A világod, a körülményeid a saját gondolataid tükrei

Címkék: szeretetelmeegószívkorlátgondolat

Úgy érzed, hogy kihívások előtt állsz?

Nemvárt események sora zúdul a nyakadba, a baj csőstül szakad rád: gondok a munkahelyen, a párkapcsolatban, a gyerekeiddel, vagy épp az anyagiak nem akarnak úgy működni, ahogyan szeretnéd?.. miközben te tudod, hogy JÓ vagy.

A jóságod, a jóra, becsületességre való törekvésed olyan erős, hogy nagyon fájó pontként éled meg, amikor az emberek mások. Abban mások, hogy ők nem értékelik, amit értük teszel, nem akarnak ugyanígy bánni veled, ahogy te velük, ők hazudni fognak, netán át is vernek, és közben egyre inkább egy olyan világ rajzolódik ki köréd, amiben nem érzed jól magad.

1. Eldöntöd, hogy új állás kell - hiszen a kollégák a régin nem értékelnek.
2. Eldöntöd, hogy új párkapcsolat kell, hiszen a meglévő épp nem működik - a párod hazudik, nem értekeli az erőfeszítéseid, sőt meg is csal -
3. ...és eldöntöd, hogy a lakhelyed sem jó már, mert azzal is csak minden a te nyakadba szakad.

Változtatni kell, ez nem vitás. Jó is, hogy elhatároztad, de vajon elég-e, hogy új munkát, új társat, új házat keresel? Elég-e változtatni a külső körülményeken, miközben ugyanazzal a fejjel és testtel, ugyanazokkal a gondolatokkal és hozzáállással fogsz azokba is "befészkelni"?

Nem elég... Te is tudod. A változás a körülményekben indíthat egy felismerést, de ha az nem irányul arra, hogy valójában a gondolkodásodon "kell" "változtatnod", akkor nem csináltál semmit. Az új ház, az új társ, az új munka rövid úton újra bebizonyítja, hogy a "világ rossz". 

Erre mondják, hogy azt a bajt,  amit ezzel a gondolkodással, az eddigi megoldásokkal megteremtettél, ugyanezekkel nem fogod tudni kezelni, gyógyítani. A változást a fejedben kell indítani... és talán meg tudom mutatni, hogyan. A világ ugyanis épp olyan, amilyennek TE látod! A te világod mindig csak olyan tud lenni, ahogyan Te akarod azt észrevenni...

Olvass tovább!

(a kép forrása a joportal.hu)

Ha te napfényt akarsz látni, akkor meg fogod látni a felhők felett is. Ha Te piros autókat, akkor észre fogod venni azokat. Ha te bántó, fenyegető embereket gondolsz magad körül, akkor azokat fogod észrevenni. Ha te félsz a hazugságtól, akkor a hazugság kerül a figyelmed fókuszába és folyton belebotlasz... 

Él benned egy kép a világról, egy kép a jóságról, egy kép arról, hogyan kellene működniük a dolgoknak...

De a világ, az élet nem akar így működni! Az emberek nem akarnak úgy játszani, ahogyan szerinted jó! Nekik is van egy saját világképük, nekik is van egy igazságuk a jóságról és nekik is vannak rögzült sémáik, hitrendszereik arról, hogyan kellene működnie a világnak.

Ha te ragaszkodsz a tiédhez, és azon túl nem látod meg másokét, azzal azt éred el, hogy folyton falakba ütközöl. A saját falaidba: hiszen elvárod, hogy az legyen fontos másoknak, ami neked fontos, és elvárod, hogy az emberek épp azt tegyék, amit te is teszel, te is jónak látsz. Ha nem teszik, - már pedig ők nem TE vagy, vagyis ők is csak saját maguk módján cselekedhetnek - akkor te csalódni fogsz.

Természetesen és törvényszerűen csalódni fogsz. Nem lehet másképp, hisz nem engedted a világnak, hogy olyan legyen, amilyen.

A csalódottság sértettséget, haragot szül.
Amikor haragszol, vagy sértett vagy, akkor magadat zárod ki a többi ember életéből, és nem őket a tiédből. Azt hiheted, hogy a haraghoz jogod van.
Igen, jogos van, de eredményt nem hoz. A harag csak és kizárólag árt és ráadásul neked árt. Ha haragszol, mert más nem a te szabályaid szerint játszik, azzal tulajdonképpen óriási csapdát állítasz önmagadnak. Bezárulsz saját világodba, saját elvárásaidba a saját fájdalmaddal és nem csoda, ha az emberek sorra elpártolnak tőled.

• Nem akarnak olyan emberrel lenni, aki elvárja, hogy hozzá alkalmazkodjanak - még akkor sem, ha ő közben AD is. Adni is úgy ad ugyanis, ahogyan ő gondolja jónak, miközben elvárja, hogy értékeljék.
• Az emberek nem akarják, hogy őket számonkérjék a saját értékrendjükért.
• ... és végül, az emberek nem akarják, hogy megsértődj velük szemben, vagy az elvárásaiddal tartsd rettegésben őket. 

Akkor hát hogyan változtass?

A gondolataidon tudsz változtatni, mert szerencsénkre az elme szinte a végtelenségig bővíthető.

A gondolataid pedig az elmédbe került TANULT és ELLESETT sémák és minták, hitrendszerek, elvek, tapasztalatok és energialenyomatok szerint működnek. Ezek alkotják az elme tudását - a földi tudatosságodat. A születésedkor még teljesen nyitott és üres elmét a külvilág, a környezeted "programozta be" ezekkel az adalékokkal, ezekkel a tartalmakkal. 

Az alapján gondolkodsz és hozol megoldásokat, amit eddig megtanultál születésed óta. A fejedben lévő programok: mind megoldások egy-egy esetre, problémára, gondra. A gond a jó szó, hiszen ezek alapján született benned a GOND-olkodás. Amit az elméd gondnak ítél, arra megoldást keres, így elmé-lkedig és gond-olkodik. 

Az, ami alapján a világképed összeállt, ami alapján eldöntötted, mi a jóság, milyennek kellene lenniük másoknak, ezek is mind "csak" a fejedben eddig megszületett sémák, programok, avagy megoldások. 

A TE megoldásaid. Ezek CSAK a TE hozzád tartozó megoldások. Ha eléggé tisztába kerülsz ezzel, hogy mikor milyen séma működtet, mozgat vagy szüli a gondolataidat, akkor hamar rájöhetsz, hogy minden, amit FIX-ként kezeltél a világról, az nem több, mint a TE esetleges megoldásod, gondolatod, egy-egy témára. Egyetlen lehetséges megoldás a SOK KÖZÜL, ami még létezhet.

Akkor hát milyen megoldások vannak még? Hogyan lehet másképp gondolkodni, hogy neked JOBB legyen?

Figyelj és tanulj! Tanulj újra a világról, mint gyerekként. Less el új sémákat, új megoldásokat! Nézd meg, hogyan csinálják mások! Hogyan csinálják azok, akik boldogok, akik lelkesek! Figyeld őket, a megoldásaikat és próbáld ki azokat is!

Ezzel nyitsz. Észrevetted, hogy nyitod az elmédet minden ellesett és tanult új programmal, sémával, megoldással? Nyitni érdemes, nem határokat húzogatni. A szíved végtelen nyitottságát ugyanis csak az egós-elme nyitásával lehet összhangba hozni.

Úgy képzeld el, hogy a szíved tere egy végtelen, hatalmas virágos mező. Bármi elfér rajta: korlátok és feltételek nélkül. A szél végtelen irányba viszi a virágok illatát, semmi, semmi sem állja az áramlás útját. Az elméd megérkezik és azt követeli, hogy eztán csak egy kijárt 5 méter széles sávban nőhetnek virágok és a szél is csak ezen a folyosón mozoghat, mert a rét többi része beláthatatlan. Egy darabig kényelmes lesz a szűk sáv, de ha a virág megnő és még tovább szeretné az illatát árasztani, akkor börtönnek érzi majd a korlátokat.

Nyisd a sávot szélesebbre! Tárd ki az elmédet, válj rétté, mint egy gyerek és figyelj, tanulj, less el új megoldásokat! Fantasztikus színes réted lesz... amit már nem is akarsz bekeríteni és a magadévá tenni, hiszen gyorsan rájössz, hogy minden csoda még nagyobb csodává válik akkor, amikor mások is élvezhetik.

Ahogyan kitárod az elmédet, jobban árad a szívedből jövő szeretet. Elfogadóbb leszel, vidámabb, elégedettebb, felkészültebb a világ dolgaira és egyre kevésbé érhetnek így csalódások. Igaz?

 A gyakorlat tehát nem bonyolult: ha baj van: NYISS és figyelj meg másokat! A megoldások tálcán érkeznek. :) Engedd a világnak, hogy olyan legyen, amilyen és ne olyan, amilyennek egyszer egy sémád szerint látni engedted.

A gondolataid pedig mind ne legyenek többek, mint "lehetséges nézőpontok", amik itt-ott segíthetnek.

Használd az elmédet, TE légy a vezetője és ne fordítva, hogy az elméd sémái ejtsenek csapdába!

Szeretettel segít ebben a könyvünk is, ami ajándékot is tartalmaz, és ami egyszerűen segít BOLDOGABBNAK lenni :)

https://tundersziv.hu/a-konyv