A kapcsolatok egy életre szólnak?

Címkék: szeretetszerelembiztonságelvárásokegóelmepárkapcsolat

Belemész, vagy benne vagy egy olyan kapcsolatban, ahol azt reméled, hogy végre megtalálod azt, akivel talán életed végéig élhetsz boldogan...

és aztán kiderül, hogy a másik fél nem így gondolkodik.

Ő csak egy futókalandot akart? Vagy épp élvezni, élni akarja a jelent és nem akar elveszni a jövő hosszútávra szóló terveiben?

Vajon melyik a jobb? Tartós kapcsolatra tervezni, és ha valami nem ígérkezik annak, akkor már az elején kilépni belőle, nehogy később érjen nagyobb sérülés, vagy élvezni a jelent és élni hosszú távra szóló párkapcsolati tervek nélkül?

Ha ebbe futsz bele újra és újra, akkor érdemes rálátni a sémáidra, a normákra, amiket követni akarsz, mert a boldogtalanságodnak nem a világ és nem a másik fél az oka, hanem az, ahogyan benned dolgoznak a programjaid. Fedezzük fel azokat és engedd, hogy végre mögöttük kisüssön a nap és élvezni tudd a kapcsolataidat!

Olvass tovább!

Sokakban van az a GÁT - és igen, ez egy korlát - hogy a párkapcsolat akkor számít párkapcsolatnak, "sikeresnek" és valódinak, ha az hosszú távra szól, ha tartós, ha mind a két résztvevő egy életre tervez vele...

Azért gát ez, mert az élet nem ezt igazolja, viszont, ha Te ezzel az elvárással érkezel a kapcsolataidba, akkor kényszerű csalódások fognak érni. 

A kapcsolatok köze 90%-a nem szól egy életre, és ha te ezt várod el rögtön a kapcsolat kezdetén, akkor szinte törvényszerű a csalódás a végén - egészen rövid távon érezni fogod, hogy a kapcsolatod rossz irányba halad.

Persze, hiheted, hogy az örök szerelmet kutatod, de valójában ilyenkor a tartós kapcsolatra szóló elvárásaid miatt folyton csak egy leendő-ex-et találsz majd. A kapcsolataid sorra kudarcra ítéltetnek és te ott állsz azzal a csalódással, hogy egy újabb nagy reménységű kapcsolat fullad be... találsz is okokat,  és azt mondod: a párod menekült, vagy azt, hogy hazudott, vagy hogy nem mer elköteleződni....

Azonban, ha sorozatosan ebbe futsz, akkor egy picikét érdemes elmélázni azon, vajon, mit vársz egy kapcsolattól, mi van a gondolataidban akkor, amikor a kapcsolatról ábrándozol. A magyarázat ott lesz, ott van benned, csak fel kell hát fedezned...

Egy kapcsolat hogyan lehet "sikeres"? Lehet-e a siker egy kapcsolat mércéje?

A siker azt jelenti, hogy teljesült egy vágyott cél. Elérted. Egy kapcsolatnak milyen célja lehet, amit elérhettek?

Ha picikét belegondolsz, azt veszed észre, hogy amikor célokban gondolkodsz, akkor épp a fejedben létezel és nem a szerelmet éled a szívedben.

A fejedben lévő elvárásokat sorolod, amikor a kapcsolat sikerét kutatod, méred, vagy hiányolod, és mint ahogyan mindenkinek más sémák és normák vannak a fejében, így ebben is eltérő lehet a siker-kulcsa a pároddal.

Ha csak a párkapcsolat és csak az együttműködés, vagyis csak az elvárásaid fontosak, akkor valójában a társ, akit magadnak szánsz nem több, mint egy "személy, aki valóra váltja a hozzá fűzött reményeidet" - és ha lehet, ezt hosszú távon tegye. Igaz?

Fura így erre rálátni, de a legtöbb kapcsolatban előbb-utóbb ez történik.

A szerelem helyett - a szívetek helyett - átveszi az eszetek, az egós elme az irányítást, aminek egyetlen és fő CÉL-ja, hogy a kapcsolat "sikerét" biztosítsa, vagyis olyanná tegye hosszú távon, ami neked jó és biztonságos. Ezért vannak elvárásaid.

Ezért keresed folyton a jövő biztonságát, ezért kezdesz ragaszkodni a fix pontokhoz, mint hogy például:

• ...mondja ki végre a párod, hogy szeret! Sőt, mondja ki, hogy téged szeretett eddig a legjobban, te vagy a nagy Ő és veled képzeli el a jövőjét.
• Fejezze ki, hogy örökre hűséges lesz feléd!
• Utaljon arra és tegyen lépéseket, hogy élete több pontján összeköti veled a szálakat: összeköltözés, közös nyaralás, csalátervezés, közös cég alapítása, bankszámla... stb. 
• Rá se nézzen más nőre vagy férfira...
• Kezdjen hasonló hobbikba, mint te, szeresse azt, amit és akit te... hiszen így lesz biztonságos a "kötődés" közöttetek.

Ez mind fontos, de csak azért, hogy bebiztosítsd magad tartósan valaki mellett... és ha jól megnézed, ez valóban mind rólad szól. Ezek elvárások, amik a biztonságodat szolgálják. :)

Nem vagy rossz, nem hibázol, ha így élsz és így gondolkodsz, hisz mind ezt tesszük. Csak lásd meg, hogy sémákat követsz: épp be akarsz rendezkedni egy tartós, örökre szóló biztonságra, és nem tartós szerelemr vagy tartós boldogságra. A boldogság nem a fejedben van - ezt már biztosan látod, érzed.

Hol van ugyanis ebben a párod? Hol vannak ebben az ő igényei? Az ő szabadsága? Hol van ebben az a szerelem, amiben meg tudjátok élni önmagatokat? Úgy nincs boldogság a kapcsolatban, ha minden CSAK a te elvárásaidat szolálja. A másiknak is vannak, lesznek elvárásai és ha ezeket nem fedezitek fel, nem tudatosítjátok, akkor buta játszmák veszik kezdetüket a megértés, elfogadás, együttműködés és szeretet helyett.

A szeretet és szerelem nem veszett el, nem is múlik, át sem alakul. Ott van a szívedben, csak épp nem rajta van a figyelmed. A biztonságodon van a figyelmed és a fejedben élsz a szíved helyett. 

(Tudod, hogyan tudod ezt leellenőrizni? Próbáld ki! Csukd be a szemed és idézd fel azokat a pillanatokat, amikor a szerelem kibontakozott köztetek. Picit menj vissza időben, lásd magatokat kívülről, idézd fel az arcokat, az érzéseket, az eseményeket... és amint ezt újraéled, érezni fogod a szívedben ugyanazt, amit akkor. A szerelem benned van, te magad vagy, sosem keletkezett benned és sosem múlik el, örök és végtelen. Csak fedezd fel, csak éld meg!)

Picit engedd magadnak azt, hogy a jövőre szóló garanciák helyett, élhesd a jelent, megélhesd önmagad!

Nem sérülés az, nem probléma, nem az elköteleződés hiánya, ha a párod nem akarja a te ütemedben vagy a te normáid szerint a kapcsolat "sikerét" garantálni a jövőben. Sokkal több szenvedést okozol magadnak azzal, hogy ezekhez a vélt biztostékokhoz ragaszkodsz, mint hinnéd.

Egy kapcsolat nem sikeres, hanem BOLDOG!

Egy kapcsolat akkor jó, ha boldog vagy benne. Boldog pedig nem attól leszel, hogy a jövő aggodalmaira gyűjtögeted a garanciákat és ezt mindet elvárt normaként épp rákényszeríted a párodra.

Boldog akkor leszel és akkor vagy, amikor képes vagy élni a pillanatot. Átadni magad a szíved érzéseinek és azt tenni, azt adni a párodnak és magadnak, amit a jelen örömében fel tudsz fedezni, amiben fel tudsz oldódni.

Azokban a pillanatokban, amikor te is és a párod is nevettek. Azokban, ahol öröm és vidám lelkesedés van, játék, mosoly, gyengédség, abban mind a ketten élitek önmagatokat. Egy olyan kapcsolatban, ahol ez van gyakrabban az elvárások és a jövő aggodalma helyett, mind a ketten jól érzik magukat a felek.

Gondolj csak bele - érezd csak át - kivel érzed jobban magad: azzal, aki folyton azzal traktál, hogy mikor akarsz változtatni, elköteleződni, hogy mi lesz a jövőben veletek, hogyalábaljatok ki gondokból, vagy azzal, akivel nevetni tudsz, örülni, lelkesedni, vidáman játszani, kiteljesedni? Ugye, hogy nem kérdés?

Igen, lesznek nehéz pillanatok is, de...

Igen, lesznek, és lesz olyan, hogy igenis tervezni kell a jövőt! Ilyenkor a szíved szeretetét és az elme által diktált biztonságra törekvést kell egyensúlyba hoznotok, közös nevezőre. A közös nevező pedig az együttműködésben lesz.Ha tudtok egymással annyi örömet átélni, akkor tudjátok a problémákat is jobb színben, kreatívabban látni. Ha magatokkal jól vagytok, akkor a nehéz helyzetben is könnyebben tudtok a megoldásokban gondolkodni... Akkor fog ez menni, ha képesek vagytok a saját fejeteken kívül a másik nézőpontjait, érdekeit, sémáit, normáit is számításba venni.

A kapcsolat pedig így is véget érhet...

Ha elfogadod, hogy a kapcsolat arról szól, hogy 2 boldog ember boldogságot éljen meg együtt, és nem arról hogy mindenképpen - ha törik, ha szakad - közösen oldjanak meg egy életen át gondokat - akkor a kapcsolatod boldog lesz. Sőt, ha úgy érzed, már nem az, akkor könnyebben el is engeded...

Amikor arra rendezkedsz be, hogy a kapcsolatodnak örökre kell szólnia, akkor is véget érhet (90% az esélye, hogy véget érhet), csak épp ekkor nem fogod tudni elfogadni, hogy vége, mert a te paklidban csak a tartósság, csak az örökre szólóság van benne. Ilyenkor az elengedéssel is meggyűlik a bajod, hiszen hogyan is tudnál lemondani arról, aminek örökre kellene szólnia? Pedig ilyenkor le kell... és jön a szenvedés, és bánat és csalódás a másik félben. Pedig nem a másik fél okozza a fájdalmadat, hanem csupán az, hogy te azt hitted, örökre kellett volna szólnia. Nyugodj meg, nem a szíved sajog. Az egód lázad csupán, az szenved, mert hisz nem akarja elengedni azt, ami garanciát adott volna neki a tartós biztonságra. 

Azért jó hír ez, mert ha tudod, hogy a kapcsolatok mindegy, hogy mennyi ideig tartanak, a boldogságra köttetnek, akkor fájdalom és csalódás nélkül fogsz tudni később tovább állni is. Rajtad múlik, hogy mennyit szenvedsz, de  ha szeretnél keveset szenvedni és boldog lenni, akkor engedd a világnak, hogy olyan legyen, amilyen és ne áltasd magad azzal a hazugsággal, hogy: a kapcsolatok örökre szólnak. :)

Szenvedés nélküli boldogságot kívánok neked! Egy tudatos felismerést, egy örömteli kalandot önmagad megismerésének útján. Ha szeretnél ebben mélyebben elmerülni, akkor ezt neked találtuk ki: A könyv

Tarts velünk a csoportos kurzusunkon is: gyors felismerés, nagyobb tudatosság vár... és persze vidámság, játék és egy igazán kedves nap közöttünk: Női és férfi energiák, szerepek - kurzus