Te gyógyítod a párod léleksebeit?

Címkék: szeretetszerelemegófélelempárkapcsolatlélekikerlánglélektárslélekseb

Ez igaz is, és nem is, de ezen meg se lepődhetsz, hisz az univerzumban szinte minden így van: minden, és annak az ellenkezője is igaz. Ezért kérlek, semmiképp, se vedd automatikusan életfeladatodnak azt, hogy neked kell gyógyítanod a párod léleksebeit!

Azonban sok könyv és cikk foglalkozik ezzel a témával, és főleg az ikerláng, lélektárs kapcsolódások összefüggéseinek egyik kedvenc tétele lett az, hogy a párok gyógyítják egymást. Igaz hát, de nem mindegy, hogyan. Félrevihet az információ, ha nem érted a hogyan-ját, és olyan kapcsolatba ragaszthat bel, ami valójában egyikőtöket sem szolgálja.

Ezért fontos, hogy lásd, hogyan, miben és mivel tudod gyógyítani a párod "sérüléseit", hogy bátran merjen utat engedni az érzelmeinek!

Olvass tovább!

Az első, amivel biztosan lerombolok egy eszmét - de legalább építek a helyére egy szebbet és kerekebbet - hogy a léleknek (szerintem) nem igazán vannak sebei, legalábbis nem úgy és nem olyanok, amiket gyógyíthatnál...

A lélek végtelen. A mindenség, a teremtés energiájának része, és ahogyan az energia nem keletkezik és nem is vész el, így csak átalakulni, áramlani tud ő is. Annak az energiának, aminek nincsen "halála", nincsen félelme sem.
Hiszen, gondold csak végig, a félelmeid a haláltól, a veszteségtől, az elmúlástól keletkeznek benned is. Ha a lélek végtelen, nincs félelme sem. Így nem sérül, nem csalódik, nem roggyan meg, nem törik össze, nem sajog...

A lélek egyszerűen van, és csak figyel, tapasztal, elfogad és főleg: SZERET. A lélek az az eredendő én benned, aki a mindenség energiájának és végtelenségének részeként téged testté formált, és áthat eredendő szeretettel. A lélek az benned, aki SZERET! Vagyis ő az ÉLET benned, a legfőbb hatalom és legfőbb képességekkel egy nagyon magas energia-frekvencián: tisztán lát, tisztán hall, tisztán érez, gyógyít és teremt. A tisztaság attól tisztaság, hogy nincs rajta a halandóság félelmeinek árnya.

A lélek tehát nem az, aki fél, nem az, aki haragszik, csalódik, vagy hisztizik benned, nem követel jogokat, elismerést, együttérzést, viszonzást, nem sorakoztat fel ezekért érveket, okokat és magyarázatokat, és leginkább nem szenved!
Hisz végtelen...

Ez a sok más érzés és tett mind a halandósághoz, az elmúláshoz, a fizikai valódhoz, a testhez, az anyaghoz köthető, és bizony így egós érzelmek. Jogosak, de egósak.

Nem vagy rossz, vagy gonosz, ha ezeket (is) érzed a szeretet mellett, és nem vagy elítélendő sem. Ember vagy! Tehát érzel, élsz, gondolkodsz a fizikai keretek között, az anyag szintjén is. Fontos azonban, hogy tudatosan is lásd, hogy mi mozgatja az érzelmeidet, mi formálja a gondolataidat!

Akkor hát mit gyógyítanak egymásban a szerelmesek?

Csupa ez-életes, vagy családból hozott morfogenetikus örökség (érzelmi, energetikai örökség családi vonalon) lehet az, ami a legtöbb korlátot, félelmet, elfojtást, szokást, rossz hiedelmet kialakította.
Aki egyszer megütötte a bokáját, megégette a kezét, akit egyszer átvertek, megcsaltak, kijátszottak, akit egyszer olyanért is felelősségre vontak, amihez semmi köze sem volt, az már óvatos lesz, vagy ha csak ismétlődni látszik egy ilyen helyzet, azonnal menekülőre is foghatja. 

Vagy, az, aki soha életében nem élhette szabadon az örömöt, akit mindig inkább a bánat és szenvedés vett körül, az pedig elhihette, hogy az ő élete a boldogtalanságban "teljes", és ki sem próbál ebből lépni. A közelítő örömtől, szerelemtől félelmmel elhúzódik, hiszen többnyire azt tanulta meg, hogy neki a boldogság nem jár. Ha mégis része lehetne benne, azért súlyos árat kell fizetnie - gondolatai így mondják.

Ezek bizony jókora "sebek", de nem a lelken, hanem a személyiségen, az egón. Ezeket pedig valóban lehet gyógyítani. Lehet - egyetlen módszerrel - szerelemmel, szeretettel és elfogadással!

Amikor az ikerláng vagy lélektárs eszme írói  a gyógyításról írnak, többnyire le is írják, hogy az egónak "kell" feloldódnia a szeretetben, szerelemben, elfogadásban. Az egó nem "szakad" le, egyszerűen csak feloldódik és megszelidül azzal, hogy a szív szavát megérti: nem menekül, nem fél, nem harcol többé, hanem átadja magát a szív érzéseinek, a valódi szeretetnek. Az egót felfényesíti a szíved fénye. :) Így kerül békés harmóniába kettejük közös léte.

Hogyan tudsz gyógyítója lenni a kedvesednek?

Többször hallottam már a kapcsolatában mélyen szenvedő hölgyektől vagy férfiaktól, hogy még maradniuk kell a kapcsolatban, még dolguk van vele. Amikor megkérdeztem, hogy szerintük mi a dolguk még, akkor azt felelték: "hogy meggyógyítsam a párom szeretni-tudását". 

Ez így bizony jókora félreértés, és önáltatás, hiszen egy külső kényszert erőltet magára az így gondolkodó, amivel okot és célt is ad a saját szenvedéseinek folytatására.
Senkinek sem elsődleges életfeladata vagy küldetése, hogy egy másik embert "megszereljen" érzelmei sérülésében. 

Az elsődleges küldetésed és életfeladatod az, hogy a saját boldogságodat felismerd, a saját működésedre ráláss, hogy önmagadban élni tudd a szeretetet, a szerelmet, az öröm nagyon magas érzelmi töltéseit. Ha saját egységedet és stabilitásodat már éled, és a mélypontjaidból is gyorsan kirántod magad  - mindig lesznek mélypontok és félelmek, amíg földi testben éled az életedet, akármilyen tudatosan spirituális is vagy - akkor jöhet a másodlagos küldetés: segíteni másoknak is gyógyulni, felállni, egységgé lenni.

Tanultál elsősegély-nyújtást? Biztosan emlékszel a szabályra, hogy ha nem tudsz úszni, nem ugorhatsz a fuldoklóért... hiszen azzal a profi mentők munkáját akadályozod, hisz már ketten lesztek életveszélyben. Ezt a gyógyítást is így tudom szemléltetni neked: amíg te nem vagy profi a saját érzelmeid megélésében, amíg te nem tudod fenntartani magadban a szeretet és boldogság folyamatosságát, addig együtt ránt le benneteket az örvény.

Vagyis a legtöbb kapcsolatban egymás gyógyítása valóban úgy működik, hogy: vak vezet világtalant, de ez aranyos, ezzel nincs baj. Együtt küzdötök, együtt élitek meg a nagy felismeréseket, együtt juttok mélypontra, és együtt törtök ki belőle a szerelem erejével.

Ez fontos, hogy együtt! Egymást úgy gyógyítjátok, hogy elsődlegesen a SAJÁT boldogságotokat kell megéljétek! Ne legyen célod önmagadat átlépve, becsapva, kihagyva, hogy egy másik emberért élj... mert együtt fogtok eltűnni az örvényben!

Érted, ugye?

Amikor egyikőtök picit több szeretettel él és kevesebb félelemmel, akkor ő a stabilabb a kapcsolatban, és ő tud mintát mutatni, vagy támogatva emelni a másikat. A másik ilyenkor az ő szeretetében állhat talpra, és megtanulhatja, hogy van más is, mint a korábbi rossz tapasztalatok, és ideje a félelmet, küzdést elengedni. Aztán a kocka rendszerint fordul is, és a másik lesz stabilabb, és ő tarthatja meg szeretete terében az egyiket. :)

Így megy ez lépésről, lépésre! Néhol viták, sokszor dac, harc, szakítás, féltékenység, harag, kínlódás, hiány és szenvedés furakszik közétek, máskor az egységérzés, a szerelem  teljessége, a tökéletes elfogadás. Váltakoznak, míg az előbbi egós érzések egyre kevésbé rondítják meg az idillt. :) Aztán létrejöhet egy érett, egész-séges, boldog kapcsolat, amit a szerelem tart össze és emel az égig. :)

Látod, hogy az önismeret és a saját érzelmi tudatosságod, a szeretet megélésed a kulcsa annak, hogy együtt gyógyuljatok és együtt boldogságban éljetek! Az, hogy az egó sebei felfényesedjenek, feloldódjanak a szíved szeretetének fényében. 

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

Szeretet-Kurzus - szeretni jól, boldogan