A tudatosság maga a szeretet. Hogyan?

Címkék: tudatosságelfogadásteremtéstudatos teremtésfélelemharagsértődésmegsértődik

Elindultál egy úton önmagad megismerése felé? Milyen stációk vannak előtted? Mennyire lesz nehéz? MIt kell felismerned, feltárnod magadban, hogy boldog lehess? 
Az ösvény, amire ráléptél: a tudatosság útja.

A tudatosság annak felismerése, hogy szeretetetből vagy! Szeretsz és képes vagy figyelni másokra!
Ennek az eredendő szeretetnek a felfedezése és megélése tudatosság...

(A tudatosság ebben az értelemben meg se közelíti a "tudatos vásárló", a "környezettudatos" , a "tudatos döntés" és egyéb divatos kifejezéseket. Ezek ugyanis csupán egy fókuszt jelentenek: azt, hogy valamire több figyelmet, energiát teszel, és annak érdekében tájékozódsz, információt gyűjtesz és logikus döntéseket hozol. Tudatos, mert elméd, szellemed benne van az analitikus gondolkodásoddal.

Az a tudatosság azonban, amit életed során elérni szeretnél, nem erről szól, hanem éppen arról, hogy megszelidítsd az elmédet, félretedd az agyalását, lecsillapítsd a gondolataidat és láss a szíved, a belső hangod szerint: érezz, légy tisztában érzelmeiddel, tudd, ismerd fel a működésedet, értsd és fogadd el önmagad, másokat! Láss szívvel, szeress és hozz döntéseket mindezek fényében! ) 

Hogyan értsd ezt?
Milyen út vezet e felé? Van-e cél, van-e vége, amit elérhetsz? Van-e fejlődés? Milyen játszmák állnak a stációidban?

Olvass tovább!

(A kép forrása: anyakkuckoja.blogspot.hu)

A szeretet leginkább az elfogadásban testesül meg: 

Az elfogadás pedig azt jelenti, hogy képes vagy meglátni sok-sok nézőpontot, és mindegyiket csak egy érdekes lehetőségnek tekinted, és nem döntesz felettük arról, mi a jó és mi a rossz.
Elfogadod, hogy mások tettei és érzései mögött is nézőpontok vannak: azok a nézőpontok, melyeket ők igaznak hisznek. Mindegy, hogy ők elfogadják-e a te nézőpontjaidat, te érted az övékét. Nem biztos, hogy nekik megfelelően cselekszel, de nem is ítéled el őket azért, és nem ragaszkodsz ahhoz, hogy ők magukévá tegyék a tiédet.

Az elfogadás ezért türelmet szül, és azt, hogy a sok-sok érdekes nézőpont miatt egy lényegesen tágasabb világ vesz körül, mint másokat. Nem korlátozod magad szinte semmire, és senki elvárásaira.

A világot kezded olyannak látni, amilyen lehetne, és nem "csak" olyannak, amilyen épp!

Sőt, kialakítod, megteremted a saját világodat, melyben meglátod saját és mások csodás (új) képességeit is. Kitágul az érzékelésed és ráébredsz, hogy a körülötted lévő világ sokkal-sokkal több, nagyobb és tágasabb, mint azt az 5 érzékszerveddel felfogni tudtad. Érzed és tudod, hogy a látható felszín alatt mi minden húzódik meg: csodák, csodás energiák, melyek mozgásban tartják az egész látható világodat!

A tudatosság útján - amely egyre kevesebb félelmet és álarcot tartalmaz - ráébreszd, hogy a szívedben lévő tiszta szándék: a szeretet az, mellyel teremteni tudod a világodat! A céljaid, a vágyaid közelebb vagy távolabb kerülnek, a dolgok küzdelem nélkül megvalósulhatnak... és megtapasztalod, hogy a sikereid, előbbre jutásod és emelkedésed útjában legtöbbször csak Te magad állsz, álltál...

Milyen lépcsőfokokon mész keresztül utad során? 

A tudatosság útja a saját belső utazásod. Senki sem teheti meg helyetted, de szinte folyton melléd szegődnek emberek, akik valamire tanítanak, valamire felnyitják a szemedet - ha már kész vagy észrevenni ezeket!

1. Először megsejted, érzékeled, hogy TE magad vagy az életed, boldogságod kulcsa!

Csak Te tudod a gondolataidat, érzelmeidet megélni, melyek benned keletkeznek. Te magad alkotod azokat. TE teremted azt a világot is, amiben épp élsz! Senki sem okozóbb a saját életedben, mint te magad!
Hatások érnek, elnyomás, bántás, öröm, inspiráció, csapda, akadály, lehetőség, de az, hogy te mindezekkel mit kezdtél eddig, többnyire rajtad múlt. Az, ahogyan ezt feldolgoztad, lefordítottad magad nyelvére, az mind Te vagy!

Az útra akkor lépsz, amikor már ezt sejted, és a körülmények, események mögött nem mások tetteit látod, hanem azokban önmagadat, a saját szerepedet keresed.
Nagyon nagy és fájó felismerés szembesülni azzal, hogy az életed és boldogságod - ahogyan a boldogtalanságod is - a TE KEZEDBEN van! Fájni fog. :( Iszonyú káoszt érezhetsz, és hónapokig keresed majd önmagad ez alatt a halom alatt, amiról olyan könnyű volt korábban azt hinni, mások okozták, és Te csak úgy "kaptad". :(

A felelősséged ébred önmagad felé....

2. Keresed önmagad, és rájössz, mennyi álarc, pajzs, korlát vesz körül, melyeket Te magad építettél magadra....

Le akarod vetni ezeket és jól is teszed ezt!

Tudod, miért vannak ez a pajzsok rajtad? Tudod, miből tudod őket egyenként észlelni és hogyan hámozhatod le magadról?
FIgyeld önmagad! Figyeld a reakcióidat! Nézd meg, mi vált ki belőled félelmet, nézd, mi vált ki haragot, nézd, mikor és miért sértődsz meg, figyeld, hogy milyen képekhez, szokásokhoz, nézetekhez ragaszkodsz!

A pajzsokat, álarcokat, viselkedésmintákat legtöbbször a félelmeid miatt aggattad magadra.

A félelmeidet múlt béli (és kérlek, ne más életbeli pontokat keress!!!) ez életbeli rossz tapasztalatok okozzák.
- Ha megkergetett egy kutya, félsz arra menni, vagy félsz a kutyáktól.
- Ha elhagyott egy nagy szerelmed, félsz újra szerelembe esni.
- Ha egyszer átvertek, félsz megnyílni.
- Ha egyszer rád kiabáltak valamiért, félsz újra olyat tenni...

A félelmeid olyan korlátok, melyek miatt rengeteg mindent nem teszel meg, amit szeretnél, és amelyek mögül még csak elképzelni sem mered, milyen hatalmas és tág a világ. Rászűkülsz a félelmeid miatt 1-3 lehetőségre és görcsösen toporogsz azok között, miközben érzed, hogy ezeken a falakon túl lényegesen több jó is érhetne. (... és rossz is jöhet, de a jó egészen biztosan nem jut be a falaid mögé, amiktől épp megfosztod magad)

A félelmeidet úgy tudod letenni, ha képes vagy megérteni azokat! Egyre több félelmedet engeded el az utadon.
Erről egy másik cikkemben olvashatsz... (keress az archívumban)

A haragodat, sértődésedet mi okozza?
Legtöbbször az, hogy a félelmeid miatt biztonságban akarod tudni magad! A legnagyobb biztonság pedig legtöbbeknek az, ha elképzelik, hogy mi hogyan működhet jól: vagyis kialakítanak EGY KÉPET arról, hogy mi a jó, mit hogyan "kell" csinálni, kiben lehet megbízni, mi a rossz, mit kell kerülni.
A kép a félelmeid és a biztonságtudatod játszmája.

Mindaddig biztonságban is érzed magad a képeiddel - amit értékrendnek is hívsz - amíg valaki keresztül nem húzza azzal, hogy az ő KÉPE más. Nem jobb, nem rosszabb, csak az ő saját félelmei és tapasztalatai alapján más. A két kép nem azonos és ez megzavar. "Vita" kezdődhet, és ha nem tudod elengedni a saját "igazadat", a saját "elKÉPzelésedet", akkor abból harag és sértettség lesz.

Pedig csak elfogadni, megérteni elég lenne és akkor már lehetne a közös megoldásokon gondolkozni.

A harag és sértődés egy-egy csapda, melyekkel teljesen bezárod magad minden lehetőség előtt, mely más nézőpontokra tanítana. A sértődés közben azt hiszed, igazad van, és azt hiszed, mások nem értenek meg, miközben Te magad vagy az, aki nem KÉP-es ránézni mások nézőpontjára, igazára, és aki nem ismer el más lehetőséged, csak, a sajátját... (Ha nem így lenne, nem lennél sem sértett, sem haragos....)

Vedd észre ezeket a működéseidet, Kérdőjelezd meg a KÉP-eket a fejedben, és engedd, hogy mások nézőpontjai utat nyissanak benned is! A tudatosodásod során ez így is lesz! Ezt fogod megélni - többek között.

3. Fogadd el önmagad! Szeresd önmagad!

Amint ráébredsz a félelmeidre, és a saját érzelmi működéseidre, elkezded szeretni önmagad, mert amint megérted, mit, miért teszel, rájössz, hogy önmagad figyelmére, önmagad megértésére vágytál eddig legjobban - csak más emberekben kerested... :)

Amikor nem lázadsz önmagad ellen, amikor nem viaskodsz a félelmeiddel, hanem szeretettel meg tudod önmagad is nyugtatni, amikor már nem akarod elhitetni a világgal, hogy más vagy, mint aki. Ekkor lassan megérkezel önmagadba!

Amint meglátod magadban a forrást, elfogadod a vélt gyengeségeidet, mert érted az okait. Amikor meglátod magadban a szépet és szerethetőt, akkor onnantól fogsz tudni igazán mások felé is nyitni és szívvel megnyilvánulni.

4. Elfogadsz másokat

Amikor önmagaddal kapcsolatban belátó, megértő és elfogadó leszel, akkor automatikusan kiterjeszted energiáidat másokra is.
A "hibáik" miatt nem dühöt fogsz érezni, hanem megértést.
A tetteik mögött nem gonosz rossz indulatot, hanem valamilyen sérelmet fogsz látni. Meg fogod tudni érteni az embereket, és így sem a haragod, sem a sértődöttség nem fog már igazán magával ragadni. Hisz ezek okafogyottá válnak.

Ezzel együtt nem fogod tudni értelmezni a "kihasznál" szót sem... és értelmezhetetlenné válnak olyanok is mint: "bosszú", "áldozat", "hibás"...
(Kérlek, ne szélsőséges bűntényekre gondolj ennek kapcsán....)

5. Érezni fogod, ahogyan a szereteted egy szintet feljebb emelkedik...

Amikor ezt érzed, kitágul az érzékelésed. Egyre inkább a szíved fog vezetni, hiszen pontosabban, elfogadóbban, befogadóbban látja a teret és az embereket, mint az elméd, amit annyi minden behatárol korlátok közé. 

Mit jelent az, hogy kitágul az érzékelésed?
- Vonzani, bevonzani fogod azokat a dolgokat, melyek érdekelnek.
- Ha rágondolsz egy másik emberre, akkor az - gyakran - hamarosan fel is hív, vagy ír neked...
- Megérzed, amikor valaki gondol rád.
- Kitalálod mások gondolatait - nem csak a nagyon közelállókét...
- Irányítani tudod az álmaidat
stb...

Azt fogod érezni: "fejlődsz" és változol....

Van-e fejlődés valójában?

Az én tanítóm szokta mondani - és amióta én magam is érzem, én is így hiszem - nincsen FEJLŐDÉS. Helyette EMLÉKEZÉS van! Azért így, mert valójában minden képességed benned van! Semmit sem tanulsz meg külső forrásból (képességet), hanem egyszerűen emlékezni, előhívni tanulod meg magadból akkor, amikor az azzal kapcsolatos korlátaidat levetetted.

6. Keresed az életcélodat, küldetésedet, hivatásodat!

Ezt nagyon szeretem. Keresed, kutatod, mindenképp jeleket vársz, hogy megtudd, mi végre kerültél a Földre, ebbe az életedbe! Amikor a jeleket keresed, akkor külső forrásból vársz iránymutatást. Ha magadba figyelsz, akkor fogod megtalálni, hiszen ez a válasz is benned van!

Én úgy látom - és láthatod másképp - hogy az életcél, a küldetés és a hivatás 3 teljesen különböző téma.

Az életcélod (szerintem, de mindegy, hogyan hívjuk):
Az, hogy önmagadat megtaláld! Megértsd és rálelj a szabadságodra, és megértsd, megtaláld a boldogságot önmagadban! Nem másoktól várva, nem kívül magadon keresve, hanem önmagadban! Az az életed célja, hogy minden földi körülmény és tehetetlenség ellenére megélhesd a jelent, az örömöt, a szabadságot.

A földi léted az anyagba - a testbe - zár be téged, aminek vannak korlátai: nem jár át falakon, nem él örökké, néha beteg, néha fáj, néha az idő gyötri, néha a távolság miatt érzel hiányt... ha ezen korlátok között mégis rátalálsz önmagadra, a szabadságodra, és meg tudod élni a szeretetet és boldogságot, akkor az életcélodat teljesítheted. :)

A küldetésed (szerintem):
Az, amit másokért is vállalsz. Valami olyan tevékenységed, amire a képességeid engednek. Nem olyan, ami áldozatot jelent., hanem olyan dolog, amiben hihetetlenül jól érzed magad, és másoknak is átadható...

A hivatásod (szerintem):
legtöbbször a munkád ez. Amiért tanultál, amit csinálni akartál, amiből fenntartod a földi létedet... Ezt találod meg meghamarabb az életed során.

A küldetésed és hivatásod eshet egybe is. Semmi se korlátozzon abban, hogy olyasmit tegyél, ami jól esik, főleg ne korlátozzon egy definíció, amit én alkottam :)

7. A teremtésed:

A tudatosságod magas szintű állomása a tudatos teremtés!

Létezik ez vagy sem? Örökké megkérdőjelezik... 
Fontos, hogy épp az a lényege a tudatos teremtésnek, hogy TISZTA SZÁNDÉKBÓL ered, szeretetből, a szívedből, és nincs benne nyoma sem kételynek, sem félelemnek. Amint ezek belekeverednek, megreked, megtorpan a teremtés, és azt fogod látni, nem sikerül, nem működik.

Szerinted az, aki szerint nem működik, az esélyes arra, hogy neki működjön? :) :)

Én így látom a tudatosságot és felé vezető utat. Az út maga a cél is. Nem fogsz  - valószínűleg - sosem eljutni abba a pontba, amikor azt mondhatnád, elérted a tudatosságod célját, és már ne lenne hová "fejlődni". :)
Mindig tudsz tanulni, amíg csak létezel, mert új nézőpontok, új helyzetek, új emberek mindig be fognak lépni az életedbe!

Ha azonban tudod, ki vagy, ismered érzelmeid működését, és tudod, hogy a nézpontok csak lehetőségek, akkor gyorsan fogod tudni a helyzeteket kezelni, sőt: olyan világot teremthetsz magadnak, amilyet szeretnél.

Hiszem, hogy Isten adta neked a képességeidet, hogy felismerd azokat és élj velük!!! Fogadd be hát mindazt, amit kaptál, mindazt, amivel felruházott... és légy boldog!

 Fedezd fel önmagad! Ismerd meg érzelmi működésedet, indulj el önmagad felé egy belső kalandra most!

Szeretettel segítelek ezen az úton egy segítőtársammal egy különleges program keretében!
Nézd meg, és tarts velünk!
Szeresd és fedezd fel önmagad!

Várunk sok szeretettel! 
(De kérünk szépen, csak akkor jelentkezz, ha valóban el is jössz, add meg a lehetőséget, hogy másnak maradjon helye!) :)