nov08

Ha kimutatod, hogy szereted, ő elmenekül?

Címkék: szeretetszerelemfélelemféltékenységelváráspárkapcsolattükör

Benned is megvan ez a félelem? 

Egy kettősség:

Hiszen legszívesebben a nyakába ugranál és kiabálnád, mennyire szereted, de nem mered, mert ő olyan menekülős-fajta  (az eddigi tapasztalataid szerint) és biztosan megrémülne attól, hogy valaki szereti. Te pedig nem akarsz neki sok lenni...

Ez nagyon izgalmas, és nagyon jó "játszma" éveken át is akár... de vajon miért hiszed azt, hogy elmenekül, ha szereted? Mitől menekül valójában?
... és Te mitől menekülsz?

Olvass tovább, izgalmas...

Ha kimutatod, hogy szereted, ő elmenekül?

Tudom, hogy sokan menekülnek az érzéseik elől, de vajon miért? Van ebben egyáltalán logika?

Attól menekül ő, hogy szeretik?
Vagy attól, hogy ő maga is érez, és szeret?

Mit gondolsz?
Logikus az, hogy valaki attól meneküljön, hogy őt szeretik és elfogadják?

Nem, ez így nem logikus! Senki sem a tiszta szeretet elől menekül el. Alapvetően 2 oka lehet valakinek a menekülésre egy kapcsolatban.
Döntsd el te, hogy a  kedvesedre vajon melyik illik jobban!

1. Menekülhet tőled, miattad...

Mert úgy érzi, te egy sor olyan helyzet elé allítod, amiben kényelmetlen neki, vagy ami emlékezteti korábbi kapcsolatai kudarcára.
Például, ha féltékeny vagy, ha gyakran megsértődsz, vagy sűrűn számon kéred, vagy, ha korlátozod, ha megvonod a barátaitól vagy kritizálod a hobbijait, választásait. Ha uralod, ha birtokolni, kisajátítani akarod, akkor könnyen lehet, hogy ő menekülni kényszerül. 
Ha ebben magadra ismernél, akkor picikét mélázz el azon, hogy mit kényszerítesz rá, hogy miért akarod őt megváltoztatni... Nem szereted olyannak, amilyen?

A kisajátítás, a számon kérés, a hobbik-barátok elüldözése mind olyan elvárás, ami inkább önzés, mint valódi szeretet. Igaz?

A legrosszabb ebben az, hogy mire mgváltoztatod őt, mire a saját igényeidre, saját képedre formálod, addigra nem marad benne semmi izgalmas, semmi az eredeti énjéből. Te pedig nagy eséllyel épp ezért meg is unod őt ekkorra. 

Ha picikét is magadra ismernél ebben, lásd be, te is menekülnél magad elől, és inkább próbáld úgy szeretni, úgy elfogadni őt, ahogyan van! A rossz tulajdonságai nem választhatóak le róla, azokkal együtt az, akinek megszeretted. :) Engedd szabadon, és talán örökre melléd szegődik... :)

2. Menekülhet önmaga elől...

Valójában ilyenkor egyszerűen nem hiszi el, hogy őt tényleg lehet ennyire, és így (ilyen tisztán) szeretni, ahogyan te szereted. Nehéz elhinnie, hogy ő megfelel és elég neked akkor is, ha ő magát kicsit sem tartja főnyereménynek.

Eddigi kapcsolataiban biztosan sokszor bántották, sokat kritizálták, hibáztatták... biztosan nem tudott elég jó lenni egy-egy másik kapcsolatában. Ezek a negatív tapasztalásai pedig ilyen sérülést okoztak: "nem hiszi el, hogy ő tud elég jó lenni"

Azt képzeli, hogy te csak azért szereted annyira, és fogadod őt el így, mert nem látsz a rózsaszín ködtől. Fél attól, mi lesz, ha már reálisan látod őt. Attól tart, ha megismered igazán, akkor már nem látod tökéletesnek, és ő megint csak kénytelen lesz elszenvedni, hogy ő mégsem elég. Ezt pedig újra nem akarja megélni.

Ezért hát időnként eltűnik, időnként titokzatos, időnként tétova, időnként megfejthetetlen...csak azért, hogy ne kelljen megélnie azt, hogy megismerd az igazi énjét és kiábrándulj belőle.

Hogyan érd el azt, hogy ne meneküljön?

Amiért attól fél, hogy te csak egy álmot szeretsz benne, azzal tudsz tartósan hatni rá, ha megérezheti, hogy tisztán szereted, és elfogadod minden hibájával együtt, és igenis látod őt reálisan is!

Ő nem szereti magát eléggé. Ő nem hiszi, hogy elég tud lenni. Ezért te lehetsz ebben a "gyógyítója", aki mellett megérezheti, hogy ő úgy, ahogy van, szerethető.

Ez nem kis "munka", míg ezt elhiszi neked. Tudod, mi kell ehhez?

  • az, hogy szeresd - tisztán, elvárások nélkül. A nélkül, hogy bántod, leértékeled, kritizálod...
  • az, hogy elfogadd - szeretettel - a rossznak vélt tulajdonságait is. Tudd, hogy mindig azt utálod benne egyébként, amit szeretsz is. A rossz így mindig a jó oldalának egy másik nézőpontja. Ha elfogadod, hogy nem lehámozható róla a rossz oldala, akkor ezt könnyű belátnod.
  • az, hogy meg tudj neki bocsátani, ha Ő érzi úgy, hogy hibázott
  • az, hogy biztatod, támogatod, hiszel benne
  • az, hogy ezt mindet folyamatosan teszed!!!! Kiszámítható, átlátható, stabil és egyértelmű a szerelmed!

Erre szokták azt mondani nekem: "de hiszen ezt már kipróbáltam, és csak megint elmenekült!"
Ilyenkor azt kérdezem: "hányszor próbáltad? Vagy milyen hosszú ideig?"
A válasz: "Már legalább 2x és legalább 1 hónapig"...

Ilyenkor csak abba gondolj bele:

Mennyi időbe került a párodnak begyűjteni azt a tapasztalást, hogy ő előbb-utóbb kevésnek bizonyul?
Mennyi ideig kellett szembesülnie azzal eddigi életében, hogy ő "hibás"? 
Szerinted egy-egy hasonló helyzet feltünésekor nem az lesz az első félelme, hogy ez mind újra bekövetkezik?
De!

Ha te olyankor, amikor más hibáztatná, vagy amikor más kapcsolatában korábban számonkérték, nem ezt teszed, hanem szereted és tiszteled - tartósan, akkor azzal pozitívan megleped. Ennek ellenére vajon mi lesz az első gondolata? 
Megmondom: "szuper, ezt megúsztam... most még"
Ennyi ugyanis nem elég még, hogy elhggye, te más vagy, éshogy te  tényleg őt szereted.

Vajon hányszor és milyen hosszan kell újra és újramegélnie, hogy te nem fogod bántani? Mennyi ideig kell azzal szembesülnie pozitív meglepetésként, hogy te igenis olyankor is szereted, amikor ő nem szereti önmagát?

Nagyon sokszor és sokáig! A "gyógyulása" hosszú ideig fog tartani, és ha mellette vagy, te is gyógyulsz ám, mert ne feledd, tükrei vagytok egymásnak...

El sem hiszed, de TE MAGAD is MENEKÜLSZ, csak még nem vetted észre. 

Bizony!
Mert azzal, hogy: "nem merem kimutatni, hogy szeretem, nehogy elmeneküljön"... szerinted, mi történik épp? :) :)
Vicces, ugye? Épp az, amit ő tesz: "elmenekülök, nem mutatom, hogy szeretem, nehogy elmenekljön, ha igazi énemet megismeri"

Ez a szép a párkapcsolatokban... igaz?

Kívánom, hogy menj tovább az utadon, és fedezd fel önmagad mélységeit!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat!

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

https://tundersziv.hu/szeretet-kurzus

Várunk sok szeretettel! 

Korábbi hozzászólások

6
Kedves Lisa, erdekelne tortent e valami valtozas az eleteben??azokutan hogy eltunk az az ember az eletebol akit szeretett.Hasonlo a helyzetem es jo volna valakivel beszelni errol a helyzetrol.
5
Nálam a 2. pont betalált!Igyekeztem neki mindent megadni, figyelmet, hitet, tudatni vele, hogy szeretem minden hibájával együtt. Kinevetett, hogy ő nem szerethető, a korábbi kapcsolatai megtépték, és most képtelen velem folytatni, annak ellenére, hogy szeret és megvagyunk jól. Majd egyre csak távolodott. Személyes találkozóktól elhatárolódott. Telefonon sem akart beszélni, így mindennap türelmesen írtam, nem tolakodóan. Már alig-alig reagált. Majd végleg megszűnt a kapcsolat.Nem tudtam mit tegyek, hisz többször tudattam vele, hogy itt vagyok és bízhat bennem. Nagyon jó a kettes pont leírás, mert 100%-ig igaz. DE! Mi van akkor ha így elmegy? A szívem megszakad, nagyon szeretem őt, de már nem tudok hogyan közelíteni a sok elutasítás miatt. "Ő jót akar nekem" mondat mögé bújva inkább elment esélyt adva másnak. Hosszú ideje nem szerettem senkit ennyire feltétel nélkül. Rengeteg hibája van, és értem, hogy azt hiszi nem szerethető. Mégis elfogadtam mindet, mert azok ugyanúgy az én hibáim is :)De hiába mondtam el neki mindezt, felvette a nyúlcipőt és huss.Én pedig itt állok összetörten, és fogalmam sincs hogyan bizonyítsam be neki, hogy igenis megpróbálhatnánk, biztonságban van.
4
Némethi Erika
2016. 02. 27. 21:55
Kedves Ildikó!Senki se mondja, hogy várakozz, ahogyan azt se, hogy erre az emberre áldozz időt és energiát, ha nem akarsz. A 2. pont arról szól, hogy ha neked mégis ő kell, akkor ez a sors, ezt fogadd el. Ha nem akarsz így élni, inkább "menekülj"! :) A gond legtöbbször az, hogy amikor a nő szereti a férfit, akkor azt várja, hogy épp ugyanígy szeressék viszont. Ha a férfi nem teszi, a nő szenved. Holott csak tudomásul kellene vennie, hogy mindenki csak úgy tud szeretni, ahogy ő tud. A társat olyanra kényszeríteni, amire nem képes, nem lehet. Ha ezt az elvárást nem tudjuk elengedni, akkor szenvedés lesz belőle, de nem a férfi miatt, hanem azért, mert olyasmit vár a nő, amire a férfi nem képes...
3
A 2. verzióval kapcsolatban: Nem lehet folyamatosan, évekig csak adni figyelmet, törődést, szeretet, türelmet stb. úgy, hogy a másik féltől nem kap szinte semmit az ember. Ez egyszerűen nem működik. Az energiák egy idő után lemerülnek, kiégnek. A dolgoknak nagyjából egyensúlyban kell lenniük, így lesz kiegyensúlyozott és örömteli a két ember közötti kapcsolat, érzések.
2
Csupán két héttel korábban kellett volna ezt olvasnom. Már túl késő:(
1
Kár, hogy nem egy hónapja olvastam ezt, talán akkor még mellettem lenne :( De megjegyeztem egy életre!!!

Mi az életfeladatod?

Vajon készen állsz rá?

Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!

Tudni akarom »

Programok

« februárfeb2024 Márciusáprilisápr »
hétfőHkeddKszerdaSzecsütörtökCspéntekPszombatSzovasárnapV
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Nem találsz egy cikket?

Érdekelnek

az új bejegyzések?

A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!

Feliratkozás »
Impresszum Adatvédelem © 2015-2024, Némethi Erika készítette: mrc webdesign