Címkék: egószeretetszerelemfelismerésférfinő
Számodra ez egyenlő azzal, hogy talán nem is szeret, és mintha egy láthatatlan ígéretet megszegett volna, te mélységesen csalódottá válsz.
Talán azt is fontolóra veszed, hogy így nincs értelme semminek, hiszen te csak várakozol, várakozol és várakozol rá, míg ő biztosan vígan éli életét. Ez pedig nem kapcsolat - vonod le a következtetéseket. Igaz?
Hol szipogsz, hol háborogsz, hol sértetten pörgeted magadban a gondolatot, hogy: "szakítok vele, kirúgom, ha ennyire nem tesz értem semmit sem." Eltervezed, hogy elégtételt veszel, és megleckézteted, hogy csak érezze ő is, milyen az, amikor "levegőnek" nézi a kedvese.
Közben azonban az is bánt, hogy talán hiába "rúgod ki", lehet, hogy észre se venné, mert hisz, ha szeretne, akkor tűzön-vízen át udvarolna, keresne és millió jelét adná annak, hogy te vagy az élete értelme - legalábbis így hiszed.
El se hiszed, hogy milyen egyszerű rálátni, mi okozza itt a legnagyobb szenvedésedet! ... és ez nem biztos, hogy a párod jellemhibájában keresendő. Ettől talán sokkal banálisabb felismerésed lehet, és egy csapásra fel is szabadulhatsz egy hatalmas teher alól.
Olvass tovább, tarts velem, utazást teszünk az egód egyik ügyes trükkjének kulisszái mögé...
A saját szenvedésedről a te egódat "kérdezzük", így a te jól létedről is rajtad keresztül gondoskodhatunk!
Kezdjük a mesével:
Még kislány korodban elhitették veled a mesék, és filmek, hogy a lányokért - akik a toronyban raboskodnak, vagy valahol keserves sorsot élnek "áldozati" szerepben - egyszer csak megérkezik egy daliás herceg, aki épp olyan romantikus, mint amennyire bátor és vakmerő is, és épp olyan erős, mint amennyire szenvedélyes. A herceg a mesékben dacolva veszéllyel, halált megvető bátorsággal küzd meg a bajba jutott lányért a sárkánnyal, a gonosz királynőkkel, vagy épp egy vadbozótot kaszabál heteken át, hogy utat törjön félholt kedvese felé, akit még sosem látott.
A herceg mindent elkövet a szerelemért. A hölgy pedig csak várja és várja és várja, és közben buzgón nyeli könnyeit.
Könnyen felveszed a királylány szerepét, és te is bele tudsz szomorodni sanyarúnak vélt helyzetedbe, és várod a királyfit - akiről "hála" a meséknek teljesen ellentmondásos elképzeléseid vannak. Legyen erős, bátor, és markánsan férfias, ugyanakkor romantikus szózsönglőr és szenvedélyes gondolatolvasó, aki képes könnyekig hatódni egy mosolyodtól.
A királyfid meg is érkezik, de ő vagy nem látta a fent említett meséket, vagy leragadt a harcias kalandok kihívásainál, a fegyvereknél, vagy a sárkányok dínó-besorolásánál, de egészen biztosan nincs tisztában azzal, hogy téged meg kell mentenie, fel kell emelnie, a tenyerén kell hordoznia... Ezekről őt elfelejtették felvilágosítani.
A válaszod szinte azonnal az lesz, hogy: "az a rossz, hogy a férfi nem keres, nem ír, nem figyel rád eléggé". Igaz?
Biztosan akad, aki erre azt mondja, hogy: "ez van, fogadd el a helyzetet.". Te pedig azt gondolod, hogy igaza lehet, nincs mit tenni, mint valahogy megbékélni ezzel, de az elméd mélyén (és szándékosan nem a lelked mélyén) tudod, hogy nem tudod ezt csak úgy elfogadni. Te többet érdemelsz: hiszen te te vagy, és igenis legyél fontos a férfinak, és igenis legyen kellően sok figyelme feléd".
Csak hogy ezzel a szenvedésed csak tovább fokozódik! Már ekkorra egész nagy mélységeket tudsz megélni.
Ezért én itt tovább megyek.
Azt mondom, egyelőre ne fogadd el! Hanem tegyük fel a kérdést:
"Szerinted, mennyire kellene figyelnie rád? Milyen gyakran kellene keresnie téged? Hogyan kellene kimutatnia, hogy szeret?"
A válaszod egészen biztosan a SZÁMODRA elképzelt viselkedési módot fogja felvázolni.
"Szerinted, miért nem így viselkedik a kedvesed?" - teszek fel egy újabb kérdést...
"Mert nem szeret"... - hangozhat a válaszod. "Ha szeretne, akkor figyelne rám, akkor biztosan fontosabb lennék, akkor biztosan többet tenne értem".
Látod-e már, hogy valójában hol a szenvedésed gyökere? Ha nem, akkor kérdezek egy újabbat:
"Szerinted mit gondol most, mit tesz most, mi dolga lehet a kedvesednek?"
Ilyenkor szinte legalább 5 tevékenységet fel tudsz sorolni, ami arról szól, hogy a kedvesednek dolga van, ami leköti, és ami tulajdonképpen "igazoltan" távol tudja tartani egy kis időre. Vagyis te magad is látod, hogy jó oka is lehet, hogy épp nem te vagy a középpontban. Ezt azonban az alap-programod miatt nem akarod igazán fontolóra venni, mert ettől lényegesen erősebb a hiedelmed...
Valójában nem a kedvesed viselkedése okozza a legtöbb fájdalmadat, hanem az a rögzült program (hiedelem), amit gyerekkorod óta hordozol. Egyetlen mondat: "ha egy férfi szeret, akkor érted bármit megtesz".
Ezt olyan mértékben elhitted, rögzítetted, hogy e szerint éled a párkapcsolatodat. Ez a mondat sok-sok szenvedésed alapja. Amikor a nő csak vár és vár, és minden idegszálával a férfi reakcióit lesi, akkor ez a mondat olyan elvárássá dagad, aminek nem tudnak megfelelni a férfiak. Jaj nekik, ha csak egyszer is "hibáznak", mert azzal benned összeáll a kép: "nem tett meg mindent = egyáltalán nem vagyok fontos neki".
Ha ez a mondat nem lenne, ha nem ezt programozták volna beléd, hanem például azt, hogy: "hagyd a férfit szabadon és könnyebb lesz megtartanod", akkor azokon a napokon, amikor ő épp nem játsza el a hősszerelmest, akkor te nem hogy nem szenvednél, hanem büszke is lennél önmagadra, hogy ilyen könnyed szabadságot tudsz számára biztosítani a saját kis életviteléhez.
Amikor azt mondjuk, hogy az egód megszeliditésének egyik legcélravezetőbb módja az, ha a szenvedésed közepén megkeresed a legtöbbet szajkózott gondolatodat, akkor ezt pontosan így értjük.
A szíved szeretni akar. A szíved szereti is ezt a férfit, és a szíved számára mindegy, mit tesz, te ugyanúgy szereted.
Az egós személyiséged azonban kapott gyerekkorodtól egy programot a meséken és lányregényeken át arról, milyennek kellene lennie egy szerelmes férfinek, és ezt a programot folyamatosan a fókuszodba tolja.
A szíved szeretete ütközik az elme azon valóságával, hogy ez a férfi sosem fog biztonságot adni neked, hiszen nem szeret, mert ha szeretne, még a sárkányokkal is megküzdene. Ez a szenvedésed valódi dilemmája, ütközése a szívnek az ésszel.
(Egyébként a férfi épp ezt teszi: küzd a sárkánnyal. Csak hogy a sárkány ilyenkor benned van...Épp te vagy!)
Érted már, ugye?
Először is, tedd le ezt a hiedelmet!
Hogyan?
Elengedni és elfogadni akkor tudsz, ha megérted a dolgok működését! Itt például azt értsd meg, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a férfi szerelmével egyenesen arányos a kommunikációs készsége.
Vannak olyan férfiak, akik valóban sok kommunikációt igényelnek, vannak, akik naponta 15x fejezik ki számodra azt, hogy nélkölözhetetlen vagy, és vannak azok, akik ezt csak ritkán mondják el, a kommunikációjuk markáns vagy épp tétova, de érdeklődésük feléd mégis ennek többszörös hatványa.
Másodszor fogadd el, hogy nem minden férfi egyforma!
Tegnap egy nagyon helyes fiatal férfi panaszkodott arra, hogy szakított vele a barátnője pár hete, mert a lány nem hitte el, hogy ő szereti, és "kevésnek" érezte maga mellett. A férfi azóta is keresi a kiutat, mert nagyon mély fájdalom kerítette hatalmába. A lányt nem hívja, nem ír neki, megtörten tudomásul vette a szakítást, pedig a benne dúló szerelem, vagy szeretet nagyon kikívánkozik belőle. Szeret, és mégsem mutatja épp...
Olyan férfiakat is ismerek tucatjával a munkám nyomán, akik azért nem "nyomulnak" sűrűn, mert nem akarnak "soknak" tűnni. Szeretnek, de félnek...
Sőt, olyanok is léteznek, akik szívesen beszélnének, szívesen keresnék a kedvesüket, de nem tudják, hogyan tegyék, mit írjanak, mit mondjanak, mert ők önmagukat tartják kevésnek a lányhoz. Szeret, de nincs képessége a kommunikációra...
Érted? Semmi sincs kőbe vésve. Sem a férfiak, sem a nők működése nem írható le buta ok-okozati állításokkal. Ne hagyd. hogy az egód csapdába ejtsen ilyen hiedelmekkel!
Harmadszor ismerd meg és értsd meg önmagadat mélyebben és a párodat!
Erre nagyon jó módszer: a MEGFIGYELÉS.
Figyeld önmagad és figyeld a párodat. Ne elvárd, hogy azt tegye, amit te szeretnél, vagy olyan legyen, ami neked kényelmes, hanem csak figyeld magatokat, hogy megértsd, hogyan működtök.
Talán a párod millió jelét adja az érzéseinek, csak te nem veszed észre, mert Te csak úgy látnád meg, ahogyan te elképzelted? Talán virágot várnál, és kedves szavakat, és nem veszed észre, hogy közben felajánlotta a segítségét a számítógépedmegjavításában, a kocsid lemosásában, vagy bevásárolt neked. Talán kikészítette neked a kedvenc bögrédet, talán elkészítette a kávédat, talán befizette a csekkedet, vagy eligazította a szomszéd nénit a te érdekedben...
Sok-sok módja lehet annak, ahogyan a párod jelzi, hogy te vagy számára a fény, a tökély, a boldogság. Vedd észre! Figyeld önmagad, és figyeld őt! Értsd meg önmagad és lásd meg őt - a valódi énjét - a tetteiben!
Fantasztikus felismeréseket fog adni a megfigyelés, de gyakorolni kell, mert elsőre ki fogsz esni a szerepedből sokszor! Az egódat felismerni, tetten érni és uralni csak te tudod, és hidd el, ez a módszer fantasztikus eredményekre juttat majd.
Ez a cikk arról szól, hogy egy ilyen várakozós-szenvedős esetben hogyan ismerd fel a szenvedésed valódi okát, és hogyan lásd meg azt, ha nincs okod valójában a fájdalomra. Ha a kapcsolatod hiányosságai ezen mégis túlmutatnak, az akár több egós működést is megvilágíthat, de az is lehet, hogy végül valóban a szakítás lesz a leginkább járható út számodra. Nem tudhatom, hisz recept, ami mindenre jó, nincsen.
Ezzel a módszerrel azonban legalább önmagadhoz közelebb juthatsz, és minden emelkedés alapja te magad vagy az életedben!
Szeress! Szeress fájdalom nélkül, mert a szeretet nem fáj, és láss rá önmagadra, hogy ne ess bele az elvárások béklyóiba!
Rajtad a sor, hogy önmagadról tanulj a jelenlegi szerelmed vagy kapcsolatod során!
Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat!
Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!
A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!