Címkék: szeretetelfogadásgondolatküzdéselengedés
Vajon miért nem sikerül, amikor erővel próbálsz letenni egy kapcsolatot, egy témát, egy problémát? Hogy lehet az, hogy minél inkább tudod, hogy nem kellene vágyakoznod a kedvesed után, és minél jobban kényszeríted magad, hogy ne is gondolj rá, vagy ne vágyj rá, annál keservesebb a felismerés, hogy ez nem megy?
A legegyszerűbb ok pedig az, hogy valójában nem is akarsz nem-gondolni rá, nem is akar megszabadulni tőle.
Persze, ésszel eldöntötted, hogy a helyzet tarthatatlan, hogy te nem bírod így tovább, mert fáj már minden perce ennek a "kapcsolatnak" vagy helyzetnek, de az az igazság, hogy a szívedben a legnagyobb helyet még ő tölti ki.
Dönthetsz úgy, hogy az eszed után sietve megerőszakolod magad, és elfojtod magadban a vágyat, leteszed a gondolatokat, melyek felé irányulnak, de csak azt fogod észre venni, hogy nem megy.
Ott állsz tehetetlenül, mert azt hiszed, neki nem kellesz, vagy azt, hogy a kapcsolatnak nincs jövője, vagy azt hiszed, hogy te itt áldozat vagy, akit csak kényelemből kihasznál egy társ... és már se a kapcsolatban nem érzed otthon magad, se a kapcsolat nélkül..
Otthontalanul lebegsz a semmiben, azt érezve, hogy senkinek se fogsz kelleni, és azt, hogy a szerelem és boldogság örökre elhagyott.
Elhatározod, hogy továbblépsz, és megerősödsz, és ennek első lépéseként kitűzöd a célt: "el kell engednem őt, és a kapcsolatot, és a múltat, és meg kell adnom magamnak a boldogságot. Innentől nem akarok rá gondolni, nem akarom, hogy az életem része legyen és nem akarok érezni iránta semmit."
Olvass tovább!
Azért, mert, ahol a figyelmed, ott az energiád. Vagyis, azon a fókusz, amit el akarsz kerülni, akkor valójában az a fejedben van, sőt, az teszi ki a gondolataid fókuszát, és minél jobban küzdesz ellene, annál nagyobbra növeled, annál több energiát adsz neki.
....
Na?
A kék elefánt - ha csak egyetlen pillanatra is - de beköltözött a fejedbe, befészkelődött a gondolataidba, pedig a feladat úgy hangzott, hogy: "NE" gondolj rá! Valójában a NE ilyenkor mit se számít!
Az univerzum ezért nem ismeri a nem szót! Képekben gondolkodunk többnyire ugyanis, és ha a téma a kék elefánt, akkor mindegy, hogy úgy gondolsz rá, hogy a gondolat jó, vagy rossz, a gondolatodban a kép ott van róla.
Küzdhetsz ellene, gyakorolhatod, hogy ne gondolj rá, de nem fog sikerülni, mert amíg ezt az ellenállást folytatod, addig energiát adsz neki, és élteted, életben is tartod.
Ha valóban nem akarsz a kék elefántra gondolni, akkor fordíts a gondolataidon, és egészen egyszerűen figyelj arra, amire viszont szívesen gondolnál!
Kezdj el olyan célokat, terveket, jövő képet behozni a gondolataidba, amikben jól érzed magad és minél többet foglalkozz azokkal a témákkal!
A legnagyobb tanulság azt megérteni és megérezni, hogy valahányszor önmagadat szavályozni akarod, kényszeríteni valamire vagy valami ellen, az nem sikerülhet, csak súlyos elfojtások árán.
Ilyenkor ugyanis önmagad ellen indítasz háborút, és hidd el, nem győzhetsz.
Ha győzöl is, akkor is egyszerre leszel győztes és legyőzött is. Egyik én-edet megölöd azért, hogy az erőszakosabb én-ed élhessen tovább.
Az erőszakosabb? Győzzön az erőszakosabb? Ez nagyon rossz lenne, hiszen az erőszak mögött mindig félelem lapul. Azért erőszakos az ember, mert nem marad más eszköze, hogy észrevegyék, és érvényt tudjon szerezni vágyainak. Az erőszakosságot azonban senki sem viseli jól hosszú távon.
A magaddal szembeni harcok mögött is ott lapul a félelem és tehetetlenség. Azért akarsz "változni", azért akarsz valamit letenni, mert félsz, hogy különben nem tudod megtartani a biztos kontrollt a kezedben, és talán valaki "eluralkodik" feletted, irányít és kiszolgáltatottá tesz.
Valójában sosem a "magadra kényszerített változtatás" a megoldás, és legtöbbször nem is az, hogy mostantól ne-tegyé-valamit, amit pedig megszoktál.
A megoldás az, hogy megérted és elfogadod a működésedet! Bátran benézel a saját kulisszáid mögé, és bátran feltárod magad előtt a legmélyebb félelmeidet, a birtoklási vágyaidat... stb, és icipicit se kezdesz haragudni magadra sem a múlt, sem a jelen történései miatt.
Ezt gyakorold!
Amikor ugyanis elindulsz az önelfogadás útján, és elkezded a saját életedet, saját vágyaidat is figyelembe venni, akkor kezdesz élni!
Ne azért tegyél meg dolgokat, hogy szeressenek, vagy elismerjenek, hanem azért, mert neked jó, hogy megteszed! Adj magadnak hitet, bizalmat, figyelmet és szeretetet!
Ha ezt teszed, akkor a küzdés is alábbhagy önmagaddal szemben és kapcsolataidba is átáramlik a felszabadultság! A küzdés ugyanis igencsak leköti az energiáidat - ahol a figyelem, ott az energia - miközben a szeretet felszabadító erővel bír!
Ha ezt gyakorlod, nem fog már gondot okozni az sem, ha ő eszedbe jut... mert eszedbe fog jutni egy csomó nagyon klassz dolog is! Olyasmik, amik erőt adnak, amiket szeretsz, amik között jól érzed magad! A sok jó-ság pedig felülírja, megszépíti a rossz-ságokat. Amikor azt érzed, hogy az idő megszépíti a múltat, akkor valójában ez történik: olyan sok más, sok jó dolog kerül a figyelmed fókuszába, hogy közöttük a múlt rossz élményei is más színt kapnak.
Légy tudatos a működéseidre, ezek hasznos kulcsok hozzájuk!
Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat!
Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:
Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!
A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!