Amikor a kapcsolatod aláássa az önbizalmadat... Hiába küzdesz, csak az jó, amit a párod kitalál?

Címkék: szeretetelfogadásnárcisztikuspárkapcsolatversengés

Úgy érzed, hogy bármennyire is szeretnél jót nyújtani, valahogy a párodnak semmi sem elég?
Kritikus, elégedetlen, vagy folyton okoskodik és olyasmikben is "kioktat", - csak hogy az igazát bizonyítsa  - amikben egyáltalán nem maradnál alul mellette? 
A kapcsolatotok egy szakadtalan bizonyítás és önigazolás abban, vajon ki a jobb, kinek van igaza... stb?

Talán már úgy érzed, hogy egy haszontalan, érdemekre méltatlan, értéktelen kis "hangya" vagy, akinek fogy az önbizalma?

Pedig, te szereted őt... és ahogyan így szereted, egyre inkább függsz is a véleményétől és attól, hogy elnyerd az elismerését...

Vajon miért van ez?

Olvass tovább! 

Nézzük meg, mi áll ennek hátterében! Kik versengenek és miért ilyen fontos az elismerés, a bizonyítás? Hogyan lehet mindezt átfordítani a boldogság irányába?

A párkapcsolatok egyik gyilkosa - az elvárások és birtoklási kényszer mellett - a versengés is. Amikor a nő és a férfi úgy élik önmagukat egymás mellett, hogy közben folyton bizonyítani akarják rátermettségüket, vagy azt, hogy mennyit tettek eddig a kapcsolatért.

Aközben, hogy egymás elismeréséért harcolnak, teljesen elvesztik a "mi" és az "együtt" élményét, így a kapcsolat egy buta hajsza lesz, egy verseny a helyett, hogy a nő és férfi szeretetben együttműködnének.

Nem minden párnál van azonban ez jelen, és így picit sem törvényszerű, hogy ez a versengés megjelenik a kapcsolatban. Azoknál a pároknál viszont, ahol ez megvan, az nagyon éles, nagyon fontos tükör, így fontos, hogy ránézhessenek ők maguk is magukra.

Kinek fontos, hogy folyton bizonyítson?

Az akar folyton bizonyítani, akinek az a tapasztalása - valahonnan, valamikorról - hogy ő nem elég jó. Csak annak fontos, hogy igazoljon, aki még elégedetlen önmagával, vagy akibe beégett, hogy mások elégedetlenek vele.

Valaha talán nem kapott elég elismerést, vagy nem hittek neki, vagy nem figyeltek rá eleget, és rögzült, hogy neki meg kell mutania - bármi áron - hogy ő igenis értékes, hogy ő tudja, hogy ő rátermett, hogy ő jó. 

Aki bizonyítgatni kényszerül, az látszólag mindig okos, mindig jobban tudja, mindenről van véleménye, eléggé kritikus is. Ez pontosan azért fontos neki, mert így tudja önmagával is elhitetni - és veled is - hogy ő igenis értékes, ő hasznos, ő jól tudja. 

Csakhogy ez rendkívül fárasztó neked. Az a nárcisztikus ember, aki meglehetősen elégedetlen önmagával, de erőszakosan igazolja, hogy ő értékes, nem csak ellentmondásos, de nehezen is kezelhető.
Visel egy magabiztos álarcot, egy megkérdőjelezhetetlen erős személyiséget mutat, miközben e mögött rejtőzik egy sebzett kis madár, aki egész életében azzal küzdött, hogy ő nem elég jó. 

Ha ilyen a párod, akkor az neked is tükröt tart.
Az ellentmodást ugyanis ellentmondást nem tűrő szeretettel lehet kezelni....

Ez sokszor ki fogja venni minden energiádat, hiszen valakit úgy "kell" szeretned, hogy közben ő naponta kioktat, kritizál, nem tart elég jónak, leértékel, lehúz és a figyelmedet védekezésre kapcsolja.

Azon kapod magad, hogy naphosszat csak védekezel vele szemben, tartod magad... majd te is elkezdesz harcolni, bizonygatni, megfelelni és versengeni... Ezzel pedig bele is mész a "játszmájába", ahol ő rég otthon van, te pedig csak újonc vagy. :(

Ő végre eléri, hogy tényleg értékes legyen - melletted és hozzád képest, - miközben ez csak egy hamis győzelem, hiszen valójában harcra se lett volna szükség. Úgy lett értékes, hogy téged leértékelt... 

Ha belemész ebbe így, akkor rövid úton elvesztél. Elvész a hited magadban, az önbizalmad, a szerelem-érzésed, és marad egy védekezéssel teli megfelelési kényszer, ami nem közelít a boldogsághoz. Ne hagyd, hogy leértékeljen, vagy kritizáljon egy társ, akit te szeretsz. Nem kell, hogy kioktasson, hogy versengjen sem!

Ha teheted, azt mondanám, inkább menekülj, és szeresd őt messziről csupán! Ha ugyanis hajlamos vagy a játszmájába belecsúszni, akkor ilyen boldogtalanság vár rád.

Ha azonban szereted - és nem csak az egós biztonsági vágy, vagy a magánytól való félelem tart mellette, hanem tényleg szereted - akkor ezeket az álarcos játszmáit figyelmen kívül kell hagynod!
Egyszerűen légy kíváncsi arra a kisfiúra vagy kislányra, aki a nárcizmusa mögött rejtőzik, aki fél, aki szorong, aki szeretetre és elismerésre áhítozik!

Hogyan? Hogyan találd meg a vasember jelmeze mögött a szeretetéhes "lényt"?

1. Amikor belekezd az "önfényező" vagy kioktató játszmájába, akkor figyelj rá érdeklődéssel. Azonban, amit mond, az csupán legyen egy érdekes, új nézőpont, vagy egy lehetőség, de semmiképp sem legyen az a tökéletes és egyetlen megoldás vagy vélemény a számodra! 
   
   
2. Vedd észre, hogy épp önmagát erősíti önmaga szemében! Fontos neki, hogy előtted jó színben tűnjön fel! Fontos, hogy te elismerd, hogy te belásd, hogy ő jó és értékes! 
   
   
3. Azon túl, amit mond, arra figyelj, hogy ez az ő valódi motivációja: a szeretetedet és tiszteletedet kivívni és az érdeklődésedet fenntartani. Ha szereted őt, add ezt meg neki! Fejezd ki számára, hogy jó, hogy lehet számítani a tudására, erejére... stb, és köszönd meg, hogy ott van, de azt is add tudtára, hogy ezt te szeretnéd eldönteni, te szeretnéd a dolgot átgondolni, megoldani.
    
4. ...és ezek után azt tedd, amit te szeretnél! Ha mégis úgy döntesz, hogy őt követed, akkor azt is add tudtára. Ha pedig a saját fejed után mennél, akkor menj, de NE érezz lelkifurdalást, vagy bűntudatot (netán: félelmet), hogy nem azt tetted, amit ő akart. Te te vagy, és ő pedig ő. 

Vagyis: biztosítsd arról, hogy szereted. Szeresd és tiszteld is minden ilyen esetben, de ne kövesd tűzön-vízen, és tarts ki amellett, ahogyan Te akarsz élni, gondolkodni.

A folyamat kitartóan hozhat sikert. A társad beláthatja, hogy nem rosszabb és nem jobb, mint te. Ha látja, hogy a szereteted megmarad és biztos, akkor egyre kevésbé fog ragaszkodni ahhoz, hogy rátermettségét bizonygassa. Egyre kevesebbszer fog leértékelni, hiszen nem lesz rá szüksége.

Szeretném azonban felhívni a figyelmedet arra, hogy egy ilyen társ egyben tükör is. Ha te folyton azt érzed, hogy nem lehet igazad, és ez egyre jobban zavar, akkor vedd észre, hogy te is hasonló vagy hozzá: te is ragaszkodsz a bizonyításhoz, te is ragaszkodsz az igazadhoz, te is tiporsz a párod szeretetéért és elismeréséért... vagyis versengsz. Vedd észre, hogy te is elhitted valamikor, hogy nem vagy elég jó... :( és rettegsz attól, hogy ezt valaki - akit szeretsz - észreveszi és magadra hagy. Félsz attól, hogy csalódik benned.

A legfontosabb ismét az, hogy önmagaddal békét köss és elhidd, hogy értékes vagy, sőt: főnyeremény!

Hidd el, hogy elég vagy, hogy értékes vagy! Lásd meg önmagad külső szemmel, és hallgass meg sok véleményt, ha magadnak nem hiszel eléggé! Vedd észre az eredményeidet, vedd észre, mikre vagy képes!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

https://tundersziv.hu/onismereti-programok/ego-kurzus