Címkék: elengedéselmeegóragaszkodikpárkapcsolatmegcsaláscsalódás
A legutóbbi Elengedés Kurzuson Gábor (a kollégám) odanyújtott egy tollat az egyik résztvevőnek és azt mondta: "Vedd el, kérlek! Ez a toll a párodat szimbolizálja!" - A lány átvette a tollat és figyelt a további utasításra! Gábor ekkor arra kérte: "Engedd el a párodat!" - A lány pedig kitárta az ujjait és a toll kiesett a földre a kezéből. Elengedte a párját...
Ez azonban ott és akkor túl egyszerűnek tűnt!
A kísérlet persze ekkor egy izgalmasabb részhez érkezett:
Gábor egy másik tollat a saját ujjai között tartott és azt mondta a lánynak: "Most képzeld el, hogy ez a toll a párod, ami nálam van! Próbáld meg elengedni ezt a tollat, a párodat!"
A lány csak állt ott tehetetlenül, mert nem állt módjában teljesíteni a feladatot. "No, el tudod engedni őt?" - kérdezte Gábor. A lány így felelt: "Nem tudom, mert nincs nálam, nem birtoklom azt / őt"
Hogyan engedd el? Mit kell megtenned ahhoz, hogy azt, amit nem birtokolsz, elengedhesd és szeretettel tovább léphess?
Olvass tovább - és az "elengedés" témájában újabb kapaszkodóra, újabb megoldásra, nézőpontra lelsz!
Amíg van elméd (egód) és életösztönöd, addig a "megszerzés és birtoklási vágy és készség" lételemed marad.
Hiába is tiltakoznál, az életösztönöd része kell legyen az, hogy azt, mi számodra fontos, éltető, azt meg kell szerezned. Ez a benned futó "alapprogram" a kulcsa annak, hogy hozzájuss a fizikai léted fenntartásához szükséges oxigénhez, táplálékhoz, illetve ruhákhoz, infornációkhoz, társakhoz... és sorolhatnám tulajdonképpen a jó öreg Maslow igény hierarchiájának szintjein át ezt.
Az elméd irányít, és a célja épp az, hogy életbe maradj. Célokon át, - melyeket szintén elérni, megszerezni akarsz - jutsz mindig jobb és jobb sorsra. Ez mind így tökéletes.
A gond azonban ott van, hogy ez az alapprogram úgy irányít téged - és a legtöbb embert - hogy észre sem veszed.
Csalódottá válsz akkor, amikor nem sikerül elérni a vágyott célt, és amikor nem sikerül megszerezni azt, amit akartál. A csalódottság pedig egy sor rossz érzést szül benned, amelyek a tehetetlenségtől, a kiszolgáltatottságtól, a dühön és haragon át, az önsajnálatig súlyos fokozatokat mutathat meg számodra a saját poklodból.
Mindent meg akarsz szerezni - a társadat is - és őrülten fáj, ha nem sikerül. Pedig valójában nem fog sikerülni, hiszen valójában semmit sem birtokolhatsz örökre, semmit, ami rajtad kívül áll!
Az elme mindig elégedetlen, így mindig többet és többet akar. Figyeld csak meg! A kapcsolatotok elején - a nagy szárnyalásban, nagy szerelemben - beérted azzal is, ha nem töltötted minden percedet a párod mellett. Boldog voltál!
Később egyre több találkozót akarsz, aztán összeköltözést, aztán eskövőt, aztán tudni akarod a párod minden lépését, és lassan minden gondolatát. Majd, mire TELJESEN BEKEBELEZTED, rájössz, hogy:
Amikor ez történik, akkor a folyamat eljutott arra a természetes pontjára, hogy teljes mértékben MEGSZEREZTED, és birtokoltad, és innen már nem adja azt, ami éltetni tud, amiért még ÉL és ÉGHET a LÁNG! Megszerezted, és gyakorlatilag úgy engeded el, hogy tökéletesen megismerted, a tiéd volt, és nem fáj, nem hiányzik már...
A legtöbbször azért szenvedsz a kapcsolat végén, mert vagy még nem akartál véget vetni a kapcsolatnak, vagy azért, mert már rég véget kellett volna vetned.
Ha mindig épp akkor kellene kiszállnod a kapcsolatból, amikor már meguntad, elhasználtad, minden szegletét megélted, akkor nem okozna benned gondot, nem élnél meg se hiányt, se fájdalmat, igaz?
Azért szükséges a MEGÉRTÉS az elengedés folyamataiban, hogy megkeresd és megtaláld mindazt, amit MEG tudtál SZEREZNI ebben a kapcsolatban.
Fel kell fedezned, fel kell ismerned, hogy MI volt a HASZNA a kapcsolatnak, a párodnak, a helyzetnek, a szakításnak, a csalódásnak az életedben.
Haszna ugyanis mindennek van. Annak is, amiről most azt hiszed, hogy nincsen, mert egy veszteség sokak szerint inkább elvesz tőled, minthogy hozzád tegyen!
Valójában semmi sem tud BELŐLED elvenni. Az életedben csak a körülötted lévő dolgokból veszíthetsz, de azok sosem voltak a tieid, ez csak egy illúzió. Ha a tiéd lett volna, te rendelkeztél volna arról, hogy mikor veszted el, mikor hal meg, mikor engeded el. Semmi sem a tiéd valójában, ami rajtad KÍVÜL van.
Viszont minden a tiéd, ami benned van.!
A kapcsolatod pedig minden egyes élményével, emlékével, pillanatával - a jókkal és rosszakkal is - hozzád tettek. Minden téged gazdagít azzal, hogy tapasztalatot szerezhetsz, melyet később SZERETETTEL tudsz hasznosítani. Csak annak van értelme, hogy szeretettel, békével és nyugalommal tudd hasznosítani. Ha a haragot, bosszút vagy erős szorongást "tanulsz meg" és viszel magadból egy tapasztalás nyomán, akkor sajnos még nem a megfelelő tudatossággal vontad le a következtetéseket!
Az élet sosem arra tanít, hogy szomorkodj, haragudj, bosszút állj - hiszen ezekkel rosszul érzed magad! Az élet mindig arra kell, hogy megtanítson, hogy lásd, milyen erők lakoznak benned a boldogsághoz, a szabadsághoz, a békéhez és jobb életed teremtéséhez!
Egy csalódás nem arra tanít, hogy elmenekülj az emberektől, és nem is arra, hogy haragudj, hanem arra tanít, hogy átlásd az elvárásaidat és találj olyan utakat, ahol úgy kaphatod meg, amit szeretnél, hogy az másoknak is jó legyen!
Egy megcsalatás nem arra tanít, hogy ne bízz többé a másik nem tagjaiban, hanem arra tanít meg, hogy lásd, hol vannak a határaid abban, mennyire tudod megérteni és elfogadni mások igényeit, és mennyire tudsz és akarsz határokat húzni abban, hogyan kell veled bánnia másoknak. Itt azt is megtanulhatod, hogy hogyan korlátozod saját szabadságodat és mások szabadságát. A hűség kérdése a szabadságok és korlátok, illetve az elvárások és elfogadás nagy tanításaira hívja fel mindig a figyelmet.
Ha sokan hazudnak neked, nem azt kell megtanulnod, hogy gyanakodnod kell, hanem mindez arra tanít, hogy lásd, az igazság mindig relatív és válj befogadóbbá arra, hogy a világban BÁRMI megtörténhet. Arra tanít egy ilyen helyzet, hogy lásd, hogy sem HINNI, sem megtagadni nem érdemes semmit. Arra tanít, hogy vakhit nélkül válj befogadóvá és úgy tudd átengedni magadon mások szavait, tetteit (a világ dolgait), hogy tudd, semmi sem lesz kőbe vésve, minden változhat.
stb...
Amikor elfogadod, és megérted, hogy milyen tanítást hordoz az életedben minden esemény és minden kapcsolat, azzal meg is születik benned az elengedés is. Nem elengedni kell ugyanis, hanem MEGENGEDNI.
Nem kiírtani, elfelejteni, elfojtani kell a dolgokat, hanem MEGÉRTENI, milyen hasznokkal, milyen módon tettek azok hozzá az életedhez. Ha megértésre jutsz, szeretettel, könnyedén és ERŐSEN lépsz majd tovább és az elengedés nem fog fájdalmat okozni. Amint megszületik a megértéssel teli elfogadás benned, az elengedés automatikusan megy végbe benned.
Vagyis nem kell birtokolnod semmit, mert Te vagy a TEREMTŐ-je mindennek az életedben és így a tiéd az, aki és ami teremt! Nem kell ragaszkodnod tárgyakhoz, emberekhez ahhoz, hogy BOLDOG legyél, mert hiszen minden azért lehet az életed része, mert TE azzá tetted! :)
Az elengedés nem feladat. Ez nem nehéz! Ne dőlj be az elmédnek! Éld meg az elme számára természetes veszteséget, de keresd az események tanításait és szeresd az életedet annyira, hogy mindenből ERŐT tudj kovácsolni, ami szeretettel teli elfogadásra juttat és előbbre viszi a teremtéseidet!
Szeretettel kívánok neked ezen az úton örömteli felismeréseket! Ha pedig szeretnél erről többet megérteni, tudni és alkalmazni, akkor ide kattintva haladj tovább: Szeretetben létezni, szeretettel elengedni...
Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!
hétfőH | keddK | szerdaSze | csütörtökCs | péntekP | szombatSzo | vasárnapV | 1 | 2 | 3 |
---|---|---|---|---|---|---|
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!