Amivel biztosan elriasztod a férfit az ígéretesnek induló kapcsolat elején

Címkék: szeretetszerelemelvárásrandiférfinőmenekülés

Randiztok, izzik a levegő, az első találkozások mind a kettőtöket feltöltik, tagadhatatlanul csillognak a szemeitek és úgy tűnhet, hogy a nyitottság csak egyre mélyül. Érzitek, hogy jó volna még több és még több ebből a klassz dologból, ami köztetek alakul.

Úgy tűnik, hogy a jókedv, a jó érzés, az élmény kölcsönös. Az események pedig csak sodornak benneteket: romantika, pajkos üzenetek, viháncolás, zavart összepillantások, izgatott várakozás... jaj de klassz ez a kis felfedező-szakasz! Aztán jön az első "beszéljük meg!" - és a varázs hirtelen elszáll, a levegő megfagy... a férfi szinte kereket old, a nő pedig nem érti, hogy mi történt...

Szépen indult minden, mi okozta a fagyást? Hová tűnik a férfi? Vajon mitől ijedt meg?

Van egy "JÉGVARÁZS-mondat", egy romantika-gyilkos ELVÁRÁS-mondat, ami egyetlen csapásra lehűti a fokozódó tüzet, és "lepisili" a bimbózó szerelmet. Ha ezt elsütöd, tudd, hogy ti ketten e szavakat teljesen másképp értitek! Ezt vagy ne is mondd, vagy ha igen, akkor nagyon nagyon ügyesen írd körbe...

Olvass tovább!

(Ne engedd, hogy a cikk közepén felidegesítselek, bátran juss el a végéig, mert van mindenre megoldás, javaslat és egyéb segítség is. )

(A kép forrása: napidoktor.hu)

Nagyon sok írásom szól arról, hogy milyen különbségek vannak a női és férfi energiákban, illetve a női és férfi egós működésekben. Ezt nem részletezem újra. Azonban épp a neveltetés - épp az egós alapsémáik révén - a nő már a bimbózó kapcsolat elején hajlamos arra, hogy garanciákat gyűjtsön a kapcsolat és főleg a jó élmények fenntartására.

Ezért a néhány csodás randi és boldog együtt töltött hét után a nő mindenképp a férfi tudtára szeretné hozni, hogy ő bizony nagyon is komolyan gondolkodik a kapcsolatról. Elő is hozakodik a bűvös mondattal:

"Én komoly kapcsolatot szeretnék...."

Jogosnak érzi, hogy ezt kimondja, hiszen szeretné a férfi tudtára adni, hogy "kalandorok kíméljenek" és hogy "csak szexre ott van más nő!"... 

Szeretném, ha tudnád, hogy nem elítélem azt, ha komoly kapcsolatra vágysz. Én is pontosan tudom, hogy mind arra vágyunk. Ugyanakkor szeretném neked megmutatni egy másik szögből, hogy ez a kijelentés, milyen elképesztően meg tudja fagyasztani a boldogságot, miközben azt hiszed, hogy ezzel a mondattal épp a boldogságod mellett kötelezted el magad!

Hogyan hangzik ez a kijelentés annak, aki ezt kapja?

"Én komoly kapcsolatot szeretnék, kalandorok kíméljenek!" - Vagyis: "mindegy, hogy te ki vagy és mit akarsz, mindegy, hogy eddig jól éreztem magam vagy sem, tudd, hogy akkor lehet ezt a jó dolgot folytatni, ha képes vagy mindezt velem hosszú távon fenntartani."  De, tovább is fokozhatom, amikor ezt kijelented azt mondod: "Arra vágyom, hogy hosszan számíthassak valakire. Arra vágyom, hogy a párom tegyen boldoggá ha lehet életem végéig. Arra vágyom, hogy mindazt, amit egy kapcsolatba beleképzelek, amit egy kapcsolattól elvárok, azt légy szíves, add meg nekem!"

Azért butaság ezt így kijelenteni, azért fékezi be a kapcsolat kiforrását, mert: 

1. Hol az a pont, amikortól tényleg tudhatod, hogy a kapcsolat "komolyra fordul"?
2. Vajon mit jelent az, hogy "komolyra fordult" egy kapcsolat? Hogyan, mikben jelentkezik ez?
   Akkor fordul komolyra, ha túl van az első 4 hónapon, vagy ha túlélte az első huzavonát, vagy ha már kimondtátok, hogy "szeretlek", vagy akkor, ha együtt szeretnétek lakni?
   Honnan és miből tudod, hogy a kapcsolat komolyra fordult? Tudod, épp annyira érezheted komolynak 2 hét után a kapcsolatot, mint 4 hónap után, és épp annyira lehetséges az is, hogy a nagyon komolynak hitt kapcsolat mégis beffullad 3 hónap után. Vedd észre, hogy épp ezzel a mondattal akasztod meg azt, amit adott a kapcsolat! Sajnos :( Épp Te akasztottad meg, és nem a férfi, aki ettől elmenekült.

Elmenekülhet ettől a férfi, hiszen hirtelen benne találta magát az elvárásaid hálójában úgy, hogy fogalma sincs arról, mit is vársz tőle tulajdonképpen...

Sokszor hallhatod a spirituális tanítóktól, cikkekből, hogy NE legyenek elvárásaid! (Az se jó, ha egyáltalán nincsenek)

Azt is hiheted, hogy neked már tényleg minimálisak az elvárásaid, azonban, ha picikét megengeded magadnak, hogy ebbe belegondolj, észreveszed, hogy ettől a mondattól nagyobb elvárás aligha akad.

"Csak akkor mutasd meg magad, csak akkor talizzunk legközelebb, csak akkor fogom jól érezni magam veled eztán, ha Te is azt akarod velem, amit én: hosszú távú kapcsolatot". - Ezt hallja a férfi ebből. Vagyis azt hiheti, hogy Te innentől látni sem akarod őt a nélkül tovább, kíváncsi se vagy rá többet, ha nem biztosít téged arról, hogy tartósan tervezel vele.

De hogyan mondhatna ilyet? Honnan láthatná, hogy hol jössz elő egy olyan hisztivel majd, amitől igenis megijed? Vagy honnan tudhatná előre, hogy Te akarod őt is meglátni és szeretni, vagy csak "vizsgáztatod", hogy olyan férfi-mód működik-e, ahogyan az neked "normális"?

A férfi eliszkol az ígéretesnek induló randik után és otthon szomorkodik azon, hogy: "pedig milyen jófej csaj vagy, kár, hogy megközelíthetetlenné tettek a korlátok és elvárások." Úgy dönt, nincs értelme tovább folytatni ezt, hiszen ő még nem érzi azt a hatalmas, mindent átívelő szerelmet ennyi ismeretség után, amire valóban egy életet alapozni lehet. Azt is látja, hogy talán ő nem lesz elég neked sohasem, hiszen Te kerekperec tudod, hogy minek milyennek kell lennie...

Ő eltűnik, mert nincs értelme tovább.... pedig gondol rád. Pedig élvezte a perceket veled, Pedig tetszettél neki. Pedig meg tudta élni önmagát veled. De ennyi volt...

Te pedig azt hiszed: "na tessék, ez is elmenekült. Ez is csak egy kalandot keresett. Ez is csak egy komolytalan nőfaló, aki csak úgy él bele a világba" Hiheted ezt, de a valóság nem ez. A valóság az, hogy a fenti mondattal olyan elvárások elé állítottad a férfit, aminek ő nem akar megfelelni. Ő felmérte és keres tovább.

Talál majd olyan nőt, aki élvezi vele az időt, és HAGYJA fejlődni a kapcsolatot, hagyja kibontakozni, sőt: hagyja komollyá érni! Te is lehettél volna ez. Talán tényleg ő lett volna a nagy ő...

Ezt mulasztod el ezzel a "csak komoly kapcsolat jöhet szóba" felkiáltással!
Elvárás. Elvárás, ami nem engedi kibontakozni az érzelmeket és a kapcsolatot. Elvárás, ami falhoz állítja a SZÍV-et az ész oltárán... 

De tudom, mi vezet téged...

Valójában azt történik benned, hogy olyan jól érezted magad, hogy szeretted volna kifejezésre juttatni, hogy neked annyira tetszik ez a férfi, hogy te szívesen adnál hosszabb távra is lehetőséget az érzelmeitek kibontakozásának. Annyira tetszik, hogy Te szívesen elköteleződnél egy időre - ha lehet hosszan - és kipróbálnád, hogyan is jöttök ki együtt, és hogyan tudjátok egymás életét megtölteni ezzel a kapcsolattal.

Annyira vágysz arra, hogy tartós maradhasson az élmény és érzés, hogy biztosítékokat akarsz adni és kapni. Azt szeretnéd, ha mind a ketten kifejeznétek a szándékot arra, hogy ugyanazt érzitek, és hogy mind a ketten adni akartok időt még ennek a dolognak.

Azonban olyanra keresed  a biztosítékokat, amire nem létezik. Az érzelmek áramlanak és senki, de senki nem vállalhat felelősséget a szíve érzéseire: sem arra, hogy szeretni fog-e, sem arra, hogy nem fog-e mást szeretni.

Felháborodhatsz ezen,  de mielőtt vagy miután megtetted, figyelj inkább:

Tudtad valaha is szabályozni azt, hogy szeretni tudj?
Vagy el tudtad múlasztani a szereteted benned, amikor már szakítottatok?
Tudtad azt mondani, hogy holnap 14 órától már nem leszek szerelmes?

Nem tudtad. A szeretet és szerelem nem érzelmek, hanem létállapotok ugyanis. A lélekhez kötődnek, a szívhez. Épp attól létállapotok, hogy nincs okuk. Nincs oka annak, hogy szeretni tudj. Tudsz szeretni ok és magyarázat nélkül is. A szeretet nem döntés kérdése. Ez nem a fejedben dől el, semmi köze az elmédhez.

A felelősség kérdése azonban már a fejedben dől el. Az egós elme találmánya arra, hogy biztosítsa, hogy jó utakon járj! A fejedben születnek érzések: harag, félelem, bosszú, szomorúság, csalódottság, büszkeség... stb, de ezeknek mindig OKA van, volt és lesz. Az okuk pedig mindig GONDOLAT. A gondolatok pedig az elmédben születnek. Nem a szívben.

Így bárhogyan is kapálózik az elme, a szerelem és a szeretet nem kérhető számon, nem lehet rá biztosítékot kérni. Ezeket ÉLNI lehet csupán. Semmi mást. A szeretet végtelen, így jóval fölötte áll a korlátolt elme képzeletének és így a felelősség sem értelmezhető a szeretetben.

(A tettek már számon kérhetők. A szavak számon kérhetők. Ezekhez már kell az egós elme "beleegyezése" ugyanis. "De azt, hogy miért nem engem szeretsz, vagy miért nem szeretsz úgy, mint régen, vagy most miért szereted inkább Gizit" - ezt sajnos nem lehet senkin behajtani.)

Akkor hát mi a megoldás?

Hogyan fejezd ki, hogy te többet szeretnél úgy, hogy ne ijeszd halálra a férfit sem az elvárásaiddal és ne is égesd fel a hidat az aranyfolyó felett, amiben a szerelem áramlik!

Azt mondd, amit ÉRZEL és NE azt, amit VÁRSZ! Ez a kulcs, és mindig, szinte minden kapcsolatban ez a kulcs a kommunikációban! Ezzel tudsz hidat teremteni és nem hidat felégetni.

Azt, amit érzel, és ne azt, amit vársz? Akkor például ez hogy hangozna?

"Nagyon jól érzem magam és szívesen vagyok veled. Tetszik, ahogyan bontakozik ez a kapcsolat. Nem akarok semmit se elsietni, se korlátozni, inkább csak kíváncsian hagyni, hogy hogyan fejlődik bennem és köztünk. Nagyon szeretnék még sok programot veled, amíg mind a ketten jól érezzük magunkat."

Kifejezheted érzéseidet, szándékodat, de ne tegyél korlátokat a kapcsolatba rögtön az elején! Épp elég korlát jön még majd azzal, ahogyan összecsiszolódik a 2 egó, a 2 féle értékrend, szokások, neveltetés, elvek és hitrendszerek.

Persze, az is lehet, hogy tényleg nagyon nem ugyanazt keresitek a kapcsolatban... bár valójában mindenki a boldogságot keresi, csak van, aki ezt előre keretezi a biztonságra törekvése miatt, és van, aki viszont képes tényleg megélni a jelenben is. 

Ne feledd, az elvárások nagyon sok felesleges próba elé állítják a kapcsolatot. De téged magadat is. Elvárások nélkül sem lehet ám boldog-ulni. Ezért arra figyelj, hogy először benned legyen harmónikus egység az elvárásaid és a szíved szeretete és vágya között. Azt, hogy ez a harmónia megborul, onnan tudhatod, hogy szomorkodsz, csalódott vagy, "szenvedsz". Ilyenkor először az elvárásaidat ismerd fel, és úgy tudsz segíteni magadon, ha azt kutatod, hogy milyen más megoldások és lehetőségek léteznek még az elvárton kívül arra, hogy jól érezhesd magad! Ilyenkor jól jön a nézőpontváltás, vagy az, ha tudod önmagadat kívülállóként figyelni és nagy szeretettel, megértő türelemmel körül venni önmagad. A boldogság ugyanis e harmóniából jön létre benned, és aki boldog, az a kapcsolatba is csak boldogságot tud adni. (Aki hiányt él, az a kapcsolatba is hiányt rak...)

Szenvedés nélküli boldogságot kívánok neked! Egy tudatos felismerést, egy örömteli kalandot önmagad megismerésének útján. Ha szeretnél ebben mélyebben elmerülni, akkor ezt neked találtuk ki: Női és férfi energiák kurzus