Ne a párodat engedd el, hanem a szenvedést...

Címkék: szeretetszerelemhisztiszenvedésnőférfiistennő

Avagy hogyan juss el a "hisztis királylányból" ISTENNŐI minőségbe...

"Hjaj, Erika, nem jó ez így! A párom észre se veszi, hogy sok a gondom, hogy épp baj van...meg se kérdezi, hogy vagyok. Azt is unom, hogy mindig én legyek erős. Hát én nem lehetek az a gyenge nő, aki kap egy kis figyelmet? Lehet, hogy mégis tovább kellene lépnem ebből a kapcsolatból, mert ez így nem tesz boldoggá." - meséli szomorkodva a nő vendégem.

"De, lehetsz gyenge nő, és kaphatsz figyelmet és segítséget is. Kértél már?" - kérdeztem.

"Kérni? - néz rám teljes hitetlenséggel, mintha megkérőjeleztem volna az életét - de miért? Hát nem bírja észrevenni a párom, hogy baj van? Hát épp ez az, ennyire nem figyel!"

Itt jobb, ha meg is állunk!
Lehet ugyanis olyat "játszani", hogy duzzogunk, és szenvedünk azon, hogy a férfi figyelmetlen, csak ezzel egyáltalán nem jut előbbre a dolog. 

Nézzük, miért is nem járható út ez?
Ha tényleg baj van a kapcsolattal, akkor tégy e szerint, de ha valójában csak "veled" van itt "baj", akkor tegyük helyre azt is!

A cél az, hogy ne szenvedj, hanem képes légy ISTENNŐI minőségben kezelni a helyzetet!

Önismeret! Ez lényeges.... 

Vajon miért nem figyel a férfi?

1. A férfi nem gondolatolvasó, és azzal, hogy ezt belátjuk, nem leértékeljük a férfit, hanem megkönnyítjük a közös életeteket.
   Ha szeretnél tőle valamit, ne csak a gondolataidat használd, hanem beszélj hozzá: kérd, hogy figyeljen, kérd, hogy segítsen!
   Ezt azonban kérlek, ne így vezesd be: "Sose figyelsz rám"  - Ez ugyanis szintén megrekeszti a dolgot kettőtök között és rá még nyomást is gyakorol, hibáztatva érzi magát miközben nem tudja, mi a valódi baj... és így nem csoda, ha ő is befeszül és ellenáll.
   Innentől én se hallanám meg a következő mondatodat. :)
   Azt mondd, amit szeretnél tőle megkapni! Abból fog érteni, arra tud reagálni!
2. A férfi nem fogja érteni a "hisztit", hogy te épp gyenge nő akartál lenni, miközben az év 365 napjában férfiakat megszégyenítő talpraesettséggel és amazoni harciassággal intézed a dolgaidat. Honnan is kellene neki kitalálnia, hogy épp melyik pillanatban akarsz te gyenge nő lenni?
   .. és mit is jelent az, hogy "gyenge nő"?
   Hja, hogy olyan nő akarsz lenni, akiket az év - tényleg további - 364 napján te magad is lenézel?  
   Nincs mese: el kell mondanod, hogy mit vársz, mit kérsz, mert ez egyébként csak egy hisztis elvárásod marad, amit épp ki akarsz követelni.
   Tudod, hogy miért lett ilyen fontos ez hirtelen? Csak azért, mert nem tudtad uralni az életed egy-egy momentumát, és hirtelen elfogott a vágy, hogy valaki oldja meg az életedet helyetted, sőt: tegyen téged azonnal és most és teljes odaadással egy boldog királylánnyá... Ez sehová nem vezet. A helyzetnek így nincsen megoldása.
3. A férfinek is dolga van, élete van, gondja van. Te figyelsz rá? Észrevetted? Vagy, amikor ezt jelezte feléd, akkor elfordultál tőle azzal, hogy kritizálod azért, amiért még nem oldotta meg? Te vajon úgy állsz mellette, ahogyan ő kéri, vagy ahogyan te hiszed, hogy jó-lesz-neki? Ha te lehetsz gyámoltalan, akinek gondja van, neki is megengeded ezt? - Lehet, hogy igen, én nem tudhatom, ezért kérdezem... :) Csak gondold végig!

Lehet elvárásokkal mérgezni a kapcsolatot, lehet hisztizni, csapkodni, szakítást tervezni, de ki is az, aki ebben a pillanatban mindettől kínlódva szenved? Te! Te, aki épp elvársz, elégedetlenkedsz és hisztizel a semmi felett. Téged védelek, téged óvlak, de elsősorban Te ártasz magadnak ilyenkor és nem a párod árt neked!

Innentől a gödörből - 2 utad lehet felfelé a boldogság felé:

1. Tedd le az elvárásaidat felé! Ő = Ő, és nem az, akivé te faragni szeretnéd! Amikor beleszerettél, csak a jót láttad benne.. és így gyorsan el is hitted, hogy ő lesz az, aki majd beteljesíti a boldogságodat. Később kiderült, hogy van néhány olyan tulajdonsága, ami nem illik a képbe. Ezeket septiben el is kezdted lefaragni róla, vagy megváltoztatni.
   Csak hogy közben elfelejted, hogy azok a tulajdonságok is az ő részei. Ha ezeket felülíratod, ő már nem az lesz, akinek megszeretted. Egyszerűen ne akard megváltoztatni, ne akard a saját képedre formálni, hogy megfeleljen minden elvárásodnak!
   Talád meg a JELENBEN azt, ahogyan boldog lehetsz! Arra figyelj, ami van, amit szeretsz, és ne arra, ami nincs, vagy nem tetszik. A saját életed és boldogságod kulcsa a te kezedben van, és nem abban, hogy őt átformálod! Te SAJÁT magadat, a NÉZŐPONTODAT változtasd meg, és kezdd el élvezni a jelent!
2. Ha ez nem megy, akkor ez a kapcsolat valóban nem neked való, és lásd be, hogy akárhogy is küzdesz, te ebben egy hárpia vagy házi sárkány énedet éled. Itt már nem lehetsz boldog.
   Ez esetben ne ragaszkodj azokhoz a jó pillanatokhoz, amik megadattak, hanem zárd le a múltat, és lépj szépen és szeretettel tovább, nyiss egy új kapcsolat, egy új társ felé!

Ez a 2 út van: boldognak lenni a jelenben - de ez rajtad múlik - vagy továbblépni egy új kapcsolat felé!

Az a 2 megoldás, hogy: elvársz és szenvedsz, mert nem adatik meg, vagy az, hogy őt megváltoztasd, nem járható.

Ha a 2 megoldás közül egyiket sem választod, hanem csak húzod az időt a nem-megoldásokkal, akkor tudd, hogy szenvedni akarsz! A szenvedésed ad neked erőt - egy időre.
Egy idő után azonban ez a szenvedés átíródik a fizikai testedbe is, és megjelennek az első betegségek, balesetek az életedben...

Nem opció a szenvedés! Nem kell kínlódnod a kapcsolatban! Nem kell elhitetned magaddal, hogy rád senki se figyel, hogy te picit se vagy fontos, hogy te örökké egy második vagy, hogy te nem lehetsz szeretve! Ez egy hisztis áldozat-szerep, a "szegény-én". Ez nem út, ez nem megoldás, ez előre nem hajt, csak nyomorba dönthet.

Egy hasonló példa - nagyon más terület - de érteni fogod:

A gyerekeimmel és az unokatesóikkal egy csúszdaparkban voltunk. 2 órás jegyet váltottunk, úgy gondoltuk, elég lesz az idő. A gyerekek kb 12 csúszdán csúszhatnak, de csak 130 cm magasság felett. A legkisebb gyerekem az itthoni mérés szerint 131 cm magas volt. A pakliban az 1-2 cm-es mérési hiba benne volt. A gyereket a fürdőben csak 128 cm-nek mérték, így ugrott a csúszási lehetőség a számára, pedig hjaj de nagyon beleélte magát! Tudtam, hogy jön a dráma-cunami és nagyon meg is értettem. Ő persze közölte, hogy "ez egy rossz hely, ide többet ne jöjjünk, mert itt tönkre tették az életét!" :) (Drámázni nagyon tud. :) Hagytam szenvedni - gyászolni 10 percet - de gyorsan felmértem, hogy nem tudok olyan növekedési hormont szerezni neki, amivel hirtelen nő bő 2 cm-et. A helyzet a csúszás szempontjából megoldhatatlannak tűnt. Ha pedig megoldhatatlan, akkor miért küzdjünk vele? Sőt: miért sírjunk rajta? Csak az időt és energiát viszi. Ezért megbeszéltem a picurkával: "na, még gyászoljunk itt vagy 5 percig, aztán nézzünk szét, és találjuk ki, minek és hogyan fogunk tudni örülni itt, és mit lehet itt nagyon élvezni majd!" Így is lett, még hüppögött vagy 5 percig, aztán kíváncsi lett arra, hogyan tudjuk mégis úgy tölteni a 2 órát, hogy jól érezzük magunkat!

Érted a párhuzamot? Rövid az élet ahhoz, hogy olyasmikre szánd az energiádat, amin nem tudsz változtatni! Ne szenvedj azon, ami nincs, hanem figyelj arra, ami van és egyszerűen DÖNTS úgy, hogy élvezed az életet, éled a jelent és igenis boldog leszel!

Hogyan kezeld az ilyen helyzetet istennőként?

Egy istennő nem követelőzik, neki nincs miért, hiszen ő tud szeretettel teremteni is. Ő
 pontosan tudja, hogy ő értékes, hogy vele élmény és öröm együtt lenni. Neki nem kell leszólnia a férfit, vagy irányítania, hiszen ő el tudja érni, hogy a férfi szeressen vele lenni.

Egy istennő megértő és esze ágában sincsen számon kérni a férfit.Tudja, hogy a férfinak is van élete, vannak képességei, van akarata, és ő szeretettel tud számolni mindezekkel. Elfogadja, hogy a férfi olyan, amilyen.
Amikor együtt lehetnek, átadja magát a jelennek, amikor külön vannak, akkor az Istennő teszi a dolgát és akkor is átadja magát a jelennek.

Az Istennő nem függ a férfitől, nem is várakozik. Ő él. Ha a férfi jön, akkor szeretettel megosztja vele mindazt, amije van, boldogan és nagyvonalúan ad szeretetet.

Az Istennő nagyvonalú. Az Istennő csordultig van szeretettel - de önmaga felé is, épp ezért nem hajszolja önmagát önsajnálatba, vagy bűntudatba. Nem esik szegény-én szerepbe, nincs miért lábtörlőnek éreznie magát, és nincs miért áldozatnak hinnie magát.

Az istennőből sosem lesz lábtörlő, mert ő nem kiköveteli a tiszteletét, hanem egyszerűen szeretettel árasztja magából azt, ezért a férfinak eszébe se jut rosszul bánni vele.
A férfi tiszteli az Istennőt, mert az istennő is tiszteli és szereti önmagát.

Egy istennőnek nincs szüksége játszmákra. Nem kell megsértődnie, nem kell menekülnie, hisztiznie, nem kell szakítással fenyegetőznie. Az istennő jóval több, mint egy hisztis királylány. Az istennő a szívét használja, a hisztis királylány pedig az erejét... de ez utóbbival egy férfi szívét tartósan meghódítani nem lehet...

Benned is ott él az istennő! Hívd elő, keltsd életre, hogy boldog lehess!

Ahhoz, hogy előhívd az istennő-énedet, el kell hinned, hogy létezik! Vagyis úgy kell önmagadra tekintened, hogy szereted magadban az Istennőt és fel is fedezed magadban őt. Nagyon figyelj arra azonban, hogy ne a hisztis királylányt hívd elő, aki tiszteletért követelőzik, hanem azt az én-t, aki nagyvonalúan szeretni tud.

Szeres magadban őt! Szeresd úgy, hogy minden "hibádat" (hibásnak vélt jellemvonásodat) megbocsátod magadnak, és belátod, hogy azokkal együtt vagy egész és teljes. Velük vagy az, aki vagy. 

Képzeld el, hogy megöleled magad szeretettel és éld bele magad abba az ölelésbe! Kérdezd meg magadtól, hogy mit tehetsz magadért? Kérdezd meg magadtól, hogy mi az, amit magadtól szeretnél! Adj magadnak figyelmet, adj magadnak örömöt, találj a jelenben boldog pillanatokat! Csinálj olyan dolgokat, amiket szeretsz, ami neked örömöt ad, ami rólad szól a saját életedben!

Adj magadnak időt! Légy egy kicsit önmagaddal!

Az az ember, az a nő, aki önmagával békés egész-ségben él, az a környezetével, a párjával, a szerelmével is abban fog! A boldogsághoz vezető út mindig önmagadon át vezet!

Nyiss! Nyisd meg a szívedet és szeress! Kezd önmagaddal! Először fedezd fel a saját műkdéseidet, és élj a szívedben! Ezzel fognak előtted a csodák megnyílni és utat törni egy igazi szerelem felé is!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

Szeretet Kurzus - szeretni jól, boldogan