Címkék: szeretőszerelemházasságmegcsalásfélrelépésválásviszony
Miért van ez így? Tényleg csak szétrobbantani akarta a szerető azt a házasságot?
Természetesen nem így végződik minden viszony, de meglepően erősen tartja magát a statisztika. A válás sok esetben dupla: válnak a házasok és kiesik a szerető is a képből.
Arra ad választ ez az írásom, hogy vajon miért lehet ez így...
Olvass tovább!
(Nem szorgalmazom a félrelépéseket, de nem is tagadom a létüket. A viszonyok léteznek, és nem ítélkezek felettük. Emberek vannak minden pozícióban és mindegyikük érzéseit, helyzetét meg lehet érteni. Ez a cikk most egy részletet ragad ki: azt, amikor a válással a szerető is "lapátra" kerül.)
A szerető - bár ő magát sokszor éli meg "örökös másodikként" - mégis sok szempontból első helyen áll a félrelépő fél életében.
A szeretői státusz, a pozíció maga hozza mindezt magával. Nem könnyű a szeretőnek, hisz sokkal inkább meg kell tanulnia a lemondásokat, az elvárások-letételét, mint egy főállású kapcsolatban. Nagyon nehéz mellőzöttnek lenni a nagy ünnepekkor, vagy a kedvese családi programjai, nyaralásai alatt. Örökké abban a tudatban van - ő is - hogy a szerelme valaki máshoz érkezik haza, valaki mással tölti az éjszakáit, és valaki mással is éli a szexualitását.
Ugyanakkor el sem ítélhető a szerető, - sőt - a házasság megromlása a legtöbb esetben nem az ő számlájára írható. Bár a megcsalt házastárs szemében mindig ő lesz a "gonosz csábító"... hogy is lenne másképp, hisz önmagát nem fogja hibáztatni, a félrelépő házastárs pedig még talán neki is fontos....
A szeretőben és a félrelépő házas félben ébredő szerelemnek helye van. Egyetlen szerelem sem okkal indul és nem is állítható le az elme elhatározásából. A szerelem csak van, és amikor árad, nem lehet megálljt parancsolni neki. A legszebb létállapot, az ÉLET maga, így sem elítélni, sem számonkérni nem lehet. Ha fellobbant, akkor mindenkinek az a legjobb, ha teret kaphat a megélése...
Idővel, ahogyan a viszony is rutinná, megszokottá válik, ahogyan a szokások mindennapossá és kiszámíthatóvá lesznek, úgy csökken picit a szerelem is, és úgy illeszkedik be a mindennapokba a szeretői megélés is. A szerelem alábbhagy picit, de a szenvedély még erős épp a titkolózás és a lopott idők izgalmai miatt. Azonban az elme egyre erősebben kapcsol be és kér utat magának.
Az elme bekapcsolása pedig hozza magával a benne lévő programok hadát is. Feltámad a megszerzési vágy, a birtoklási igény, a féltékenység, a félelmek és ezek hozzák magukkal az elvárásokat, no meg a bűntudatot is.
A félben, akiben ott a felelősség a házassága, gyerekei, házastársa felé, egyre erősebb lesz a nyomás, hogy tiszta helyzetet teremthessen. Kezd teherré válni a titkos találkozás, kezd döntési kényszerré lenni az egyetlen útra való visszatérés.
Ez pedig lassan őrölni kezdi ezt a kapcsolatot is. A házasság már nem ad eleget, a szeretői viszony pedig még nem. Az otthon érzése szétesőben van, hiszen valahogy sehol se lesz otthon már a félrelépő fél.
Ráadásul van egy fontos tény, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni: ez pedig az, hogy a szerető bizalmas barátként gyakran az otthonról hozott sérelmek, panaszok kibeszélésének talaját is adja. Így sokszor az a legtöbbször elővett közös téma, hogy a szerető és a félrelépő fél együtt "szidják", vagy síránkoznak a házasság rossz eseményein.
A szeretői viszony egy házasság romjain alapszik, és ott is burjánzik.
A válás - vagy a hűtlenség kiderülése - egy sor kérdés megválaszolását teszi szükségessé, és napirendre kerül a felelősség a jövőért, a gyerekekért, a "hogyan tovább"-ért a házasságban. Megbeszélésre kerülnek ingatlan, vagyoni, és egyéb kérdések is, melyek nagyon gyakran önmagukban is súlyos veszteséggel fenyegetik a feleket, de sokszor ezeket tetézi még a megbántottság, a sérelem, a bosszú a megcsalt fél szenvedéseinek eszköztárából.
Ilyen háborús zónában nagyon nehéz helyt állni és kibillenthetetlen nyugalomban létezni. Egy ilyen időszak minden felet megtör. Kit jobban, kit kevésbé. A válási helyzetbe - csatába - került félrelépő fél minden energiáját és idejét lekötik a harcok. A szerető az eddiginél is erőteljesebben kerülhet mellőzöttségbe.
Közben pedig óhatatlanul is előreléphet első számú társ pozícióba...
A szerető eddig teljesen más szerepben volt. Nem lehettek elvárásai, mindig megértő volt, ő volt a szabadság foka, ő volt a beavatott, de azzal, hogy a válás a küszöbön van, a szerető előléphetne első számú partnerré. Azonban nem ehhez szokott.
Ez olyan szerepváltás, amire sajnos - hiába várta ezt a pillanatot - amire legtöbb szerető nincs felkészülve.
Előjön a homályból tucatnyi kétely, kezdve azzal, hogy főállású társként más szövetség kereteibe lép bele. Most ő "A" társ, így ő az, akivel közös kereteket kellene adni a kapcsolatnak. Jönnek a kételyek, és oszlik a bizalom, hiszen nincs szerető, akiben fel ne merülne, hogy: "ha én a szeretője lehetettem, vajon mellettem is tart majd egyet a párom?"
... és közben az előző házasságból jövő kötelezettségek - gyerek-tartás, láthatás, családi programok - féltékenységet, új fajta feszültséget gerjesztenek. Csak kevés szerető tudja eztán is tartani a megértő barát és szövetséges posztját. Hiszen előreléptetve főállású társsá, benne is - jogosan - be fognak kapcsolni a "birtoklási igények." Innentől teljes jogú társ-ságot akar... jönnek az elvárások, a napi kompromisszumok, a megszürkülő, munkás, feladattal teli hétköznapi rutin.
Ha nem figyelnek, ez a kapcsolat is elveszti a titok okozta izgalmat, felőrlődik a szenvedély és laposodnak a nagy érzelmek.
Sokféle szeretői kapcsolat van. Van, amit a szex tart össze. Van, amit a közös munka. Van, amit az, hogy együtt szidhatják a házasságot... stb. ... és van, ahol tényleg őszinte nagy szerelem, egymásra találás van.
Csak az a kapcsolat tud kitartani a válás után is - a háborúkon túl is...
Csak az a kapcsolat tud kitartani, ami tudatos megélésében magasabb "szinten" van, mint a házasság volt.
Sok ilyet ismerek. Sok párt, akik kitartottak és szeretői viszonyból kitörve együtt haladtak tovább immár felvállalt társként. Át tudták menteni a SZABADSÁGOT, elfogadást, szerelmet, kompromisszumkészséget, MEGÉRTÉST egy új szerepbe is.
SZERELEMBEN vannak, és a párkapcsolat léte másodlagos. A szerelmet őrzik, nem a kereteket! A boldogságot tartják fent, azt élik és nem a kapcsolatot működtetik.
Ki tudja, mit tartogattok magatoknak egy szerelmi háromszögben, de az bizonyos, hogy mind a 3 félnek érdemes tanulnia belőle. Az élet tanításai pedig mind arról szólnak, hogyan éld meg a szeretetet, boldogságot, hogyan oldd ki a gátakat, amelyek a szenvedést okozzák. Szeretni, JÓL szeretni "kell" hát megtanulni egy ilyen helyzetben is. "Győztes" az lesz, aki önmagában megtalálja egy ilyen nehéz tükör, egy nehéz próbatétel idején is azokat a nézőpontokat, ahonnak fájdalom nélkül tud szeretni, önmagát megélni.
Ehhez a szív és elme (egó) békés összhangja teremti a teret. Ez ad boldogságot a földi létezésben, ezt érdemes keresni, és a tanulni valót, a tanulságokat ennek mentén érdemes megtalálni...
Segítünk, ha ilyen helyzetben van. Ez esetben, erre haladj tovább: Szerelmi háromszögek - mentőövek...
Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!
hétfőH | keddK | szerdaSze | csütörtökCs | péntekP | szombatSzo | vasárnapV | 1 | 2 | 3 |
---|---|---|---|---|---|---|
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!