Nem engedi, hogy szeresd?

Címkék: szeretetegóelfogadásszerelemfélelemkötődéspárkapcsolat

Te azt érzed, hogy úgy, de úgy adnál neki, úgy, de úgy körül tudnád őt rajongani. Pontosan tudod, mire vágyik, azt is érzed, hogy Te boldoggá tudnád tenni, de ugyanakkor azt is látod, hogy fél valamitől... Te persze azt is látod benne, amit ő önmagáról el se hisz... és mégis...

Kicsúszik a kezeid közül... 

Szeretnéd szeretni, nagyon tudnád is, nagyon úgy, hogy neki jó legyen, de valahogy ő nem fogadja?
Egy kicsit mindig kicsúszik a kezeid közül? Időnként nagyon nyit, nagyon jól érzi magát ebben a szeretetben, aztán egyik pillanatról a másikra újra bezár, és te ott maradsz a szívedből áradó, szeretet-cunamival egyedül. Az, hogy "lepattansz" róla és a burkairól, nagyon elszomorít, kétségbe ejt, és újra mérföldekre repít téged tőle, és a vele remélt boldogságtól.

Ilyenkor szoktad azt mondani: "nem engedi, hogy szeressem".
Igaz?

Adok egy olyan nézőpontot neked, amiből mindezt egy picit másképp láthatod! Nem mondom, hogy tegyél le a remélt boldogságról, hanem azt mutatom meg ebben a cikkben is, hogy a boldogság tulajdonképpen ott van, ahol nem is "kerested". 

Tarts velem, olvass tovább!

A szeretet természetéről...

Amikor azt mondod, hogy: "ő nem hagyja magát szeretni", akkor tulajdonképpen épp az elvárásaiddal küzdesz. Felkiálthatsz most, hogy nincs elvárásod, és csak szeretni szeretnéd, és semmi mást, és Te picit se "kényszerítenéd" semmire.
Azonban mégis azt mondom: az elvárásaid csapdájába kerültél, de segítek kikászálódni belőle!

Ahhoz ugyanis, hogy őt szeretni tudd, valójában neki semmit sem kell tennie. A TE SZERETETED csak RÓLAD szól: Te érzed, benned van az érzelem. A szeretetnek nincs iránya, vagy ha akarod, mondhatom úgyis, hogy végtelen iránya van. Így arra irányítod, akire és amikor csak akarod, de akit ér, annak nem kellett erre sem "rászolgálnia", sem "kiérdemelnie" ezt tőled. Te tulajdonképpen az ő hangulatától, jelenlététől, visszajelzéseitől függetlenül is tudod érezni a szeretetet. A szeretetet iránta.

Tudod szeretni, és érzed a szeretet akkor is, ha épp a közeledben sincs. Pontosan tudod, hogy szereted akkor is, ha alszik, és sem érted, sem ellened nem tesz épp semmit. Szereted akkor is, ha nem láttad jó ideje, ha épp nem beszéltek, ha épp ... soroljam?

Vagyis ahhoz, hogy SZERETHESD, ő nem is kell, hogy jelen legyen, egyszerűen ehhez csak TE kellessz, és csak a Te szeretni tudásod.

Ez az egód számára furának tűnhet, talán még rossz hírként is megélheted, de közben, amint belegondolsz, te is láthatod, hogy igen: a Te szereteted is tud végtelen lenni, és igen, működik akkor is, amikor egyedül és csendben ücsörögsz egy helyben.

Ez ugyanis valójában nem rossz hír, hanem nagyon is jó! Hiszen szeretni tudsz a nélkül, hogy bárki erre rászolgálna. Tudsz szeretni egyszerűen azért, mert létezel - és szeretetből vagy összegyúrva, anyagba sűrítve - és tudsz szeretni, amint megengeded ezt magadnak!
Az egód csak hadd tiltakozzon, hadd ragaszkodjon címkékhez, TE pedig csak hagyd, hogy áradjon belőled a szereteted! Amikor ÉLNI tudod a SZERETETET, akkor boldognak is érzed magad! Igaz? Hát ne hagyd, hogy a gondolataid, az elméd, az ellenkezőjét hitesse el veled!

Amikor azt mondod, hogy ő nem hagyja, hogy szeresd...

Valójában ilyenkor nem az fáj, hogy nem engedi, hogy szeresd, hiszen az engedélyére - már tudod - nincs szükséged.

Ilyenkor azt éled meg rosszul, hogy nem fogadja azt, amit te nyújtanál neki, hogy a reakciói nem elég érzékenyek, nem tükröznek annyi és olyan örömöt és gyengédséget, amit te szeretnél visszakapni. Szeretnéd örülni látni - "elvárnád", hogy örüljön - szeretnéd, ha lelkes volna - "elvárnád", hogy lelkes legyen és szeretnéd, ha viszonozá, vagy legalábbis olyan komolyan venné az igyekezetedet, ahogyan azt te közvetíted.

Fontos, hogy tudd: az "elvárásod" nem valami gonosz dolog, amit szégyellned, letagadnod vagy azonnal széttaposnod kellene. Nem vagy "gyenge" vagy "gáz" azért, mert viszonzást remélsz. Nem vagy kicsit sem rossz, vagy hibás azért, hogy nem akarsz hiába várni, hiába energiát beletenni egy ilyen kapcsolatba. Ember vagy, hát engedd meg magadnak, hogy érezz! 

Egyszerűen csak azért mutatom meg neked ezt a tükröt szeretettel, hogy csak LÁSD, hogy HOGY működsz, hogy ébredj rá, hogy mi munkál az érzéseid mögött. Amint rálátsz ugyanis önmagadra, azonnal oldódik az elvárásod és egód hatalma feletted. Eddig harcban álltál a pároddal ŐÉRTE, és önmagaddal is azért, hogy ne akarj túl sokat, de ne is békélj meg túl kevéssel!
Igaz?

Ezen a felismerésen keresztül látni tudod, hogy mi zajlik, hogy mi történik, hogy nem kell magaddal küzdened, ostoroznod, hibáztatnod magadat. Egyszerűen látni fogod, hogy az, hogy SZERETED a legnagyobb adottságod, lehetőséged, amid csak lehet. Az, hogy szereted, és szeretni tudod akkor is, ha nem mindig olyan, amilyennek szeretnéd, csak Téged emel! Egyszerűen ennyire ügyesen tudod áramoltatni a szeretetet.

Jó, és akkor mi a megoldás? Hogyan szeresd eztán?

Egyszerűen SZERESD TÉT NÉLKÜL!

Ha úgy érzed, hogy ő az, akit igazán szeretsz, akkor csak szeresd, és örülj, hogy szeretheted, hogy szeretni tudsz, hogy van, akire irányíthatod ezt az érzést.
Ő csak hadd fürdőzzön a szereteted fényében, és hidd el, előbb-utóbb értékelni fogja. Nem garantálhatom, hogy viszonozza is, de ha TÉT NÉLKÜL szereted, akkor ez is megtörténhet.

Hogyan szeress tét nélkül?

Így, hogy nincs benne elvárt haszon!

• Úgy szeress tét nélkül, hogy azt is szeresd, hogy szeretni tudod.
• Úgy szeress tét nélkül, hogy nem szontyolodsz el, ha ő épp nem értékeli, hogy létezel.
• Úgy szeress tét nélkül, hogy engedd meg neki, hogy azt érezze, amit ő akar.
• Úgy szeress, hogy ne kérd számon, hogy azt érzi-e, amit te szeretnél,
• ...és ne hibáztasd azért, hogy az ő érzései olyanok, amilyen ő maga.

Egyszerűen ne gondold, hogy attól leszel boldog, ha ő azt csinálja, amit te szeretnél!
Boldog akkor leszel, ha te azt csinálod, amit te szeretnél, és ezt függetlenül attól teszed, hogy más viszonozza-e ezt! 

Légy hát bölcs, és stabil! :) ... és SZERESS! Szeress élni, szeresd magadat és szeress másokat!

Akárki is a párod, a párkapcsolati játszmák leküzdéséhez önmagadon át visz az út. El tudod-e fogadni magadat, békét tudsz-e kötni magaddal, erős-e a hited magadban annyira, hogy mást is szeretni, elfogadni tudj tartósan!

Gyakorold az önismeretet és önelfogadást! Nyisd ki a szívedet önmagad felé először!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

Szeretet-Kurzus - szeretni jól, boldogan