Honnan tudhatod, hogy épp a fejedben vagy-e, vagy a szívedben?

Címkék: szeretetszerelemególélekistenenergiaelme

Szeretni tudsz az eszeddel és a szíveddel is... de teljesen másképp!

Ahogyan mondani szoktad: "harcol az eszed a szíveddel", vagy: "megszakad a szíved", esetleg: "összetört a lelked"... ezek a szóhasználatok nem véletlenek, de nem tükrözik jól a valóságot, sőt: az egód (elméd) ügyesen trükközik ahhoz, hogy véletlenül se őt akard uralni...

Akkor hát honnan is tudhatod, hogy épp a szíved szerint élsz, vagy a fejedben vagy? Ha megérted,átlátod kettejük működését, akkor nem is marad benned kétely hogy mikor, melyikük duruzsol a füledben, vagy, hogy melyikre érdemes hallgatnod!

Olvass tovább!

A szíveddel...

Nem tudsz mást tenni a szíveddel, mint szeretni, létezni, a jelenben lenni, örülni, boldogságot élni. Amikor a szíved szerint élsz, akkor állsz a feltétel nélküli szeretet rezgéséhez a legközelebb. A benned lévő "lélek", (önvalód, felsőbb tudatod) energiájában létezel, ő pedig a mindenség energiájából, a teremtés energiájából öltött testet.

A szíved, vagyis eredendő önvalód önmagában hordozza a végtelenséget, az isteni teremtés energiáját, így számára nem létezik más, csak a szabadon áramló, az egységet élő, örömteli szeretet és nyitottság, mely nem ítélkezik, nem alkot szabályokat.

(Nézd csak meg: Isten sem alkot szabályokat. Aki alkotott: az az ember az Istenre hivatkozva. Isten ítélkezés nélkül "engedi", hogy a Földön mind azok legyünk, amik lenni akarunk, és "engedi", hogy bármi megtörténhessen. Nincsen büntetés, csak az emberi törvények szerint. Isten előtt egyenlők vagyunk... úgy értsd ezt, hogy a teremtő = Isten, ő a teremtőenergia, ami áthatja az Univerzumot, és áthat benne minden lényt. Te, én, mind egy-egy "sejtjei vagyunk", és így ő elfogad és szeret, bármit is tégy, tegyünk.)

Azonban nincs ennek az írásnak semmilyen vallási színezete, vagy célja. Az energiák (az univerzumot átható energiák) oldaláról közelítünk, hiszen Te magad is energiából vagy...

A szívedben élő feltétel nélküli szeretet nem ítélkezik hát, nem is fél. Nincs mitől. A "lélek" nem fél, nem hasad, nem fáj, hiszen nincsen teste, nincsen VÉGE, nincsen kezdete. Akinek nincsen vége, mert végtelen, annak nincs halálfélelme és nem ismeri a bizonytalanságot sem.

A szívedben ezért mindig BIZONYOSSÁG van, mindig TUDÁS van, és mindig a SZERETET van jelen ítélkezés nélkül.

Az energia - ha végtelen - akkor nem ismer irányt, illetve: végtelen iránya van, így a benned lévő szeretet akadálytalanul tud áramlani bárkire, és bármire egy időben is akár. 

Az, hogy a szívedben élsz (épp) megmutatkozik mindahányszor:

1. amikor például azt érzed, hogy lelkes vagy, és örömteli.
2. amikor elfelejtesz viselkedni, és csak egyszerűen VAGY, belefeledkezve abba, amit csinálsz: élvezed és éled. Ilyenkor éled ön-feledten önmagad. :) Ez a Te valódi én-ed megnyilvánulása.
3. amikor azt érzed, hogy meg tudsz hatódni olyasvalakin, akire haragudnod is lehetne - emberi programjaid szerint
4. amikor egyszerre 2 vagy több ember iránt is képes vagy - ha rövid időre is - szerelmet érezni, élni
5. amikor azt érzed, hogy a nélkül, hogy tudnál bármi pontosat is egy idegenről, mégis látod benne a jót, és képes vagy szeretni
6. amikor azt érzed, hogy sok bajod és gondod ellenére is minden a legjobb, és a lehető legjobban is fog alakulni
7. amikor azt érzed, hogy minden tényleg mindegy, mert jól vagy, és minden téged szolgál az életedben
8. amikor úgy érzed, hogy mindenki más is úgy jó, ahogy van, és így nem akarsz senkit meggyőzni, megváltoztatni, megtanítani, vagy akarata-ellnenére-segíteni-és-megmenteni! (Ez fontos, mert könnyen félrevezet ebben az egós elméd)
9. amikor azt érzed, hogy hálás vagy azért, hogy élsz
10. amikor csak figyelsz, és egyszerűen csak szemlélődsz véleményalkotás nélkül
    

A fejeddel, elméddel, egóddal:

Amikor megszülettél, a testeddel együtt született a földi tudatosságod, az elméd is. Ahogyan született azonban, úgy egyszer el is pusztul. Így a tested és elméd vele együtt VÉGES életre korlátozódik. Emiatt "használódik" is, és értelemszerűen érdemes kihasználniuk (a testednek és elmédnek) ezt a rövid 60-90 évet arra, hogy te boldog lehess.

A testedet életben tartani, túlélni, biztonságban lenni - ez az egós elme alapvető törekvése, így ennek érdekében folyton pásztázza a külvilágot 2 dolog miatt:

1. Egyrészt, hogy megszerezze, elvegye onnan, ami neked kell: ételt, italt, pénzt, információt... bizalmat, hitet, mások figyelmét, társat, barátot... stb Valamint, amit így megszerzett, azt birtokolni akarja, ragaszkodik hozzá, hiszen szükséged van rá.
   
   
2. Ezen felül azt is pásztázza, milyen veszélyek érhetnek, amik a túlélésedet vagy a biztonságodat próbára tehetik. Ezért a veszélyek kapcsán a félelemmel készít fel a védekezésre. Félsz a bizonytalanságtól, a veszteségektől... alapvetően félsz a haláltól. :)

Ezek miatt az elméd mindig résen van. Keresi a dolgokra az okokat, a magyarázatokat. Ha ezek nem egyértelműek, akkor agyalsz, boncolgatod a gondjaidat. Szüntelenül érteni, érteni, érteni és irányítani akarod azokat, hiszen az ad biztonságot neked, ha átláthatod a lehetőségeidet, ha dönthetsz, ha felkészülhetsz.

Vagyis az elméd számára fontosak a célok - mindig látni akarja az út végét, és csak azt - és fontosak a tervek. Ahhoz, hogy mindig tudja, hol tartasz, folyton összehasonlításokat végez: téged is mindig hozzámér másokhoz. Valamint ugyanazért fontos, hogy mindenről véleményed legyen: hogy tudd, mi jó és mi rossz, mi biztonságos, mi veszélyes. Ezzel szépen kialakít benned egy értékrendet, melynek keretei között jól érzed magad, de a határain túl feszengsz, és aki kilóg belőlük, az felőled "ítéletet nyer".

A fejedben létezel mindahányszor:

1. amikor agyalsz, és kutatod a magyarázatokat és okokat...
2. amikor meg akarsz szerezni dolgokat, tárgyakat, ételt, italt, információkat, figyelmet, pénzt, társat, szeretetet...
3. amikor véleményt alkotsz, és amikor ítélkezel
4. amikor célokat tűzöl ki és terveket szövögetsz, hogy elérhesd azokat
5. amikor összehasonlítod magad másokkal
6. amikor félsz... (és amikor féltékeny vagy is)
7. amikor ragaszkodsz valamihez, valakihez, vagy akár csak az igazadhoz is
8. amikor azt figyeled ki ismer el, kitől mit várhatsz, kinek mit adhatsz (adok-kapok)
9. amikor védekezel - mert tartasz attól, hogy bántanak, vagy kihasználnak
10. amikor zavar valami - bármi!
11. amikor el akarod érni, hogy téged értsenek és hogy egyet értsenek veled
12. amikor segíteni akarsz másoknak, mert SZERINTED az nekik jó és jobb lesz úgy, ahogyan te jónak találod

Láthatod, hogy az elme nem gonosz, nem kell eltaposni, eltitkolni, meghazudtolni, egyszerűen csak látnod kell, hogyan működik. Téged szolgál. A gond akkor van, amikor kicsit túlnő rajtad és már teljesen ő irányít  téged. Valójában ha felismered azt, hogy épp benne vagy az egós elme működésében, akkor már nem ő irányít téged, hanem te őt.

Az a cél, hogy ezt az energiát, amit az elméddel tudsz mozgatni: a gondolataid révén, úgy használd fel, hogy  tudatában vagy annak, mikor, mire fordítod. A tudatosságodnak ebben a folyamatában az egyik első lépés azt felismerni, hogy a gondolataidat te kreálod. Vagyis, amit gondolsz, azt tudod teljesen más nézőpontból is gondolni, ha akarod. 

Szeretni tudsz ésszel és szívvel is, de teljesen másképp:

A szíveddel szabadon szeretsz, nem gondolkodsz közben. Nincsenek tétek, nincs félelem, nincs benne megfelelés, nincs benne cél és szándék. Nincs benne feltétel sem épp ezek miatt. Nincs benne bánat sem, hiszen, ha nincs tét és cél, nincs mit megbánni, nincs mit siratni.

Amikor a fejedben szeretsz, akkor van szándék, van birtoklás, van ragaszkodás, vannak célok,  vannak ahhoz utak és tervek, és vannak elvárások. ... és van bánat és szomorúság, amikor ezek nem tudnak kibontakozni. Itt van adok és kapok, vannak mértékek és szintek, van viszonzás, van érdek. 

A fejedben születő szeretet veled együtt múlandó: a testeddel, az elméddel öregszik, fakul, elmúlik, hiszen azt menedzselni kell: adni és kapni, szolgálni és befogadni.

Ezért a szíved sem megszakadni, sem összetörni nem tud. Valahányszor ezt érzed, akkor a fejedben élsz épp, és egy-egy elvárásod nem teljesült, vagy nem tudott kiegyenlítődni az adok-kapok.
Amikor féltesz valakit, az is rólad szól, és akkor is a fejedben vagy: mert tulajdonképpen azért félted, mert szerinted nem látja át, amit te, és nem cselekszi azt, ami szerinted logikus lenne. Adott esetben az, hogy folyton megmenteni, segíteni akarsz azon, akit szeretsz, még akkor is, ha ő nem kéri, az rólad szól és a fejedben lévő szeretetről. A valódi szeretet ugyanis figyel, támogat és élni hagyja a másikat úgy, ahogyan ő akarja. 
Ha azt hiszed, hogy a párod csak akkor szeret, ha közben féltékeny is, akkor tudd, hogy tévúton vagy. Csak az egós elme akar birtokolni, kisajátítani és csak az egós elme fél, hogy elveszít valakit...

A szív tudja, hogy sosem szűntök meg szeretni egymást!

A szíved szerinti szeretetnek nincs vége, nem múlik.  Az nem múlik, hisz végtelen. Benned van, öröktől fogva. A lényed maga az. Nem kell keresned, nem kell tanulnod, egyszerűen csak ÉLNED kell,egyszerűen csak figyelni és VAN!

Ha mindezt érted, akkor már látod, hogy mind a kétféle szeretetre SZÜKSÉGED van itt az anyagban, itt a földön, de ha érted, akkor azt is látni tudod, hogy melyik szolgál, vagy mikor szolgál épp téged. Ne hagyd., hogy csőbe húzzon az egód és elhitesse veled, hogy fáj a szeretet.

A fejedben lévő szeretet fájhat... de hisz oka van: az, hogy nem a szívedben vagy!

Légy tudatos a működéseidre, ezek hasznos kulcsok hozzájuk!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

https://tundersziv.hu/onismereti-programok/noi-ferfi-szerepek-kurzus

40% kedvezménnyel szeptember 10-ig!