Címkék: szeretetfélelemragaszkodásegó
Bármit el kell-e tűrnöd és fogadnod a szeretet égisze alatt? Kell-e alkalmazkodnod, és hol az a "kapcsoló", amin túl nem kell sem elfogadnod, sem együttműködnöd?
Sok-sok és még ennél is több kérdés lengi körül a valódi szeretet kérdését. Vágysz a feltétel nélkül megélhető, tiszta szeretetre: arra is, hogy adhasd és arra is, hogy kaphasd, de ha ez így van, akkor tényleg határok nélkül áttaposhatna rajtad más, aki viszont nem képes ilyen szeretettel élni?
A sok olvasói levélből látom, hogy ezen a területen sok a meg-nem-értés. Azt kérdezitek, hogy:
Fontos, hogy lásd, hogy a szeretet hogyan vesz körbe az ilyen kiszolgáltatott helyzetekben! Konkrét példákon át érteni fogod, hogy hol az önzés szükségessége a szeretetben és hol a "tűrés" határa az egókkal szemben.
Olvass tovább!
Egy hölgy arról számolt be a levelében, hogy a párja olyan szexuális játékokba és helyzetekbe akarja bevonni, ami neki nem kényelmes vagy azért, mert kínos, vagy azért, mert fájdalmas, vagy azért, mert számára az túlmegy a határain. Azt kérdezte, hogy el kell-e fogadnia, hogy a párjának ez fontos? Azt feszegette, hogy ha ő elfogadja, akkor ő "biztosan jó" lesz-e, és a párja is "biztosan jó"-e, hiszen ő azt valósítja meg, amit mi szorgalmazunk, hogy szeresse magát és adja meg magának, amire vágyik."
Ez sokakat érint, és valóban kuszának tűnhet, mintha elmosódott volna minden határ. Ezért több oldalról is kibogozzuk a szálakat.
Az alkalmazkodás szón is érdemes picit elmélázni. Ha ugyanis valamit szeretettel csinálsz, akkor nem érzed sem kompromisszumnak, sem alkalmazkodásnak, hanem csak teszed örömmel és magától értetődő természetességgel. Az alkalmazkodás így alapvetően önmagában rejti azt, hogy olyasmire kell fejet hajtanod, ami magadtól nem jutott volna eszedbe, ami neked kicsit teher, ami picit kilóg a komfortosból.
Ha egy olyan helyzetben alkalmazkodsz a társad kedvéért, amihez tényleg semmi kedved, de mégis rábólintasz, akkor szinte biztos, hogy azért teszed, mert meg akarod őrizni a szeretetét, az elismerését, és vele a kapcsolat békéjét és tartósságát. Azt is mondhatnám, hogy az ilyen elfojtásokkal "fizetsz" a párod szeretetéért.
Félelemből fizetsz a szeretetért - amit agresszió szült.
Ebben nincsen szeretet egyik oldalon sem. :(
Olyan szeretet, amiben békét és elfogadást éreznek a felek önmaguk és a párjuk iránt is, nincsen jelen. Ugye, látod?
Klasszikus értelmében az önzést elítéljük, mert azt értjük alatta, hogy az önző ember számára a saját érdeke mások kárára is fontosabb. Igen, ez az önzés legerősebb formája, amit már nem tolerálunk.
Azonban az önzés valójában azt jelenti csupán, hogy önmagad érdekeit nézed. Ez pedig sok esetben egybe eshet a közösség vagy mások érdekeivel is, és akkor minden a helyére kerül, és mindenki együtt élvezheti a jót.
Amikor megtanulsz önmagaddal békében élni, akkor ez az önzésed automatikusan fog jóvá változni, és jót hozni: elfogadást, együttműködést, szeretetet minden érintett szereplőre.
Vagyis az, hogy szeresd önmagad, és légy egész önmagadban is, az nem azt jelenti, hogy maradj egyedül és élvezd azt, és nem is azt jelenti, hogy tiporj át másokon, csak mert olyan kedved van.
Aki önmagát szereti és békében él magával, az vonzó, azt sokan "kerülgetik", az picit sem marad magányos, és aki önmagát szereti, az elfogadó és egyáltalán nem gázol át másokon és nem is alkalmazkodik félelemből...
Ha valaki kardot ránt feléd és olyasmikre akar rávenni, ami neked nem járható, akkor:
Nem kell vitáznod, nem kell bántalmaznod a bántalmazót, egyszerűen csak hagyd ott!
Neki nem lesz megértése és elfogadása feléd. Nem akarja ugyanis a te nézőpontodat látni és érteni, neki csak a sajátja számít. Nincs nála "bemenet", felesleges hát időt és energiát fordítanod a kudarcra ítélt helyzetre ott és akkor.
Később, ha ő lehiggad, és nyit a felé, hogy végre megértéssel megismerje a te álláspontodat, akkor elérkeztél ahhoz a ponthoz, hogy mindazt, ami benned van, szeretettel és nyugodtan kifejezésre juttasd. Itt a lehetőség, hogy vadgalkozás nélkül hangot adj annak, amit szeretnél és annak, amit nem. Ha ezzel megértésre találsz, van esély a kölcsönös elfogadásra. Ha nem, akkor sajnos a te utad ebben a társaságban véget ért, kinőtted azt, ideje tovább indulnod.
Továbbindulni azzal a tudattal fogsz tudni könnyedén, hogy tudod, te mindent megtettél, és érted őket, de mindaz, amit más gondol és tesz, már nem rólad szól, hanem másokról. A te szíved könnyed, megértő, együttérző, nyitott és előre felé néző... az övék haraggal terhelt, veszteségtől tátongó és gyengülő.
A szeretet nem harc. Nem ragaszkodik igazságokhoz. Ha támadnak, vizsgáld meg, hogy benned a félelem erősebb-e vagy a szeretet. Ha a félelem, akkor járd körbe, azonosítsd, mitől félsz, és kezeld ezt a félelmet egy jelzőrendszerként, mely arra figyelmeztet, hogy ott még önmagaddal dolgod, feladatot van. Vagyis magaddal, és nem másokkal. Azt pedig, amit mások tesznek, tudd, hogy őket tükrözi csupán. Ha az jó neked, maradj, ha nem, akkor távozz!
Légy tudatos a működéseidre, ezek hasznos kulcsok hozzájuk!
Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat!
Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:
https://tundersziv.hu/onismereti-programok/szeretet-kurzus
Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!
hétfőH | keddK | szerdaSze | csütörtökCs | péntekP | szombatSzo | vasárnapV | 1 | 2 | 3 |
---|---|---|---|---|---|---|
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!