Amikor véget akarsz vetni a kapcsolatnak, de a szerelemnek nem tudsz...

Címkék: szeretetetszerelemegóbiztonságfélelemszívszexualitás

A kapcsolat megszakítható, de a szerelem nem fog kihunyni belőled egyik pillanatról a másikra...

Ha ezt éled, vagy éltél már ilyet, akkor rajzolódik ki számodra a legegyértelműbben, hogy a szerelem és a párkapcsolat mennyire nem azonosak.

Persze, ezt lehet, hogy nem fogalmazod így meg akkor, de érzed és éled, hogy egy szinte feloldhatatlan kettősség van benned. Azt mondod, hogy a szíved és eszed hadakozik egymással és őrült nagy csapdájukban nehezen ismered ki magad: egyre csak szenvedsz, őrlődsz, agyalsz és kínzod magad.

Hogyan oldható fel mindez? 

A tudatosság jó gyógyír minden belső konfliktusra, sőt: önmagad megélésére, a szenvedés lerakására és egy boldog elfogadással teli élet kialakítására. A tudatosságod kulcsa pedig az, hogy felismered ebben a kínlódásban a saját működésedet, a mozgatórugóidat és a rálátással tulajdonképpen a helyzet kezelését is át fogod látni.

Olvass tovább!

Az eszed biztonságot akar, átláthatóságot, azt, hogy a boldogságod fenntartható, kontrollálható legyen, és persze igényli az ígéreteket és "garanciákat" erre...

Ha a kapcsolatod nem tudja ezt a biztos áttekinthetőséget megadni neked, akkor az egós elméd lázad, és kitörni készül: sutyorogja a füledbe minden félelmedet, hogy vedd észre, hogy láss tisztán, (tisztán?) hogy felkészülhess a veszély elhárítására.

Nagyon is jól működik ebben az elméd: hozza a tőle elvárt funkciót, hogy téged a biztos ösvényekre tereljen vagy ebben a kapcsolatban, vagy egy másikban. Az elvárásaid, amik ennek mentén keletkeznek benned ezt szolgálják: vagy tudja hozni ez a kapcsolat azt, ami neked fontos, ami neked boldogság, vagy indulni szólít más "partok felé"...

...és ez csak akkor egyszerű, ha közben az érzéseid már valóban nem fontosak. Ha a szívedben kihűlt a szerelem, ha a szív és az ész oly messzire távolodott egymástól, hogy az ész már meg tud győzni téged és tulajdonképpen könnyedén átvezérel egy szakításba, majd egy továbblépésbe.

A legtöbbször azonban nem ez történik. Hanem az, hogy a szíved is aktív, a szíved szereti ezt a társat, a szíved el akarja őt és a helyzetet fogadni, ő kivárna, ő szeret bármilyen körülmények között. A harc emiatt erősödik fel benned...

... ahogyan a szíveddel megéled ezt a helyzetet:

A szíved szeret. Nem kell neki ok ehhez, kiérdemelni se kell a szeretetet. Szeretetből vagy, így aztán csak élni "kell", ennyire egyszerű. A szeretet elfogadást jelent, örömet, boldogságot, megértést, együttérzést. 

Amikor a pároddal vagy, az együtt töltött percekben - vagy az elme nyugvó pillanataiban - te is éled ezt. Szereted a párodat, meg tudod élni mellette önmagad, el tudod őt fogadni, még - tiszta pillanataidban - meg is tudod őt érteni. A szíved ezért marasztalni akar. Ez a belső hang azt mondja: "szereted őt, szereted magadat az ő tükrében, maradj, és fogadd el a helyzetet!"

Az eszed biztonságot akar, a szíved pedig boldogságot, szeretetet megélni.

Fontos azonban egy érdekes momentum: az, hogy szíved szeretni akar - és nem ragaszkodik ahhoz, hogy kapjon szeretetet.
Aki visszakapni akar, aki viszonzást vár, aki adok-kapok egyensúlyban gondolkodik, az megint csak az elméd. Ez az alapvető különbség a szíved eredendő szeretete és az egón átfuttatott földi szeretet között.

Ezt azonban nehezíti az is, hogy fizikai, földi létednek teste is van... 

A 3-as egység harmóniája: test-lélek-szellem (test-szív-egó) egysége a kulcs a boldogságodhoz. Könnyen dönthetnél amellett, hogy szereted a párodat, mert szeretni távolról is tudod, vagy úgy, hogy mellette maradsz akkor is, ha kevés időt, kevés energiát fordít rád... de nehéz lesz egységbe kerülni magaddal, ha közben a fizikai érintés elmarad, vagy túlzottan csodálatos, ami pedig fontos számodra.

A harmóniához a fizikai, testi kapcsolódás is hozzátartozik, és bizony ez is eltérhet az igényeidtől és megbonthatja a boldog egységet benned. 

1. Ha túl kevés a találkozás, ha nincs elég érintés, ha nem működik a szexualitás köztetek, akkor ez könnyen az elme távolódó útjára terelhet téged. Jogosan. Hiszen egy okkal több, hogy nem tudja a kapcsolat teljesíteni az elvárásaidat és igényeidet.
2. Ha viszont az érintések és a szex mindent túlszárnyalóan tökéletesen működik közöttetek, akár úgy is, hogy közben az elme más elvárásai nem is tudnak kielégülést nyerni, akkor könnyen maradásra bírhat a kapcsolatba a testi élmény. Sokan esnek "csapdába" egy tökéletesen megélt szexuális kapcsolódás nyomán.

(Az igények és elvárások közötti különbség:
Az elvárásaid és igényeid is belőled származnak, és azt szolgálják, hogy te boldog lehess, biztonságosan, tartósan, de nem azonosak. Jelentős a különbség. Lehet igényed a mindennapos szex például, és elvárhatod, hogy ezt a párod teljesítse.... de ha neki más az igénye és ritmusa, te fogsz szenvedni. Az igényeid azonban megmaradnak attól, hogy tőle nem várhatod a beteljesülésüket. Akkor hát mit tehetsz: ne tőle várd, éld meg az igényeidet más módokon...Innentől rád bízom. De se el ne fojtsd más kedvéért, se rá ne told számonkérésül. Egyszerűen vedd saját kezedbe az életedet ilyenkor! )

Bonyolult így az élet? Hogyan kászálódj ki belőle?

Ahogyan a bevezetőben írtam, a tudatosság nagyon sokat segít.

1. Tisztán láthatod a helyzeted, ha felméred, hogy mik az elvárásaid, mik a félelmeid, mi az, amit meg akarsz még kapni a párodtól és a kapcsolattól. Fontos, hogy felismerd, hogy az egós működésed hol csap át túlzott kontrollba az életed és érzéseid felett.
2. Lásd át, hogy a szívedben mennyire erős a szeretet, mennyire van benned elfogadás, és hogy fontosabb-e a szerelmed, mint az elvárásaid! Ez a legfontosabb kulcs a döntéshez: fontosabb-e a párod neked, és hogy szerethesd, mint az, hogy az elvárásaidat teljesítse!
3. Lásd át azt is, hogy a tested hogyan kapcsolódik a társadhoz! Örömet, lázas igazgalmat, szenvedélyt élsz-e át vele, vagy inkább csak egy megszokottabb, laposabb "beteljesülést"!
4. Valamint nézd meg azt, hogy tudod-e szeretni önmagadat a párod mellett. Ha az ő tükrén át te egy csodának érezheted magad, akivel tudsz azonosulni örömmel, akkor maradj! Ha viszont egy szomorú, életunt, beteges, hitevesztett, leértékelt, önbizalmában megtépázott ember vagy mellette, akkor indulj tovább, mert ebben az esetben önmagad iránt hunyt ki a szeretet benned... elhagyott az életerőd :(

Amikor már tudatosan átlátod a benned lévő folyamatokat, onnantól kordában tudod tartani az egódat, és ki tudod tárni a szívedet akár az elindulás, akár a maradás mellett is dönts. A végső döntés szívvel történik - ha tudatos vagy - hiszen az elméd tökéletesen meg tudja érteni a szívedet, ha segítesz neki megérteni, és találsz olyan nézőpontokat, amikkel átláthatja, hogy boldog vagy, és boldog is lehetsz.
A tested is szívesen követi a fejedben és szívedben élő energiákat.
A szív az úr! :) Abban létezel, az a te eredendő önvalód forrása, ő döntsön!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

Elengedés kurzus