A szakítás peremén - hogyan tovább, vajon van-e még közös út?

Címkék: szeretetszakításszerelemelengedéselvárások

Hogyan élj túl egy szakítást? Hogyan lépj tovább?

Honnan lehet azt tudni, hogy van-e még közös jövő mégis, lesz-e "békülés"? Szolgálja vagy gyengíti a kapcsolataidat a szakítás?

Elképesztően nehéz, és fájdalmas része az életnek az, amikor te még teljes lényeddel kötődsz a párodhoz, ő pedig valamiért úgy dönt, hogy továbblép, és közli veled, hogy nem szeretné, ha továbbra is párkapcsolatban léteznétek.

Úgy éled meg, hogy kitépte a szívedet, hogy nem maradt értelme a létednek, hogy nem kellessz, hogy nem vagy elég jó, hogy egyedül képtelen leszel túlélni. Szinte azt érzed, hogy megsemmisültél.
Összeomlik minden, amit terveztél, amiben hittél, amiért éltél. Szertefoszlik a közös jövő, és minden ígéret, amit ketten egymásnak tettetek. Ott állsz egyedül a semmi közepén, és az elméd keresi a válaszokat és kapaszkodókat ahhoz, hogy talpra állj és újra erőre kapj.

Ez a néhány lépés segíthet magadra találni, és az is lehet, hogy újrarendeződik a kapcsolat. Azonban ez utóbbihoz szükséges néhány apróság is...

Olvass tovább!

1. Nem vagy hibás, nem vagy rossz!

Ha veled szakítanak, nagyon könnyen csúszol abba bele, hogy azt érezd és gondolod, hogy "nem vagy elég jó", vagy "nem kellettél". Ez pedig szépen megtépázza az önbizalmadat, és megrendíti a  magadba vetett hitedet és szeretetedet. Pedig nem erről van szó.

A párod döntése ugyanis róla, a párodról szól. 

Így van ez akkor is, amikor azért történik a szakítás, mert te túl sokat vársz el, vagy akkor is, amikor te elüldözöd, vagy akkor is, amikor bejön egy 3. fél a képbe és válik a szakítás "okává". Az, amit más dönt, az a másik emberről szól, az viszont, ahogyan te arról gonolkodsz, az már téged jellemez. 

Természetesen fontos, hogy átlásd, mi vezetett a szakításhoz, és te ehhez az úthoz, milyen szerepben és hogyan járultál hozzá. Tárd fel ezt, hogy megérthesd a működésedet, és a felismerések útján gazdagodhass a tapasztalásokkal.

Azonban ne hibáztasd magad, mert az, hogy önmagadat ostorozod, és magad ellen fordítod az energiáidat, az végképp nem szolgál téged egy egyébként is energia-hiányos állapotodban. Ilyenkor erősíteni érdemes magadat és nem gyengíteni. A bűntudat és lelkifurdalás pedig mindig gyengít. Nagyon gyengít.

2. Tárd fel a szerepedet a kialakult helyzetben!

Fontos, hogy milyen felismerésekre és milyen következtetésekre jutsz a szakítás okait tekintve, hiszen ez az egyik legnagyobb segítséged abban, hogy legközelebb egy jobb kapcsolatod lehessen.

Ha például:

1. Arra jutsz, hogy a féltékenységed üldözte el a párodat, és azt a következtetést vonod le, hogy a féltékenységedet le kell tenned, akkor még nem vagy elég jó úton. Azzal, hogy magadat meg akarod változtatni erőnek, erejével, csak egy küzdést alakítasz ki magaddal.... és magaddal szemben nem nyerhetsz.
   A féltékenységed akkor fog "megváltozni" benned, ha megérted, mi okozza,  miért tör föl benned, és elfogadod, hogy létezik. A gyakorlás is segít abban, hogy átlényegítsd magadon ezt a zöld "szörnyet", de semmiképp sem a ledugózása lesz a járható út.
   
   
2. Vagy arra jutsz, hogy túl sok volt az elvárásod, akkor a helyes fejlődési vonal az, hogy légy nyitottabb, és próbálj több utat, több nézőpontot keresni egy-egy helyzetre, és nem az, hogy az elvárásaidat elfojtsd.

Az önismereted során az sosem fog működni, ha eltervezed, hogy "mi nem akarsz lenni", ellenben szinte minden működhet, amiről azt határozod el, hogy: "az lenni akarsz". Az előbbi ugyanis egy kialakult séma elleni harc és küzdelem lesz magaddal szemben. Itt falakat kell áttörnöd. Azonban ha tiszta lapra húzol lapokat, és új képességeket akarsz kialakítani, akkor gyorsabban fogsz haladni, és élvezni is fogod. Szóval ne leépítsd az elvárásaidat, hanem légy nyitottabb többféle nézőpontra és megoldásra!

3. Nézd meg a múltat, és vedd  sorra, mi mindennel ajándékozott meg téged ez a kapcsolat:

• Vedd sorra az emlékeket: zenéket, hangulatokat, tárgyakat
• Az élményeket
• A közösen kialakított szokásokat
• Azt a sok tapasztalást, amit megélhettél
• Azt a sok "tanulást", amit magadévá tehettél

Azt hiszed,  - és könnyen hiheted - hogy ez mind elveszett azzal, hogy szakított veled a társad. Pedig nem! Nem veszett el.

Az élmények, tapasztalatok, emlékek, érzések, gondolatok mind a részeddé váltak, és több vagy ezekkel. Ezek mind hozzád tettek, hozzád adtak valamivel. amivel gazdagabb lettél, színesebb, élettel telibb. 

Ezt pedig nem vitte magával a párod. 

A szakításnál a leginkább gyengítő téves hit az, amikor azt hiszed, hogy ezt mindet ki kell törölnöd, mert az fáj, ha ezek rá emlékeztetnek! Ha ezeket ki akarod törölni ugyanis, gyorsan beleszaladsz abba, hogy még nagyobb erővel törnek fel, még több fájdalmat okoznak. Logikus is ez így, hiszen ismét önmagaddal szállsz szembe, önmagad ellen harcolsz, épp meg akarod semmisíteni egy részedet, amit eddig SZERETTÉL!

...így nem lehet! Nem kell kitörölnöd azt, amivel több lettél, hiszen nem véletlenül jártad meg a tapasztalásoknak és élményeknek azt az útját!
Ezeket azért kellett megélned, hogy tanulj belőlük, hogy energiát nyerj belőlük, bölcsességet, ötletet, kreativitást, megoldásokat, felismeréseket!

A közös múlt tehát egy támogató "közeg", egy valódi hátszél, ami a jövőhöz sokat hozzá tehet és ahogyan a múltadban, a jövődben is jó szolgálatot tehet.

4. Nem kell "kidobni a gyereket a fürdővízzel", avagy nem mindegy, mit engedsz el:

Az "ultraspirituálisoktól" meg fogod kapni a feladatot, hogy: "engedd el őt!" Ez azonban a fentiek analógiájára tekintettel, te is tudni fogod, hogy nem fog menni. Nem fogod tudni kiírtani a szívedből, hiszen szereted, és az érzelmet elfojtani nem lehet, és nem fogod tudni megoldani erőnek erejével azt sem, hogy többet ne gondolj rá!

Ezért nem őt kell elengedned, hanem mindazt, amit hozzá társítottál: a KÖZÖS JÖVŐt, és annak minden ígéretét. Vagyis át fogod keretezni a kapcsolatot vele. Ha pedig átkereteződik, akkor úgy fogsz tudni rágondolni, úgy marad a szívedben, hogy többé nem fáj. Egyszerűen szeretetet érzel majd szenvedés nélkül. 

Ehhez szedd sorra mindazt, amit a jövőre nézve társítottál a párodhoz: a közös otthont, közös nyaralások terveit, sok további közös szeretkezést... stb. Ha ezzel megvagy, tudni fogod, hogy ezek nélkül is van élet, vagy ezek nélkül is lehet kapcsolat vele a jövőben - egy más alapon. Így alakul ki a "másik alap". :)

Akik ezt ügyesen végigcsinálják, azok később jóbarátként mindig számítani tudnak egymásra. Akik nem értik ezt meg, azoknak zöme egész életében képes haragot dédelgetni az exe iránt..

5. Nyerd vissza az energiáidat!

Ahol a figyelem, ott az energia. Ezért hát a legjobb módja annak, hogy a párodról, a múltról, a hiányról és a fájdalomról visszanyerd önmagad építésére az energiádat az, ha el kezdesz önmagadra többet figyelni. 

Ez nem azt jelenti, hogy eszement módon kösd le a figyelmedet és ne gondolj a szakításra, hanem azt jelenti, hogy gondolj egyre többet arra, ami neked jó, ami benned zajlik, ami neked örömet tud adni! Önmagadat figyeld, légy önmagaddal, beszélgess magaddal, akár hangosan is!

Legyen egy kérdező-éned és legyen egy válaszoló. Rágd át a benned lévő kérdések hosszú sorát, beszélgess magaddal séta közben, túra közben, edzés közben, kávézás közben, rajzolás közben, meditációban, vezetés közben... stb. Egyszerűen légy önmagaddal! Adj magadnak szeretetet!

Van-e visszaút a szakítás után?... és ha igen, mikor van esély közös jövőre?

Van, illetve lehetséges a visszaút. A kapcsolat újraépülhet, újra is lángolhat, de ehhez az kell, hogy:

1. meglegyen az a szeretet két ember között, ami így szól: "jobban szeretlek, és fontosabb vagy, mint az, hogy igazam legyen egy vitában. Többet kapok és nyerek azzal, ha melletted lehetek, mint azzal, hogy távozzak."
   
   
2. ...és meglegyen ez mind itt fent, hogy ne függj, és ne ragaszkodj, hanem visszanyerve az energiáidat szeretni tudd magadat is.
   Annál szabadabb vagy, minél jobban tudsz szeretni, minél jobban tudsz nyitni. Aki szabadon tud szeretni, az nagyon könnyen is alkalmazkodik, hiszen kevés korlát nehezíti az életét. Tud örülni az életnek széles határok között, megengedő, elfogadó és befogadó.

Amikor 2 ember a szakításban külön töltött időszakban ezt a 2 dolgot átlényegíti, vagyis a legnagyobb bajban NYIT és SZERET - a kesergés, hibáztatás és elfojtások helyett - azok között nem csak az esély van meg a közös tovább lépésre, hanem az is biztos, hogy egy szinttel magasabbra tudják emelni a kapcsolatot. A kapcsolat így a szakítás nyomán és után egy lényegesen méltóbb, elfogadóbb, szabadabb, szerelmesebb, emberibb szinten folytatódik.

Ha a felek azonban benne maradnak az önsajnálatban, sértettségben, haragban és hibáztatásban úgy velük együtt a kapcsolat - ha újrarendeződne is - csak lefelé mutatva tud tovább folytatódni. Egymás gyanús szemlélése, kritikusság, leértékelés, elvárások nyomán a kapcsolat végleg összeomlik majd, és csak remélni merem, hogy mégis képesek lesznek felismerésekre jutni.

Légy tudatos a működéseidre, ezek hasznos kulcsok hozzájuk!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

https://tundersziv.hu/onismereti-programok/szeretet-kurzus