A türelmetlenséget nem tudod megváltoztatni, az csak egy tünet...

Címkék: elmeegófélelembirtoklástürelmetlenségtürelemkapcsolat

"Légy türelmes! Türelmet kell tanulnod!" - mondogatod magadnak, de még sosem sikerült így igazán békésen türelmet erőltetned magadra! Igaz?

Tudod, hogy miért van ez így? Tudod, hogy miért nem sikerül "megerőszakolnod magad" a türelemmel?

Mert a türelmetlenséged nem egy OK, hanem már egy következmény, egy tünet, ami mögött komoly más alapok állnak.

Ha megérted, hogy mi váltja ki benned a türelmetlenséget, rögvest - de kis gyakorlással főleg - oldódni is fog benned és úgy válsz türelmesebbé, elfogadóbbá, hogy nem erőltetsz magadra semmi kényszert!

Olvass tovább, ez most nagyon megéri, sőt: ha ügyesen figyelsz, nagyon komoly technikai segítséget fogsz kapni ebből az írásból! 

Mi van a türelmetlenséged mögött?

A türelmetlenséged nem a valódi önvalódból fakad (nem a lelkedből), hiszen a lélek halhatatlan, így nem aggasztja az elmúlás sem. A lelked nem aggódik azon, hogy veszteség éri, nem tart haláltól sem, nincs hát mit sürgetnie. A türelmetlenség az elmédből fakad, egy egós program - illetve kettő - következménye.

Az egós elme egyik alapprogramja a megszerzési- és birtoklási vágy, a másik alapprogramja pedig a félelem - avagy veszteség tudat...

Gondold csak végig - és csak az elméddel tudod átgondolni is - mennyire igaz is ez!
Egész életedben célokat tűzöl ki, amiket meg akarsz szerezni, el akarsz érni. Meg akarsz szerezni élelmet, tárgyakat, információkat... TÁRSAT, és ha ez nem sikerül, fellép benned a HIÁNY, amit a FÉLELEM táplál, hogy arra serkentsen, tegyél érte, nehogy elveszítsd az életedet, vagyonodat, társadat... stb.

Igaz? Ez minden egyes emberben így van, ezért nem kell amiatt hibáztatnod magad, ha erre ráeszmélsz. Sőt! Amint felismered, hogy a csalódásaid, szomorkodásaid, haragod, elvárásaid és TÜRELMETLENSÉGEID mögött is e két program áll, máris könnyebben nézel rá a saját működésedre!

Ha most utálni kezded az egós elmédet e miatt, akkor újra eltévedtél! Nehogy utálni kezdd magad!

Ez ugyanis hasznos működésed, az egódnak ez a 2 alapprogramja biztosítja azt, hogy túlélj, hogy vigyázz magadra, hogy utadon maradhass!

Vagyis ismerd fel, szeresd az egód működését, de arra figyelj oda, hogy TE IRÁNYÍTSD az egódat, és ne ő téged, vagyis arra figyelj, hogy ne uraljon le a 2 alapprogram tudattalanul, hanem ismerd fel és kérdezd meg magadtól, mennyire indokolt is most a 2 alapprogram ilyen erős működése?

... és ezzel máris megadtam a technikát! A felismerés és a rákérdezés a kulcs! Beszélgess hát önmagaddal - de ügyesen!

Egy példán  keresztül döbbenetes felismerésre juthatsz arról, hol szúrod ezt el és mikor sikerülhet tudatosan, békés útra térni önmagaddal...

Képzeld el a kiinduló helyzetet, legyen ez a példa alapja:

Van egy párod, aki nem akar elköteleződni eléggé feléd. Találkoztok és az együttlétek csodásak, meghittek, örömteliek és mind a kettőtök számára sokat jelentenek. De a párod a találkákon kívül nem töri magát érted (eléggé). Elképzelhető, hogy napokig nem is ad életjelet, nem hív, vagy nem ír üzenetet. Te pedig szüntelen csak rágondolsz és várod. A gondolataidat a szép percekre gondolva hol az örömteli vágy, hol a hiány teszi ki. 

Aztán persze, agyalni kezdesz...

A "nem-elég-tudatos-ÉN-ed" így gondolkodik:

"Szeretem őt, jó volna többet együtt lenni. De ő nem akarja... ha fontos lennék neki, biztosan akarná. Jaj, de fájdalmas azt élni, hogy nem akar többet belőlem! Hogyan érhetném el, hogy jöjjön és közeledjen felém, hogy jobban szeressen? Jaj, lehet, hogy nem is szeret? Tényleg! Ha szeretne, biztosan hiányoznék neki. De, lehet, hogy neki senki se hiányzik? Ő egy ilyen sérült "lélek"? Hogyan tudnám megmenteni? Ha segítek neki, talán ráébred, hogy én vagyok az ő útja és jönni fog felém! Jaj, miért nem sikerül? Mit tegyek már? Türelmetlen vagyok... ez nem jó! Türelmesebbnek kell lennem... "

... és ekkor összeszorítod a fogad és próbálsz türelmes lenni Ő HOZZÁ, de persze nem sikerül. Hogy is sikerülne?
Nem hozzá "kell türelmesnek lenned", hanem valójában ÖNMAGADHOZ, hiszen épp te működsz túlzottan...Az életed ugyanis nem róla szól, hanem RÓLAD, és ha minden gondolatod őt fonja körbe, akkor nem tudsz jobban lenni...

Az "eléggé tudatos ÉN" így gond-olkodik:

"Szenvedek, nem jó most nekem!" Mitől szenvedek? Mit érzek, mit teszek most?"
"Az fáj nekem, hogy nem tudom elérni, hogy a kedvesem azt tegye, AMI NEKEM JÓ VOLNA, amit én szeretnék!"

"Miért is akarom, hogy azt tegye?"
"Mert szerintem az volna a normális!"
"Ki mondja azt bennem, hogy az volna a normális és miért?"
"A buksimban én gondolom ezt, én tanultam így. Ez az én elmém egyik programja. Azért hiszi azt az elmém, hogy így kellene cselekednie a páromnak, mert az elmém biztonságot akar nekem. Ezt 2 alapprogram teszi. Épp felülkerekedett bennem a megszerzési vágyam és félek, hogy ha nem érek révbe gyorsan, elveszíthetem őt és nem lehetek boldog"

"Meg akarom őt szerezni, mert elhittem, hogy ő jelenti a boldogságomat"
"Ki mondja azt bennem, hogy ő a boldogságom kulcsa? "
"Az elmém! Az elmém mondja, ki más?"
"Azért mondja, mert az elme mindig kívülről keres okot a boldogság megélésére és itt most OK-ként a kedvesemet jelölte meg!"

"Az elmém téved - ez a működéséből fakadó tévedése! Nem hibáztatom magam érte!"
"A boldogságot nem a kedvesem adta nekem!! ÉN ÉRZEM! Az bennem van! Ő csupán MEGMUTATTA nekem, hogy én képes vagyok ilyen érzésekre!"

"Akkor hát miért rohanok én? Miért akarom őt MOST azonnal megszerezni? Miért akarom őt most azonnal bebiztosítani? "
"Ha nem sikerül, mi lesz?"
"Semmi! Túlélek! Semmi baj, hiszen a boldogság ÉN vagyok, rajtam múlik, NEM RAJTA!"

"Rendben, magamat már értem, nézzünk olyan nézőpontot is, amivel őt is érthetem"

"Mit csinál ő? AZT, AMI NEKI JÓ! Mindenki azt csinálja, ami neki jó! Amikor már nem lesz neki jó, vagy felméri, hogy van jobb is, majd cselekszik! Ő ilyen! Ha én megerőszakolom őt az én félelmeimmel, akkor a kapcsolatunk a félelmeinken fog alapulni. Egy ilyen kapcsolatban azonban senki sem lesz önmaga, senki sem lesz őszinte. Egy ilyen kapcsolat gyorsan elvész!

"Én élvezni akarom ezt a kapcsolatot! Hogyan élvezzem?"
"Hát, keressünk olyan nézőpontokat, amik miatt élvezhetem! Nézzük, mik azok, amik VANNAK! ... és hagyjuk azt, amik nincsenek, ez utóbbiak ugyanis csak rossz érzéseket keltenek! Legyünk a jelenben és élvezzük!"

"Így már nem fontos sietni, mert éljük és értjük, milyen hasznai vannak a kapcsolatnak!"

Figyelted? Az alany minden mondatban TE vagy! Ez a beszélgetés RÓLAD szól, épp azért tudatos, mert változni és változtatni az életeden CSAK TE tudsz!

A megértés - és az elme ügyes, és megértésre játszik :) - segít elengedni a küzdést, a hiányt és a türelmetlenséget! A megértés ÖNMAGAD-hoz visz közelebb, és így a jelenhez is!

Azt lásd meg a fenti példából, hogy önmagaddal dűlőre jutni csak úgy tudsz, ha a beszélgetésed önmagaddal kizárólag RÓLAD szól. A benned keletkező hiányt és rossz érzést ugyanis senki se fogja tudni helyetted kezelni. Hiába tesz érted a párod, ha te nem akarod azt befogadni, mert duzzogsz. CSAK TE tehetsz annak érdekében, hogy jobban érezd magad! Ennek érdekében pedig a gondolkodásodon kell változtatni. Erre Te vagy a legalkalmasabb a saját életedben!

Szeretettel kívánok neked ezen az úton örömteli felismeréseket! Ha pedig szeretnél erről többet megérteni, tudni és alkalmazni, akkor ide kattintva haladj tovább: Szeretetben létezni, szeretettel elengedni