Szenvedő, megmentő vagy bántalmazó?

Címkék: programgyerekkori programküldetésszeretetbűntudatfélelemszenvedésszenvedőmegmentőbántalmazó

Szenvedő, megmentő vagy bántalmazó vagy? Milyen programot hozol gyerekkorból?

Nem más életedből hozod - ez most nem az a "program", ez nem a küldetés.
Ez a "programod" valószínűleg még gyerekkorban, maximum 5 éves korodig rakódott rád. A szüleid szokásaiból, abból a kötődésből, ami közöttetek kialakult, vagy a testvéri viszonyból, esetleg ovis, bölcsis élményeidből fakadhat.

A 3 leggyakoribb programnak a "szenvedő", a "megmentő"és a "bántalmazó" szerepet láttam az utóbbi időben, amióta ezt vizsgálgatom.

Mit jelent az, hogy szenvedő vagy? Mit okozol magadnak megmentőként? Van-e a kettő között összefüggés?

Lehet, hogy a tanult pszichológusok nem értenek egyet velem. :)

Vajon szerinted helytálló lehet? Ráismersz önmagadra vagy valakire a környezetedben?

1. A "szenvedők":

Talán a legtöbben ide tartoznak. A szenvedők legjellemzőbb tulajdonsága, hogy panaszkodnak. Miután a magyar nép alapvetően egy pesszimista nemzet, eleinte nem tulajdonítasz a panaszaiknak komoly figyelmet. Aztán arra leszel figyelmes, hogy szomorúak akkor is, ha jól megy soruk, és akkor is, ha nem. Nem elégedetlenek, nem kell hibáztatnod őket ezért, de jó, ha felismered a jelenséget. Azért szomorúak, mert nem merik megengedni maguknak tartósan az örömet. Tudnak örülni - de csak röpke pillanatokig - mert, aztán gyorsan bekapcsol az aggodalom a fejükben: biztosan tartós lehet-e az örömük? Nem fog minden mégis rosszra fordulni? Talán semmi sem igaz a sikerből, csak épp annak tűnik?

Azért "nehéz" mellettük, mert épp akkor lépnek vissza és gubóznak be a kuckóikba, amikor a legboldogabbak lehetnének. Megijednek. Az ő programjuk a szenvedés. Úgy hiszik, nekik nem járhat a siker és boldogság mindaddig, míg kellően nagy áldozatokat fel nem mutattak.

Ha azon kapod magad, hogy sírsz örömödben, sírsz bánatodban, elhinni sem mered a sikered, ha panaszkodsz, ha kétkedsz, ha keresed a buktatókat - és be is vonzod - ha úgy hiszed, áldozatokat kell hoznod, hogy élhess, akkor picikét mélázz el magadon: nem fut-e ilyen programod, amivel önmagadat fékezed...

2. A "megmentők":

Talán gyerekkorodban TE voltál a nagytesó, vagy a rangidős a grundon az oviban. Rád bízhatták a kisebbeket, gyengébbeket és Te mindig érezted magadban az erőt ahhoz, hogy valóban óvd, oltalmazd, segítsd őket. 

Felnőttként ez a program úgy érvényesül, hogy baráti, munkahelyi- vagy szerelmi kapcsolataidban előbb-utóbb a társad helyett kezded megoldani a poblémákat. Magadra vállalod a segítő, a támasz szerepét, és akár önmagad háttérbe szorításával állsz ki másokért. Igyekszel maximálisan demokratikus lenni, mindig szem előtt tartani mások érdekeit. HIszel magadban: nem azért mentesz másokat, hogy szeressenek érte, hanem valóban azért, hogy nekik is jó legyen. Úgy véled: "Veled majd csak lesz valahogy, de másoknak ne legyen rossz!"

Ha ilyen programod van, akkor kérlek, vigyázz magadra is, mert egyszer csak "elfogysz!". Ismerd fel, hol vannak a határaid! Mérd fel, hogy ha mindenkit megmentesz, akkor már 40 órát sűrítesz a 24 órába, és önmagadra nem marad se időd, se energiád. Ráadásul, van egy rossz hírem: akiket folyton megmentesz, azoknak ezzel az önbizalmát a porba tiprod! Hagyd, hogy mások megkérjenek a segítségre! Biztosan örülnek, ha magadtól jössz - 1-2-szer - de nem folyton. Hagyd, hogy fejlődjenek a körülötted élők azáltal, hogy nekik kell megoldaniuk az életüket!

3. A "bántalmazók":

Bármilyen hihetetlen, belőlük van a legkevesebb - legalábbis én így hiszem. Ide azonban nem csak a verekedő, fizikai erőszakot alkalmazó emberek tartoznak, hanem a "lelki terrort" professzionális szinten űzők is, vagyis: a notórius hazudozók, az érzelmi zsarolók, a krónikusan féltékenyek, a folyton kiabálók, de idetartoznak a túl gyakran megsértődők is.

A közelükben előbb utóbb beteg leszel, mert egyszerűen "elfogyasztanak". A megfelelési kényszer, amit ráerőltetnek másokra, az súlyos teher és súlyos méreg lesz hamar. Ehhez bűntudatot, örökös félelmet ébresztenek a környezetükben. Veszélyesek, de biztosan nem véletlen ez a program sem. Gyerekkorban biztosan ez volt a minta előttük, vagy a túlélés lehetősége az utcán. :( 

Ellenük - ha hiszed, ha nem - nagyon hosszú kitartó szeretettel és elfogadással lehet "védekezni". Azon tartósan megtörik a bicskájuk, és olyan mély tiszteletet fognak érezni, hogy átmennek "megmentő" szerepkörbe. Legtöbb ember azonban ezt nem várja ki, mert időközben annyi bántást elszenved, hogy vagy riadtan menekül, vagy visszabánt.

Rád bízom, hogyan viszonyulsz hozzájuk, de egyet ne tegyél: ne engedj a megfelelési kényszernek, és ne hagyd magad félelembe, bűntudatba kergetni, mert utána TE is megmentésre szorulsz.

Fedezd fel ki vagy! Lehet sok más programod is!

Valójában ezek a programok csak rád rakódtak! Ahogyan pedig rád rakódtak, le is vethetők! Ha megtalálod alattuk a szeretet-lényt, aki valójában vagy, akkor nagyon jó úton jársz!