A párod egy túl szabad ember? Hogy kezeld ezt magadban?

Címkék: szeretetszabadszabadságragaszkodáselmeegókorlát

Ő csak jön-megy, derűs és szabad, míg te elképzelni sem tudod nélküle a mindennapjaidat? Értetlenül figyeled őt és önmagad, mert azt látod, hogy neki minden jó úgy, ahogy van, Te pedig - talán épp emiatt - nem tudod, hogy hol is foglalsz helyet az ő életében. Ha együtt vagytok, minden csodás, remek és boldog, csupa-csupa élmény és élet, de amikor külön vagytok, a kétségbeesés, a bizonytalanság érkezik a helyébe benned.

Vajon ő is gondol rád? Hiányzol neki  - úgy, ahogyan ő neked? Lesz ebből valaha rendes kapcsolat vagy csak egy laza kapcsolódás? 

A kérdések százai futnak a fejedben, és az elme rögtön magyarázatokat is gyárt arra, hogy vajon mi történik itt: vajon ő nem tud kötődni? Vagy netán nem is akar? De akkor - úristen - ez nem is párkapcsolat? 

Pedig talán aggódni semmi okod, mert a szabadság nem egyenlő azzal, hogy nincs kötődés... sőt: valójában az segíthet kettőtökön - és főleg rajtad magadon - ha megérted, hogy a szabadság valójában nem bizonytalanságot ad, hanem a legnagyobb biztonságot - kivéve az elmének - és Te magad is elkezded élni...

Olvass tovább, találunk megoldást!

A szabadság - az micsoda?

Sok-sok kurzuson feltesszük ezt a kérdést és az első válasz, ami erre rögtön érkezik az az, hogy: "szabad ember az, aki a saját szabályai szerint él, és azt csinál, amit ő akar."

Gondolhatnánk, hogy így van, de ettől sokkal többről van szó!

Hiszen egy makacs ember is a saját szabályai szerint él, és egy diktátor is, de nem hinném, hogy ők valójában tényleg szabadok. Őket a rettegés viszi arra, hogy a saját szabályaikhoz "ragaszkodjanak", már pedig sem a félelem, sem a ragaszkodás nem szabadság. Ezek óriási korlátok, hiszen a félelem bénít - tetteket hagysz ki miatta. A ragaszkodás pedig hozzáláncol valamihez vagy valakihez, akiben a boldogságod zálogát hiszed.

A szabadság az, amikor nem kötnek a korlátaid: amikor bátran mersz önmagad lenni, mert tudod, abban semmi, de semmi kockázat vagy feltétel nincs. A szabad embernek minden mindegy, mert ő mindenben megtalálja azt, ami neki jó lehet. Épp ez a szabadság kulcsa, hogy nem lehet neki - vagy csak nagyon nehezen - rosszat okozni. A szabad ember bárhol feltalálja magát, mert GONDOLATAIBAN szabad: vagyis olyan nyitott az elméje, olyan befogadó, olyan adaptív, hogy a korlátozó gondolatok helyett mindig talál olyan nézőpontot, amitől egy-egy helyzetben az örömöt és megoldást fogja látni.

A szabad ember épp ezért, ha magát nem korlátozza, Téged sem fog. Nem mondja meg, mit tegyél, nem bírál, nem ítélkezik feletted, mert szabadon nyitott elméjébe minden belefér. Úgy fogad el téged, ahogy vagy. :) ... és így is SZERET.

A szabad ember élni képes a szív szeretetét, mert azt nem korlátozzák az elme mintái, negatív gondolatai. A szabad ember éli a jelent és jobbára csak azt éli. Talán érted már, ugye?

A szabad ember mellett csodák vannak, boldogság - de nélküle aggodalom (az elmédnek)... de miért?

A szabad ember mellett azért érzed csodásan magad, mert az lehetsz, aki vagy és aki lenni akarsz. Ő elfogad, szeret és ahogyan ő áramlik, úgy áramolhatsz vele te magad is. Ahogyan ő éli a jelent, elfogadással, derűvel és megoldások között, úgy tudsz te is kibontakozni, nyílni vele. Boldog vagy. Boldog vagy vele, szabadon éled önmagad. Ilyenkor nem is gondolkozol, igaz?

Aztán eljön a pont, amikor egy időre elváltok és benned a boldog megélést az elme aggodalma és a bizonytalansága váltja fel. Ha ugyanis ő ennyire tud a jelenben lenni, derűs és árad, akkor az az elméd számára egyenlő azzal, hogy amikor ő nem veled van, ő akkor is teljes, derűs és egész.... vagyis az elméd ezerszer felteszi a kérdést és hitetlenkedve válaszol rá: "Olyankor neki nem is hiányzol? Ő tökéletesen egész nélküled is? Akkor te nem is kellessz az életébe? Ha ez így van, akkor te nem is jelentesz neki semmit? De.... akkor hát, csak te kötődsz hozzá és ő ezek szerint nem kötődik hozzád?"

Az elme számára ez valódi katasztrófa. Ez felér a létbizonytalansággal. Ez olyan érzés lehet neked, mint lógni a levegőben a semmibe kapaszkodva és rettegve, mikor jön a zuhanás. Egyszerűen ebben az elme nem talál biztonságos kapaszkodót, így te egyre rosszabbul éled meg a párodtól távol töltött pillanatot. A bizonytalanság fogságba ejt, és egyre ragaszkodóbban keresed azt, hogy bizonyosságot szerezz a párod tetteiről, érzéseiről, gondolatairól, hogy tudd, hányadán áll veled.

Az elme számára a szabadság rettenetesen félelmetes. Nincs benne korlát, határ, biztos pont, amire számítani lehet.

Vedd észre, hogy te ebben az aggodalomban az elméd korlátai közé kerültél, míg ő a szabadságban a szíve szerint él. Te azt hiszed - az elme azt gondolja - hogy az nem egészséges, amit a párod tesz, érez, gondol... de valójában az az egészségesebb, hisz ő nem szenved, te viszont annál kétségbeesettebb vagy. A szabadság egész-ség, a félelem pedig csak fél-elem. Ezt fontos érteni ahhoz, hogy továbblépj!

Továbblépni ugyanis itt az elméből a SZÍV felé lehet...

Ha belátod, hogy az egós elme 2 alapprogramja miatt vagy bizonytalan, akkor talán azt is látod kirajzolódni, hogy mi lehet a megoldás arra, hogy visszakerülj önmagadba - a szívedbe és éld te is szabadon önmagadat!

Az egós elme 2 alapprogramja kongatja a vészharangot:

1. A birtoktudat és megszerzési vágy: az egós elme egyik nagyon fontos alapprogramja, feladata az, hogy megszereztesse veled mindazt, ami jó neked. Ha belegondolsz, ez ellen nem is kell tiltakoznod, hiszen ennek köszönhető a túlélésed, az életösztönöd, hiszen ez segít abban, hogy mindig megszerezd az ételt, italt, ruhát, pénzt, információt, biztonságot, ami neked fontos és hasznos. Amikor azonban a párod túl szabadon szárnyal, akkor az egód azzal szembesül, hogy a párod játékszabályai nem azonosak a tiéddel és nem fogod tudni "megszerezni", kontrollálni őt... így az egós elme biztonsága "sérül" és nem csoda, hogy benned dissznanciát okoz.
2. A félelem - a veszteségtől és a bizonytalanságtól: az egós elme másik alapprogramja, hogy felhívja a figyelmedet a veszélyekre, és emlékeztessen arra, hogy egy veszélyes akadály került a boldogságod és biztonságod útjába. A veszély pedig az, hogy a párod nem úgy működik, ahogyan Te és, ha őt nem tudod megfejteni, akkor sajnos vele együtt a boldogságod vész el.

Vedd észre, hogy azért kaptad ezt a párt "feladatul", hogy mintát vegyél róla és a rettegés helyett Te is megvalósíts magadban ezt a szabadságodat!

A szabadság benned is ott van - és éled is, amikor vele vagy! Épp ő tanít arra, hogy ott van benned és élheted. Ha figyelsz, akkor a legjobb "tanítómesteren" - a szerelmen át lesz lehetőséged önmagadra lelni.

Képzeld el, hogy a szabadság a szívedben van. Nincsenek határok, nincsenek feltételek, nincsenek korlátok. A szíved, ahol a halhatatlan és végtelen önvalód (a lelked) lakik, csak szeretet van. Épp ezért feltétel nélküli az a szeretet, mert a lélek szeret mindent és lelkesedik mindenkiért. 

Az elméd azonban, amit a testeddel együtt erre az életre terveztél magadnak a halandósága miatt sebezhető és véges. így aztán jelentős korlátokat kell, hogy magadra erőltessen, hiszen vigyáznod kell magadra és a testedre, hogy túlélhess. Az elme korlátai - a gondolataid, elveid - pedig, ahogyan nősz és öregszel, úgy húznak egyre szűkösebb határokat, hogy meg ne égesd magad. Azonban minél szűkebb a keret, amiben mozoghatsz, annál inkább kiszakadni vágysz majd.

A szabadságodat elérni 2 féle módon tudod:

1. Vagy azon az úton, hogy egyből a szívedhez kapcsolódsz és SZERETSZ és szeretsz és szeretsz... mert a szív csak szeret és szeret. Gyakorolod a szíved szeretetét és rögtön éled azt, ezzel nyitsz és nyílsz, vagyis szabadon áramolhatsz...
2. Vagy azon az úton, hogy az elméd korlátaid felfeszegeted és megnyitod az elmédet a VILÁG felé és a világ előtt. Ha az elme nyílik és mind újabb és újabb dolgokat fogadsz be, azzal a korlátokat tolod kijebb vagy számolod fel és a szíved szeretete szabadabban tud áramlani.

A szabadság maga a boldogság, így minél hamarabb megtanulod élni, annál könnyebben fogsz tudni az életben boldog-ulni és teremteni. (A benned lévő teremtőerő, a lelked ereje ugyanis szabadon áramolhat. Ilyenkor azt vonzod, ami és aki Te vagy! :) )

Hogyan nyisd az elmédet a szabadság felé?

Nemrég egy másik cikkben, amit szintén megtalálsz a blogban az "élj kérdések között" technikáról írtam. Ez a módszer hatásos és könnyű.

Ezúttal egy másikat is megosztok veled: "Legyen mindig "B" terved, de még jobb, ha lesz "c", "d", "e"... stb". Ha ugyanis nem csak egy megoldást tudsz elképzelni a dolgok alakulására, akkor már nyert ügyed van. Ha ügyesen figyeled és keresed az újabb és újabb nézőpontokat, újabb megközelítéseket és újabb megoldásokat, akkor azt veszed észre, hogy akármekkora bajba is kerülsz, mindig lesz a polcodon egy olyan, ami kisegít, amihez önmagadban nyúlhatsz és amiben önmagadban kapaszkodhatsz.

Ha így teszel, akkor egyszeriben nem lesz szükséged kétségbe esni, pánikolni, megsértődni, hisztizni... stb, hiszen a "nem sikerült? Van máááásik terv!" égisze alatt bármiben és bármikor feltalálod magad!

Ezzel az elméd egyre csak nyílik és a befogadott lehetőségeid révén egyre inkább azzal szembesülsz, hogy biztonságban vagy! Ezúttal nem külső biztonsági pontokhoz láncolod magad, hanem az elméd nyitottsága révén a benned felgyűlt tudás és befogadott megoldások miatt.

Azt fogod megtapasztalni, hogy valójában egyre kevesebb helyzet lesz aggasztó vagy riasztó, és egyre nagyobb biztonsággal bízhatod rá magadat önmagadra, mert a megoldások mindig belőled fakadnak majd. Szóval, minél szabadabb vagy, annál nagyobb biztonságban vagy! A legnagyobb biztonság ugyanis így önmagad számára épp Te magad vagy. Ez a szabadság, ez az elfogadás, ez a szeretet és ez a tudatosság, ami ilyenkor már belőled árad. :)

...és akkor végülis tud kötődni egy szabad ember? Vajon gondol rád? Hiányzol neki?

Tud kötődni, nagyon is tud. Csak épp ő egész-ségesen kötődik és nem ragaszkodik. Nem retteg és nem szenved. Sokat gondol rád, de örömmel teszi. Nem szenved a hiánytól, mert ő a fejében rögtön át is keretezi azt az érzést, amit te hiányként élsz. Ő azt mondja, örül, hogy létezel és örül, hogy az élete része vagy és örül, hogy hamarosan majd láthat. Szeretettel gondol rád és hálával. Jót kívánva és mosolyogva jutsz eszébe. :)

A szívében vagy és ott szeretet van és elfogadás. így az elméjében is ezt akarja élni: szeretet és elfogadást, nem pedig hiányt, szenvedést, félelmet és ragaszkodást. :)

Érted? Ő egész, szabad és boldog!

Legyél te is az, aki az ő mintájából tanul, és boldogan kapcsolódik önmagához! Áramoljatok együtt derűben, szabadon szeretve és éljétek meg a pillanatot közösen! 

Szenvedés nélküli boldogságot kívánok neked! Egy tudatos felismerést, egy örömteli kalandot önmagad megismerésének útján. Ha szeretnél ebben mélyebben elmerülni, akkor ezt neked találtuk ki: Női és férfi energiák...