jan05

Önfeladás vagy alkalmazkodás? Hogyan vedd könnyedén az elvárásokat?

Címkék: szeretetboldogságfélelemmegfelelési kényszer

megfelelési vágy - hanéha szinte kényszer - minden emberben kódolt program. Nincs olyan, akiben ne működne az a vágy, hogy tartozhasson valakihez, vagy valakikhez, és hogy azok, akik számára fontosak, jó véleménnyel lehessenek róla, és szeressék.

Hogyan is hagyhatnád figyelmen kívül a szeretteid véleményét? Hogyan tudnál elszámolni a lelkiismereteddel, ha nem vennéd számításba azt is, hogy nekik mi lesz jó? - dolgozik benned a "program", ami néha nagyon feszít, és korlátoz abban, hogy valódi önmagadat adhasd és önmagadat élhesd.

Lehet azonban nagyon eltérő ez a megfelelési vágy bennünk, és van, amikor a mértéke már komoly hátrányokat okoz.

Hol van a megfelelni vágyás határa? Vajon mennyire kell idomulnod mások elvárásaihoz és mennyire kell mások szabályaihoz igazodva önmagadat elfojtanod?

Ha megfigyelsz magadon néhány "jelzést", akkor tudni fogod, hogy adott esetben a megfelelés hozza majd az örömöt, vagy az, ha épp dacolva mások elvárásainak és véleményének, egy kicsit a saját fejed után, a saját érdekeid szerint mész előre, és ha néha nem-et mondasz is. Akkor hát lássuk, mire is figyelj magadban!

Olvass tovább!

(A kép forrása: http://m.cdn.blog.hu/mo/monddjobarat/image/megfelelesi-kenyszer-151117.jpg)

Önfeladás vagy alkalmazkodás? Hogyan vedd könnyedén az elvárásokat?

Nagy csapda az a tévhit, hogy azért élsz, hogy másokat segíts...

Szép dolog másokért tenni, segíteni, odafigyelni, támogatni, de ha ezt azért teszed, hogy közben kiszakadj saját életed és problémáid síkjából és azért teszed, hogy közben ne kelljen szembenézned önmagaddal, akkor tévúton jársz.

Ugyanis a saját életedben keletkező elfojtások, önámítások, félelmek továbbra is mélyen dolgoznak majd benned és hiába szolgálsz másokat minden tetteddel, sajnos a benned dúló energiák lassan felőrölnek. 

Ilyenkor történik az, hogy bár jóságos voltál, mégis megbetegszel, mégis téged érnek balszerencsék... és talán ilyenkor kezded hibáztatni az égieket, a sorsot, az angyalokat... stb, hogy igazságtalan veled.

Nem igazságtalan a sors. Nagyon nem.

Ha ugyanis megérted, hogy az energiák mozgatják az egész létezést - beleértve a világot, és a te világodat is - akkor megérted azt is, hogy először önmagadban kell egységet találnod ahhoz, hogy valódi segítség lehess másoknak is. Amikor önmagaddal jól vagy, amikor elfogadtad önmagad, ismered és szereted a világodat, amikor tudod, hogy te teremted a világodat magad körül, akkor békével és szeretettel fogsz tudni mások felé fordulni is.

A másoknak való megfelelés - jogos vágyad - de vannak határaid:

Fogadd el önmagad és haladj saját szíved vágyai szerint. A szívedben a tiszta szeretet lakik, így ami szeretettel történik, az alapvetően nem árthat (se neked, se másoknak.)

"Ne törődj mások kritikáival, véleményével!" - szokták mondani. De azonnal megfogalmazódik benned a kérdés: "Hogy hogy ne törődjek? ... és ha igazuk van? Hogy hagyhatnám figyelmen kívül, azt, amit mondanak, kérnek, hiszen minden akkor lesz jó, ha mindenki vágyait és érdekeit figyelembe vesszük?"

Ahhoz, hogy ebben egészséges mértéket találj, fontos tudnod 2 alapvetést:

  1. Amit mások tesznek és mondanak, az mind RÓLUK szól. Azért róluk, mert az ő fejükben, az ő gondolataikban, az ő mércéjük, szűrőjük, programjaik és hitrendszereik szerint fogant. Hiába tűnik úgy, hogy téged kritizálnak, vagy rólad mondtak véleményt, vagy ellened követtek el valamit, akkor sem rólad, hanem róluk szól. Nem is szólhat másról, nem is lehet másképp. 
    pl: Én egy nagyon nyugodt, ücsörgő, nem haladó ember szemében túl pörgős vagyok. Szertelen, ficánkoló. :) De egy aktív ember szemében egy nagy stabilitást és nyugalmat árasztó ember vagyok. Kinek van igaza? Egyszerre mindenkinek! Nem is toporzékolok ezen. Tudom, hogy milyen vagyok és pontosan látom, hogy kinek miért tűnök olyannak, amilyennek. :)

    Vagy pl: van nő, aki kritizál, mert én nem főzök minden este vacsorát. :) (Ő főz, és közben mást nem csinál, amire vágyna, vagyis nem enged meg magának mást közben, "a programjaitól való eltérést", így én szúrom a szemét, és mivel főzés helyett dolgozom, karrieristának lát. :) A kritika mindig a kitizálóról szól. :)
    A gyerekeim szemében pedig - az ő valóságuk és igazságuk szerint - nem is kell főzni minden nap, viszont anya főzés nélkül is minden nap tud vacsoráról gondoskodni, és közben egyéb teendőkre is fordít időt. Anya hatékony.

    Itt is mindenkinek igaza van. :) Engem viszont mindez mulattat, mert szeretem azt, ahogyan látszik, hogy milyen mások az emberek és lenyűgöz, ahogyan az emberi egó kapaszkodik és ítélkezik a helyett, hogy az emberek önmagukba néznének. :)

  2. Ahogyan azonban TE gondolkodsz mások tetteiről, szavairól, kritikáiról, véleményéről, az már rólad szól. Vagyis az a Te fejedben születő gondolat, benned születő érzés lesz, így azon érdemes csupán elmáláznod, hogy amikor más kritikája rosszul érint, fáj, bánt, vagy felháborít, akkor azzal mi dolgod.

Ahogyan gondolkodsz, ahogyan zavar valami, az rámutat egy-egy "programodra" a működésedben, és ha ügyes vagy, átlépheted korlátaidat és közelebb juthatsz önmagadhoz és az önelfogadásodhoz ezáltal

Amikor felháborít egy kritika, vagy zavar és bánt, akkor az a helyzet, hogy majdnem biztos, hogy Te magad is "tudod", hogy van benne igazság. Olyan pontora tapintottak akkor, amivel jó ideje "titkon" küzdesz, és mindent megpróbáltál, hogy önmagad elől is eltitkold. Olyan pontodra nyomtak rá, ami fontos neked, de mégis kudarc az a területed a számodra.

Nézzünk példákat, és könnyebb lesz érteni.

  • Azt mondják, hogy önző vagy... Ha és amikor ez téged felháborít, akkor az azt jelenti, hogy a dolog nem békés benned. Indul benned a cunami azért, hogy igazold, hogy ez nem igaz. Valójában mindent elkövettél eddig is, hogy ne tűnj önzőnek! Folyton - és szinte görcsösen - odafigyelsz arra, hogy ne higgyék, hogy érdeked van a dolgok mögött. Odafigyelsz másokra és akár erődön felül is alkalmazkodsz, csakhogy ne higgyék, hogy önző vagy.
    Vagyis röviden: azért zavar egy ilyen vélemény, mert te nem engeded meg magadnak azt, hogy önző lehess. Ez ellenkezik a benned futó "programokkal". Ha ugyanis önző lennél, azzal - meggyőződésed a programjaidból fakadóan - hogy a körötted élők csalódnának benned és talán elveszítenéd a szeretetüket, a társaságukat és az elismerésüket. Hogyan keveredj ki ebből, ha már rálátsz erre az összefüggésre? Hamarosan jön a technika, a válasz erre is.

  • Azt mondják, hogy nem vagy elég precíz... ha és amikor ez zavar vagy felháborít, akkor az azt jelenti, hogy újra nincs e tekintetben béke benned. Törekszel, erődön felül, hogy precíz lehess... miközben számodra ez nem is volna olyan lényeges. Látod, érzed és tudod, hogy valóban hiányzik belőled az a precízség, amit itt elvárnak tőled, pedig minden erőddel törekedtél arra, hogy teljesíts, hogy ne hibázz és hogy elégedettek legyenek veled. Azért zavar ez a kritika, mert valahol tudod, hogy "igaz" és valóban hiányzik belőled a tökéletes precizitás, csak nem engeded meg magadnak, hogy ezt belásd és elfogadd. Nem engeded meg magadnak, hogy ne legyél tökéletesen precíz... Hogyan tovább? Kiderül a cikk végén!

  • Azt mondják, hogy indulatos vagy? Ha és amikor ez felháborít, akkor ez azt tükrözi, hogy van benned indulat, de nem engeded kitörni. Olyan nagyon meg akarsz felelni a békés kis szerepednek, ahogyan ismernek, hogy nemered kiereszteni magadból néha ezt az indulatot. Hát csak próbáld ki egyszer... mert jogod van minden érzésedhez!

Akkor hogyan kezeld az ilyen "kritikákat", véleményeket?

  1. Nem fogod tudni figyelmen kívül hagyni a kritikát AKKOR, ha ÉRZEL benned IGAZSÁGOT! Ha nem érzel benne igazat, ha benned nem ütközik az ELFOJTÁSBA, akkor észre se fogod venni, hogy kritikát kaptál. Egyszerűen békés nyugalommal - és nemagadra erőltetett békével - haladsz tovább!
  2. Ha igazságot érzel is a kritika és elvárás mögött, vizsgáld meg magadban, hogy KITŐL jött a kritika és miért fogalmazta meg - itt azt vizsgáld, hogy az ő szempontjai mik lehettek, az ő székéből hogyan néz ki a helyzet! Hiszen a kritika benne született, az ő "igaza" szerint, az ő "programjai" és szempontjai szerint. Vagyis a kritika első körben Ő RÓLA szól!
  3. Ha ezt látod már, akkor tekints önmagadra. Ha felháborít vagy elszomorít, akkor vizsgáld meg magadban a fenti példák szerint, hogy miért zavar: mit akarsz elfedni, mit akarsz magadra erőltetni, mit nem engedsz meg magadnak? Ezekre nézz rá - önmagad feletti ítélkezés nélkül! 
  4. Amikor megfejtetted, hogy mit akarsz elfedni, vagy mi ellen küzdesz magadban, akkor keresd meg azt magadban, hogy akarsz-e változtatni, van-e kedved, időd, új dolgokat tanulni, van-e benned kaland ahhoz, hogy hiányzó tudásokat megszerezz? Ha igen, akkor indulj és örömmel és lelkesen állj a tanulás útjára! Ha olyan ez benned, amit nem lehet elsajátítani már, pótolni, vagy megváltoztatni benned, akkor csak fogadd el, hogy olyan vagy! Köss békét azzal, hogy OLYAN vagy! (pl: fogadd el, hogy nem vagy mindig precíz.... és legyen melletted valaki, vagy valami, aki átnézi, amit csinálsz! Vagy fogadd el, hogy vannak indulataid és bocsásd előre, hogy egy vitában lassan eléri azt a partnered, hogy ezt megmutasd!)
  5. Amikor ezeken átrágtad magad, akkor keresd meg magadban azt, amiben viszont jó vagy, JOBB vagy, mint más! Keresd azt, amiben más vagy! Keresd az erősségeidet! Keresd azt, amitől Te egyedi vagy! Benned is van ilyen, mindenkiben van ilyen! Csak fedezd fel! 

Köss békét magaddal úgy, hogy engedd meg magadnak, hogy olyan legyél, amilyen vagy! Ne legyél szigorú magadhoz, ne légy türelmetlen, ne légy túl kritikus, és ne büntesd magad elfojtásokkal, hibáztatással azért, mert nemindig tudsz másoknak megfelelni.

Hidd el, ha békét kötsz magaddal és aztán megkeresed azt, amikben egyedi lehetsz, azzal mások még jobban fognak tisztelni, még jobban fognak szeretni, és még hasznosabb lehetsz minden közösségnek, ami körülvesz.

megfelelési kényszer addig szorít csupán, amíg a megfelelés a félelmeidből fakad! Amíg az vezet, hogy félsz attól, hogy mások szeretete és elismerése megszűnik feléd. Amikor már benned béke van és tisztában vagy magaddal, akkor másokért úgy tehetsz, úgy segíthetsz, hogy neked igazi örömöt fog adni!!! Az öröm és a félelem nagyon nagy különbség...

Bátran lépj! Lépj előre, lépj tovább önmagadban is és köteleződj el a boldogság mellett, hogy olyan társak érkezzenek az életedbe akik mellett - mindegy mennyi időre - a boldogságot élheted, a legjobb én-edet!

Szenvedés nélküli boldogságot kívánok neked! Egy tudatos felismerést, egy örömteli kalandot önmagad megismerésének útján. Ha szeretnél ebben mélyebben elmerülni, akkor ezt neked találtuk ki: Női és férfi energiák kurzus

Mi az életfeladatod?

Vajon készen állsz rá?

Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!

Tudni akarom »

Programok

« februárfeb2024 Márciusáprilisápr »
hétfőHkeddKszerdaSzecsütörtökCspéntekPszombatSzovasárnapV
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Nem találsz egy cikket?

Érdekelnek

az új bejegyzések?

A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!

Feliratkozás »
Impresszum Adatvédelem © 2015-2024, Némethi Erika készítette: mrc webdesign