xxx
Egy blog a szeretetről,
  szerelemről, energiákról,
    a lélekről és az ébredésről...
Márc17

Hogyan nyiss, ha férfiban csalódtál?

Címkék: szeretetfélelemegóelmeharagcsalódásgondolatgondolkodik

Szinte nincs nő, aki ne élte volna át azt, hogy a férfi "hazudik", hogy a férfi "hiteget", hogy a férfi nem dönt, hogy ő csak menekül vagy úszik az árral. Te is biztosan fel tudnál sorolni néhány idevágó élményt.

Azt gondoltad, hogy amiben hittél, hiú ábránd volt. Azt is, hogy talán nem is szeretett sosem az a férfi. Azt, hogy míg te komolyan vetted a kapcsolatot, elfogadtad és szeretted, az  ő számára nem voltál semmi, csupán egy jó "program" bizonyos napokon.

Ezek után az esetek után azt mondhattad, hogy: "szinte minden férfi egy hazug disznó" és talán meg is fogadtad, hogy ilyen és olyan típusokkal soha többet nem bonyolódsz kapcsolatba, vagy talán azt is megfogadtad, hogy ilyen és olyan helyzetekbe nemész bele többet.

Persze az élet vicces, az univerzumnak pedig mindig is jó humora volt, hát ki sem fogod tudni kerülni az ilyen helyzeteket. Újra eléd sodorja az élet ugyanazt: ugyanazt a típust, ugyanazt a helyzetet mindaddig, míg ki nem dolgozod magadból.

Az, hogy "dolgozz rajta" ugyanis nem azt jelenti, hogy kijelented, hogy: "soha többet ilyet", és haraggal tovább állsz, hanem épp ellenkezőleg. Addig fogod kapni a feladatokat, amíg SZERETETTEL nem tudsz viszonyulni ehhez. Addig, amíg azt nem látod meg, és nem lényegíted át magadon, hogyan tudod ezeket a szituációkat valóban szeretettel megélni.

Segítek.
A saját példámat mutatomeg neked ismét. Álljon itt mintaképp az a felismerésem, ami az életemet változtatta meg pár éve.

Egy olyan felismerés, ami után a harag már nem harag volt, és ami után el tudtam indulni az úton, ahol csaknemindenkiben hinni tudok, ahol szinte mindenkiben láthatom azt, amiért ő szerethető: a "forrást"!

Azóta csak rendes, kedves, érzelmes és értelmes férfiba botlok! Pedig nem ők változtak, és nem is én, hanem csak egyszerűen megértettem....

Olvass tovább, ha a hasonló helyzetedből szeretnéd látni a szeretettel teli kiutat!

Hogyan nyiss, ha férfiban csalódtál?

Az én életem se volt rózsás mindig:

Néhány éve összecsaptak a hullámok a fejem felett újra. A válásom után 2 évvel. Bár azt már tudtam, hogy képes vagyok bárkinek a nézőpontját átérezni, mégis sokszor láttam a saját helyzetemet alárendeltnek, áldozatinak.

Volt egy párkapcsolatom, amiben nem éreztem elég elkötelezettnek magam több okból, és a volt férjem is csábítgatott újra magához. Rengeteget dolgoztam, hogy egyedülálló anyaként megálljam a helyem és anyagilag biztosítani tudjam a gyerekeknek azt, amire csak vágynak. Fáradt voltam és leharcolt. Szóval sehol sem éreztem épp kereknek a világomat. 

Egy 4 napos hosszú hétvége következett. Rosszul, éreztemagam, betegnek, de mindenki magamra hagyott. Addig míg mindenki nyaralt a 30 fokban, én a gép előtt kucorogtam és dolgoztam izzadva 2 határidős munkán, napi 14 órát, amiben elismerés vagy köszönet nem volt, csak számonkérés, és goromba sürgetés.

Úgy éreztem, hogy senkinek se vagyok fontos akkor, ha jól mennek a dolgaik. Ha nekem volna segítségre szükségem, akkor mindenki épp nyaralt, és fantasztikusan volt, de rám senki se nyitott volna ajtót. (Alapvetően ugyanis mindig annyira önálló voltam, hogy senkinek nem is jutott eszébe feltételezni se, hogy én rászorulnék a segítségre.)

Ahogyan ott nyaldostam a sebeimet, és sorra szedteminden sérelmemet, amik miatt rosszul érezhettemagam, arra jutottam, hogy ez így nemehet tovább! Vagyis én is, - mint többnyire mindenki - megfogalmaztam, hogy soha többet nem fogok hinni a volt férjemnek, hogy óvatos leszek a férfiakkal, mert csak "kihasználnak" , és hogy... stb, stb

... és ahogyan ott épp tettem sorra a fogadalmaimat és dühöngtem, egy hang megszólalt bennem és egyre hangosabbá vált.

Egy hang, ami a sértett önsajnálat közepette mindent helyre tett. Ez az én igazi, valódi önvalóm hangja volt akkor, akinek nincs szüksége bizonyítani, várakozni, alárendelődni, mert képes szeretni. Nagyon is.

Ez a belső hangom, ami egy csapásra mindent felülírt, ezt mondta:

"Eri, a "soha többet..." kezdetű fogadalmaid bezárnak téged, és csak elzárnak másoktól! Ezek mögül csak icipici rést fogsz látni a világból és az embereket skatulyákba teszed a nélkül, hogy ismernéd őket. Ráadásul csak a hibákat, a rosszat fogod így észrevenni, hisz azokra koncentrálsz.

Kimaradsz az emberek valódi "színeiből", és csak mert nem akarsz hinni, bízni bennük, nem is fogod látni őket egészükben.

Ha úgy GONDOLTAD, hogy a férfi megbántott, ha hazudott, ha nem tisztelt, az nem azt jelenti, hogy ő a megátalkodott gonosz, hanem azt, hogy nem látod őt teljesen. Nem láttad, nem érezted át a helyzetét, az érzéseit, a motivációit, ezért félinformációk szerint ítélkeztél, és vetted magadra a tetteit.

Az emberek értékesek: minden ember, minden férfi értékes, színes és önmagában ugyanolyan csoda, mint te vagy bárki. Ha ezt nem látod, annak egyetlen oka van, és ez az, hogy nem akartad meglátni, megismerni eddig.

Ezért, Eri, mától mindenkire őszintén kíváncsi legyél! Őszintén keresd bennük az érzéseiket, és LÁSD, hogy mi van bennük, kik ők valójában!"

Ez a nyitás! Átéreztem, és átlényegítettem, hogy az embereket látnom, éreznem kell úgy, ahogyan vannak, és nem úgy, ahogyan látni akarom!

Ez az, amikor úgy döntesz, hogy szívvel fogsz élni, nem skatulyázol, nem döntöd el előre, ki, milyen, hanem arra figyelsz, vajon más mit érezhet! ... és ÉREZNI fogod a másik embert. Akkor is, ha egyetlen szót sem szól. Szívvel látni szívet, érezni, látni, felfogni egy másik embert teljes valójában... ez az, ami megváltoztatja az életedet.

Eztán a harag, egy pillanatnyi gyorsvonattá válik. Nem fontos az "igazad", mindegy mi a saját "hibád", és mi a "hibája" másnak. Azért mindegy, mert minden tett mögött, minden ember mögött egy sors áll, és ha ezt képes vagy érezni, akkor megszűnik a negatív ítélkezés is. Egyszerűen nincs okod magadra, se másokra se haragudni. Az élet színekbe öltözik, és te egyszerűen élvezni fogod az élet pillanatait.

  • Azt mondod, hogy a férfi csak "hazudik", amikor azt mondja, hogy: szeret? Abból gondolod, hogy nem azt teszi, amit Te elvársz tőle? Nem hazudik... csak neki mást jelent a "szeretlek", más tetteket, más gondolatokat, mint neked. Ha rásütöd, hogy hazudik, nem is lesz veled őszinte! Hisz úgyse hiszel neki!
  • Azt mondod, hogy: "kihasznál", mert csak akkor jelentkezik, amikor neki jó? Hát mikor jelentkezzen? Akkor is, amikor neki nem jó? Honnan tudhatnád, hány sárkányt kellett épp legyőznie, vagy hány csatát kellett épp megvívnia ahhoz, hogy hozzád érhessen? Ráadásul nem akar viseltesen eléd kerülni, és így talán egy fürdés is fontosabbá válik, mint hogy azonnal "neked rontson".

Igen, lehet, hogy mégis letagad valamit, vagy elhallgat, vagy másképp adja elő, mint ahogyan Te megélted volna az eseményt. De ne feledd, ezer oka lehet annak, hogy szépíti a helyzetet. Ha Te azonnal a legmegátalkodottabb gonosznak tartod majd, akkor nem is fogja venni a fáradtságot, hogy megossza veled a "valóságát", hiszen egyértelmű, hogy nem vagy kíváncsi rá.

A férfiak cseppet sem rosszabbak, vagy jobbak a nőknél. Vannak érzéseik, és igen, a férfias neveltetésből fakadóan vannak különbségeink is. Azt mondom, állj hozzájuk olyan nézőponttal, hogy: "értékes és szerethető mind, ahogy van, csak meg kell látni, hogyan, és mi mozgatja őket! Légy kíváncsi, őszintén kíváncsi rájuk, és meg fogod látni a SZÍVET, amit annyira keresel a férfiben!"

... és persze ezt javaslominden férfinak is, akik leírták csalódottan a női nemet! Nem tudunk egymás nélkül élni, illetve: nem érdemes! Ezért hát tiszteljük a másik nemet!

Akárki is a párod, a párkapcsolati játszmák leküzdéséhez önmagadon át visz az út. El tudod-e fogadni magadat, békét tudsz-e kötni magaddal, erős-e a hited magadban annyira, hogy mást is szeretni, elfogadni tudj tartósan!

Gyakorold az önismeretet és önelfogadást! Nyisd ki a szívedet önmagad felé először!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

http://tundersziv.hu/onismereti-programok/ego-kurzus

Szólj hozzá a témához Te is!

A csillaggal megadott mezők kitöltése kötelező, de az e-mail címed nem fog megjelenni a honlapon.

1
Kedves Erika! Nagyon tetszenek az irásaid, mindegyikben kicsit magamra (is) ismerek, a kapcsolataimra, az életemre és az életem eseményeire... szóval akár én is irhattam volna...Az utóbbi pár év tanulságai, tapasztalatai tényleg azt mutatják, és merem állitani, hogy ha nyitok az Élet felé, ha összhangban és harmóniában vagyok önmagammal, akkor az Élet is kinyilik előttem, megannyi lehetőségből válogathatok, örömteli "meglepetések" érnek ... megtörténnek a "csodák"... áramlok az Élettel. És ezt hűen tükrözi minden emberi kapcsolatom,életeseményem de a legélesebben a szerelmem (hozzám való viszonyulása). Viszont vannak időszakok, (mostanában egyre gyakrabban) amikor szinte megmagyarázhatatlan okból (eseményektől függetlenül) elkezdek lefele csúszni, bezárkózok, kedvetlen, erőtlen leszek, mintha egy örvénybe kerülnék, ahonnan nem tudok kikecmeregni ... olyankor a szerelmem is távolodik, vagy olyasmit tesz, ami nagyon rosszul esik, mélypontra kerülök. Olyankor nincs bennem lelkesedés semmi iránt, mintha saját magam korlátoznám, és a saját boldogságomat szabotálnám... olyankor nem "Élek"nem élvezem az Életet ... és újra nagy erőt kell vennem magamon, hogy ismét "feltornázzam" magam. 20 évvel ezelőtt nem volt probléma kisebb-nagyobb csalódások után ismét felállni és optimistán tovább menni, mintha egy külső erő húzott volna felfele...mostanában úgy érzem mintha egy külső erő nyomna lefele, és hatalmas lelki erő kell ahhoz, hogy átbillentsem és elinduljak felfele...És -bár tudom - , hogy minden tőlem függ, és a saját boldogságomat vagy boldogtalanságomat is csak magamnak köszönhetem, mégis sokszor nehéz lépéseket tenni, hogy a sötétből kimenjek a fényre. Mi lehet ennek az oka? Mi történik ilyenkor? És hogyan lehet elérni, hogy tartósan fenntartsam azt a bizonyos "jól létet"?
2
Kedves Erika!Ezt most tiszta szívemből köszönöm szépen????

Mi az életfeladatod?

Vajon készen állsz rá?

Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!

Tudni akarom »

Érdekelnek

az új bejegyzések?

A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!

Feliratkozás »
Impresszum Adatvédelem © 2015, Némethi Erika készítette az mrc webdesign