra, így előbb-utóbb megrekedsz életed több területén, Elvész a cél, elvész a vágy, a törekvés...
  • Romlik a hangulatod, és ahogyan a fájdalom és sérelem a fő gondolatod., süllyedsz le egy áldozat érzelmi szintjére. Panasz, és síránkozás lesz a napod zöme, ami kifejezetten gyengévé és sebezhetővé tesz. 
  • A félelem lesz urrá rajtad... aki fél, az bizalmatlan. Aki bizalmatlan az azt érezteti másokkal, hogy ők nem érdemesek a bizalomra, és előbb-utóbb hibázni fognak. Te pedig elnyered az önigazolást, hogy: "no, lám, mondtad te, nem lehet megbízni senkiben".
  • A harag közben nem látod meg mások nézőpontját sem, hiszen kizárólag a te szűrőd, a te igazad dominál. Így képtelen is leszel felmérni mások motivációit, érzéseit, és elveszíted az elfogadó-képességedet. Ezzel kizárod magad mások életéből és bezárod magad a haragod börtönébe... egy picike résen kukucskálva kifelé,és azt keresve, ki, mikor fog hibázni, újra bántani.
  • Végképp legyengülsz... és a szeretet elől bezárva magad, csőstül fogod begyűjteni a betegségeket, és nyavalyákat... mert már jobb híján, önmagadat is bántod....

A harag gyengít, megbetegít. Ismered a szót: mérges!

Szerinted honnan jön? A méreg szóból!
Amikor haragszol méreg-es vagy, vagyis mérgezed magad! A fizikai testedben is olyan hormonok és vegyületek szabadulnak el, amik kifjezetten ártanak, mérgeznek. A májad nem is fogja jól bírni, és majd elmondhatják rólad, hogy: "rossz májú vagy!" :) ... és igen.

Aki haragszik, aki folyton haragszik, attól menekülni fognak az emberek is! Tőled is?

A harag gyengít! Nagyon nagyon gyengévé és sebezhetővé tesz! Egyáltalán nem az ERŐ jele, hanem a SZENVEDÉS jele! Aki haragszik, az valójában szenved, fél és épp ezért: sebezhető.

Akkor mit mondtam ennek a szép lánynak arra, hogy a harag az ő nézőpontjából is elhagyható legyen?

"Ne mentsd fel a bűnöst, hisz nyilvánvalóan hibázott, de az ő butaságáért ne állj magadon bosszút a haraggal! Az ő hibája miatt ne okozz magadnak további szenvedést!"

Válasz:
"De, ezt nem tudomegtenni!"

"Igen - tudom, amíg a fájdalmadat "mantrázod", addig nem is. De, ahogyan azt mantrázni tudtad éveken át és elhitted, most igazán mantrázhatnád ezt: "megbocsátok, elengedem, nemérgezemagamások butasága miatt. A sors igazságos. A bűnösnek is épp elég büntetése az életben a saját személyisége"....

... és lehet. hogy valójában nem is hibázott, csak oda még eddig el sem jutottál, hogy megtudd, miért tette azt, amit tett... Lehet, hogy ő is ember?

Ha már nem haragszol, újra bántanak?

Fontos,hogy még valamit megérts! Bántani azt lehet, aki úgy hiszi, hogy bántották!!! Ezt meg is magyarázom:

Amikor úgy rendezed be az életedet, hogy védekezned kell, hogy ne bántsanak, akkor tulajdonképpen azt állítod be fix nézőpontként, hogy az emberek rosszindulatúak, veszélyben vagy, bántani fognak.

A szemüveged, amin keresztül a világot és az embereket látni fogod az ez marad, így tudatosan vagy tudat alatt azt kutatod, hogy mikor ér a bántás, hiszen neked meg kell védened magad.

Azonban a legangyalibb ember is hibázik néha, főleg, ha óvatoskodva, bizalmatlanul közelednek felé, ahogyan Te. Ha pedig az egyetlen hibáját észreveszed, akkor számodra vissza is igazolódott az elmélet: rosszindulatúak azok is, akikben a legjobban megbíztál.

Azt, hogy valójában te rettegsz mindentől, védekezel, harcban állva, kivont kardokkal állsz szemben mindenkivel, észre sem veszed. Téged bántottak... igen, mert bántásnak akartál venni mindent!

Újra el is követik... hogyne követnék, ha senkiben sem bízol, akkor rá is szolgálnak majd a bizalmatlanságodra. Csak az illik a képbe számodra ugyanis, hogy nem érdemlik a bizalmadat!

Akkor már látod, hogy mi a megbocsátás 3 lépése?
A harag elengedésének könnyed és küzdelmektől mentes útja?

1. Aki meg tud bocsátani, az ERŐS! Hisz nem fókuszál a fájdalomra, nem él küzdelemben, nem keresi bizalmatlanul. hogy kik verik át!
Légy erős, tudd, ki vagy, nyiss mások felé, légy kíváncsi az emberekre, bízz bennük, szeresd őket! Bármlyen fura, ha a jót látod bennük. Ha a jót akarod látni, akkor azt is fogod látni, és nem fognak bántani, mert neked nem lesz bántás az, amikor ők "hibáznak". Elfogadod őket, elfogadod és megérted a tetteiket.

Szeress!!! Kezdd magaddal, hogy ne kelljen félned és küzdened!

2. Ne "mantrázd", ne szajkózd, ne erősítsd a figyelmeddel a fájdalmaidat, hiszen épp ennyibe kerül azt mantrázni, hogy: "nem fogok mások butasága miatt önmagamon bosszút állni! Azoknak a másoknak épp elég büntetés a saját személyiségük, az én haragomra nincs szükség, hadd jöjjön belém jó érzés, célok, tervek, megoldások a harag bénítása helyett!"

3. Tudd, hogy több leszel azzal, ha képes vagy meglátni a másik ember motivációját, átérezni érzéseit, tisztában lenni a helyzetével. Az elfogadás és a megértés magas rezgések, előbbre visznek, kinyitnak a tanulás új lehetőségei felé! Ezek pedig új élethelyzeteket hoznak majd.... sokkal jobbakat a jelenleginél!

Én is voltam "bántva"...

Ne hidd, hogy "könnyű nekem, engem nem bántottak eleget!". :) De, sokat bántottak... már, ha észrevettem., mert hamar rájöttem, hogy csak rajtamúlik, hogy a világot milyen színben akarom látni, és hogyan akarok egy-egy helyzetről gondolkodni.

Én azt keresem benned, aki vagy: a jót és a szeretetet, és mindig meg is találom. A haragra, és annak mérgeire nekem nincsen szükségem, hagyom hát, hadd menjen belőlem ... és valójában az a ritka, ha megjelenik. Nem élek haraggal, szeretettel élek!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

https://tundersziv.hu/szeretet-kurzus

Korábbi hozzászólások

2
Lőrincz Ágoston
2017. 11. 18. 17:12
Nagyon jó írás! Ez is a témába vág: Megbocsájtotta a megbocsájthatatlant vagy „boldogan élt, míg meg nem halt”? Hasznos-e a megbocsájtás? http://mimindenteologia.blogspot.ro/2017/11/megbocsatas.html
1
Harangozó Éva
2017. 02. 03. 12:32
Nagyon magamra ismerek a cikkekből,sokat segítetek úgy érzem köszönöm.

Mi az életfeladatod?

Vajon készen állsz rá?

Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!

Tudni akarom »

Programok

« februárfeb2024 Márciusáprilisápr »
hétfőHkeddKszerdaSzecsütörtökCspéntekPszombatSzovasárnapV
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Nem találsz egy cikket?

Érdekelnek

az új bejegyzések?

A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!

Feliratkozás »
Impresszum Adatvédelem © 2015-2024, Némethi Erika készítette: mrc webdesign