Tudod-e miért halogatsz?

Címkék: szeretetszerelemfélelemegóhalogatás

Sokszor beláttad, hogy lépned kell, hisz érzed, hogy elérkezett a változás és változtatás ideje. Rágja a környezeted is a füledet, és te is pontosan tudod, hogy vár rád egy új feladat, talán egy új élet, egy új munka, egy új kapcsolat... csak, hát hiába tudod te pontosan, hogy elérkezett a cselekvés ideje, mégis mintha mázsás súlyok tartanának fogva. A lépteid sehogyan se akarnak megeredni, és ha netán mégis, akkor míg 3-at előre lépsz, gyorsan 2-t vissza is. Nincs meg az áttörés, nincs a haladás, de persze a magyarázatod mindig készen áll, hogy miért is nem ment több előre, és csak halogatod a következő lépésedet.

Talán kötöd is valamihez: rendszerint egy külső körülményhez, vagy valaki más lépéséhez?

Tudod-e, miért halogatsz? Vajon mitől van a mázsás súly rajtad?

Vajon mi az, ami miatt inkább lebzselsz a jól ismert mocsárban a helyett, hogy egy nagy ugrással elindulnál a vágyott kánaán felé?

Olvass tovább, derítsük ki, hátha ismét magadra ismersz!

Amikor már tudtam, hogy el fogok válni,  még évekig "dagonyáztam" a saját mocsaramban. 5 évig halogattam a válást. Halogattam, mert ahhoz, hogy döntsek, el kellett engednem a múltat, és elhinnem, hogy képes vagyok jövőt építeni.

Vagyis el kellett hinnem, hogy a biztonság, és stablitás, a hit és szeretet, vagyis minden, ami egy új élet feltétele, az nem rajtam kívül vár rám, hanem bennem van.

Elengedni a múltat?

Igen, el kell engedned mindent, amit fixnek hittél, ami ragasztott az életedhez. A nagy dolgokat elengedni, mint, hogy elengedd azt, ami a múlthoz köt, az esetleges anyagi közösséget, a jövő terveit, az eredeti álmokat, tulajdonképpen elég sok időt vesz igénybe. Ez azonban az egyszerűbb, mert ha a múltba nézel, akkor azt is látod, ami a változás szükségességét jelzi. Látod, hogyan változott az életed, hogy lett egyre szorítóbb, rosszabb, fájdalmasabb.
Lehet, hogy 10 éve minden rtózsaszín volt, de ha visszanézel, azt is látod, hogy 5 éve viszont minden stagnál, vagy pokolian fáj.

Nincs hát, mihez ragaszkodnod a múltban. Egyszerűen csak ki kell mondanod, meg kell értened, hogy "az élet és a dolgok változnak, és ez nem rossz, hiszen csak az elmúlás tud helyet adni az újnak. Csak akkor jön elmúlás az életedbe, amikor azt valójában már meghaladtad, ami eddig volt, és csak akkor, amikor már valójában megértél egy újra, egy sokkal jobbra."

Kell-e ragasztanod magad a múlthoz, ha közben itt várakozik egy kiérdemelt, jobb, szebb új élet? Ezt mondd csak ki, mondd ki mindahányszor csak visszahúz a múlt, ami már valójában semmit sem ad.

Elengedni a jövő bizonytalanságát?

Ez lényegesen nagyobb kihívás.
Az egód szerepe ugyanis az, hogy téged biztonságban tartson, hogy a túlélésedről gondoskodjon. Az a feladata, hogy amiben csak lehetséges, láttassa veled előre a dolgokat. Ha nem látja, mi fog történni veled a következő pillanatban, napon, évben, és nem látja, hogy milyen döntésed, mihez vezethet, akkor folyamatosan nyitja fel a bizonytalan tételekre a figyelmed. Az egód azért fél, azért suttog a füledbe, hogy ráébresszen, hogy épp a bizonytalanság felé gyalogolsz.

Ha az egód, az elméd elég határozott és elég sokat élsz a "fejedben", akkor olyannyira el tud bizonytalanítani, hogy nem teszel egyetlen lépést se. Inkább dagonyázol a jelen poklában, inkább tűrsz, és gyártod a kifogásokat, mint hogy végre lépj a boldogságod érdekében.

Csakhogy a szíved menne. A szíved robogna a vágyott élet felé. A szíved élni akar, azt kívánja, hogy boldog legyél, arra buzdít, hogy azt tedd, amiben örülni tudsz, amiben jól érezheted magad akkor is, ha annak a kimenetele egyelőre kiszámíthatatlan marad. 

A szenvedésed pedig így ebben az egyensúlytalanságban be is áll. A szíved indulna, boldogságra, szeretni, örülni vágyik, az elméd pedig marad, mert a jövőt nem érzi biztonságosnak, hiszen egyelőre az számára kiszámíthatatlan. A szív a BOLDOGSÁGRA, az egód a BIZTONSÁGRA törekszik. Amikor a szív és ész egymásnak ellent mond, olyankor a boldogságod és a biztonságod vívja a harcait, mert úgy tűnik, nem egy irányba tartanak. Ilyenkor megborul az egyensúlyod, és ha mindezt hosszú ideig tartod fenn, akkor ez az egyensúly-vesztés a fizikai testedben is megmutatkozik. Először energetikailag feszít majd az elfojtás, aztán ez a testedben is "léket" ver. 

Ne juss el a testi tünetekig! Lépj! 

Küzdd le így a halogatást, és állj pályára!

Lehet, hogy végül a biztonságot választod, és a szíved felett döntést hozol. Előre szólok, ha elég erős egód van, akkor ez még akár meg is nyugtat majd - egy időre. Csakhogy a szíved szavát (a lelked hangját) hosszú távra nem fogod tudni elfojtani. 

Azért nem lehet a szívedet elhallgattatni, mert valójában az a Te valódi önmagad. Az vagy te, amit szeretsz! Ha a szeretett dolgokat, a boldogságot áldozod be, akkor önmagadat áldozod fel, önmagadat tiprod el. Senki sem tud hosszan úgy élni a testében, hogy közben önmagát eltaposta... beteg lesz...

Tudd hát, hogy amiért halogatsz az a jövő bizonytalansága...de mit tegyél, hogy mégis előbbre léphess?

1. Gyűjts információkat!

Szedj össze több és több infót arról az életről, arról a döntésről, amire vágysz. Ne a jövődről! Egy jósnő csak az egódat fogja erősíteni, de a döntéseidet félre viheti. Arról szerezz infót, amibe vágni akarsz: egy új állásról, lakásról, munkáról, hobbiról... stb... és minél több információ lesz a kezedben, annál biztosabban ki tudod elégíteni az egód biztonsági igényét. Vagyis könnyebben állítod az elmédet a szíved tervei mellé!

2. Ne "nagyban" gondolkozz, hanem ilyenkor jól jön, ha kicsiben tudsz tervezni!

Vagyis nem kell megenned az elefántot egyben, hanem nyugodtan darabold fel! Ez azt jelenti, hogy ha nagyban látod magad előtt a vágyott célt, akkor a küzdést és bizonytalanságot is egészében fogod magad előtt látni. Ha azonban lépésről lépésre, kis léptékben tervezed meg a folyamatot, akkor egyszerre mindig csak egy kis szakaszt kell megtenned és könnyebb lesz biztonsággal előre lépdelned. 

3. Indulj el!

Egyszer csak indulj el, mert, amikor már az úton vagy, egészen más perspektívából fogod látni az előtted álló feladatokat, és sokkal könnyebben oldod meg azokat, mint ahogyan most így előre elképzeled.

4. Hidd el....

Hidd el, hogy amikor a szívedet követed, akkor a lehetőségeket vonzani fogod. Teremteni ugyanis félelemmel és tiszta szándékkal lehet. Az előbbit nem kívánom neked, az utóbbit viszont annál inkább! A tiszta szándék azt jelenti, amit szívedből terveztél el, tiszta szeretettel és amihez kétséged sem társul, hogy megvalósíthatod.

Ha tehát teljes hiteddel a szíved vágya mellé állsz, akkor a lehetőségeket, amik ezt támogatják röbid időn belül vonzani tudod.

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

Szeretet-Kurzus - szeretni jól, boldogan