ápr02

Menekülsz a boldogság elől? Miért? Túl szép, hogy igaz legyen?

Címkék: félelemelmeboldogságprogramveszteségbirtoklás

Fura programok mozgatják a gondolataidat, és hoznak döntést a fejedben akarva-akaratlan tudatosan vagy tudat alatt.

Az egyik leggyakoribb és legbénítóbb az közülük, amelyik épp a legboldogabb pillanataidban és élethelyzeteidben kapcsol be benned:

Jól alakulnak a dolgok - végre. Úgy tűnik, egyetlen erőfeszítésed se volt hiába. Minden, olyan szépen alakul, mintha álmodnál. "Csípjetek meg, hogy elhihessem!" - gondolod, mert magad se mered elhinni, hogy ez mind igaz, ez mind a tiéd. Olyan sokat vártál erre, olyan sokat tettél érte, olyan sok áldozatot hoztál, és miközben hiszed is, hogy megérdemled, mégis nehéz kimondani és elhinni, hogy: boldog vagy! Boldog vagy, mert olyat élhetsz meg, amiben mindenestül benne vagy: testben, szellemben és lélekben is egységben vagy, és jelen vagy.

Hihetetlen, hogy ez a boldogság itt van és még "maradni akar"

De vajon meddig? Minél nagyobb és minél teljesebb a boldogság, egyre inkább bekapcsolnak az elméd félelmei is.
Vajon meddig tart? Mikor fog összeomlani minden?
Elhiheted-e ezt, jár-e ez neked?
Mikor és mivel fogsz még megfizetni az életedben azért, hogy most boldog vagy? 
Örülhetsz-e egyáltalán, ha közben a családodnak vagy a barátaidnak pedig épp most gyűlnek a felhők a fejük fölé...

A félelmeid innentől átveszik az irányítást, és ha nem vagy elég tudatos, valóban csak tiszavirág életű lesz a boldog megélésed...

Olvass tovább!

Menekülsz a boldogság elől? Miért? Túl szép, hogy igaz legyen?

Az elme útja a boldogságtól a félelemig...

A boldogság és a megéléseid - a pillanatok varázsa - a szívedben van. Akkor is, ha a pillanat nem egyetlen, hanem a sok-sok pillanat összekapcsolódása már szinte folytonos boldog megélést ad.

A szívedben vagy. A boldogság pillanataiban repül az idő, és te önfeledten és felszabadultan éled a jelent. Nem érzed az idő múlását, nincsenek gondjaid és gondolataid, épp ezért az elméd is megpihen a háttérben és engedi, hogy Téged tetőtől talpig átjárjon a szeretet és boldogság energiája. Önmagad vagy! Nem viselkedsz, hanem ÉLSZ!

Nem véletlen az időtlenség, hiszen amikor így kilépsz az elméd dimenziójából, az energiáidat éled: a lelked rezgését. A lélek a szívben lakik: szeretetből és boldogságból hangolva. Ott nincs GOND, hisz nincs gond-olat. Ott az ÉLET van maga! Te vagy az élet maga. Azért érzed magad energiától duzzadónak, amikor boldog vagy, mert a lélek és szív energiája jár át, az pedig az élet forrása, az életenergiája benned. Színtiszta teremtőerő.

Az elme azonban - aki az életedért felel itt a testedben, és akinek így a túlélésed a legfőbb "programja" - hamar eszmél, hiszen tartósan nem kihagyható az élet nevű játékból. Felébred és érezvén a hatalmas energiát, ami körülvesz és belőled árad, az elme kutatni kezdi a magyarázatokat. 

"Mitől vagyok boldog? Mi ért, mi okozta ezt?" Az elme kutat és elemez. Aztán, amikor végre felfogta, hogy igen, van okod épp boldognak lenni, akkor az okot, a helyzetet igyekszik állandósítani, hiszen az elméd csak jót akar neked. Meg akarja szerezni neked mindazt, ami a boldogságot jelentheti. 

... és ekkor bekapcsol a félelem.

Amint a birtoklási vágy teljesül, a félelem ezerszeres erővel csap le rád: hogy el ne veszítsd azt, amit végre elértél, megszereztél...

A birtoklási vágy és a veszteségtől való félelem az elméd 2 alapprogramja, melyek az életösztönt és túlélést szolgálják. Az előbbi arra ösztönöz téged, hogy megszerezz és elérj mindent, ami JÓ NEKED, az utóbbi pedig arra figyelmeztet, hogy vigyázz magadra és mindarra, amit már megszereztél, kerüld el a veszélyeket.

  • Amíg a célodat nem éred el, addig hajt a birtoklási vágy, a megszerzés, a céltudat. Addig csak az lebeg a szemed előtt, hogy bebiztosítsd magadnak, amit fontosnak érzel, amit szeretsz.
  • Amikor azonban megszerezted, elérted, egy rövid idejű öröm és eufória után (a birtoklási vágy beteljesült) rögvest beindul a veszteségtől való félelem.

Ez mindenkiben közös. Nincs olyan ember a Földön, akiben ne így működne az ÉLETÖSZTÖN. Az azonban már nem mindegy, hogy milyen mértékű lesz ez a félelem, és milyen egyéb elmebéli "programok" erősítik még fel annyira, hogy szinte már FÉLNED kelljen a BOLDOGSÁGTÓL IS.

A boldogságot korlátozó leggyakoribb "programok" a buksidban a következők:

Láss rá ezeken keresztül önmagadra és talán végre sikerül fenekestül felfordítani az elméd korlátjait és megélni a megérdemelt tartós boldogságot is:

  1. "Túl szép, hogy igaz legyen!" Amikor a boldogságod kellős közepén beléd hasít a gondolat, hogy ilyen boldog még sosem voltál, és vele együtt az is, hogy: vajon mikor jön a jó után a feketeleves, amivel majd fizetned kell a boldogságodért, egy nagyon nehéz program kapcsol be benned. Az, hogy a boldogságod nem jár neked, és az, hogy a boldogságért mindig "meg kell fizetned és bűnhödnöd" egyenlő azzal hogy nem mered megélni a boldogságot.

    A boldogság idővel súlyos teherként nehezedik majd rád, miközben gyakorlatilag arra kezded felkészíteni magad, hogy bűnhödni fogsz érte... A figyelmed fókuszába a veszteség kezd beálllni, és egyre nagyobb pánik lesz rajtad urrá.

    Befeszülsz, rettegsz, szorongsz. Ez pedig lassan betegséget is keletkeztethet, hiszen a feszülés folyamatos energia-visszatartást és felhalmozást jelent benned. Ez egyre merevebbé, egyre rugalmatlanabbá fog tenni. Ahol a figyelem, ott az energia - tartja a kínai bölcselet. Ha a veszteségen és baljós jövőn tartod a figyelmedet, és még szinte készülsz is rá, akkor gyakorlatilag meg is teremted. Elintézed magadnak, hogy vesszen a boldogság és jöjjön a szomorú fizetség érte.

    Te teremted meg a véget azzal, hogy belelovallod magad az elméd programjába! Mit tegyél?
    Jár neked a boldogság! Igenis jár! Nem véletlenül kapod! Nem véletlenül éled! Azért éled, mert tettél érte, teszel önmagadért, éled önmagadat!
    Senki sem veheti el tőled, senki sem élheti helyetted sem!

    Ne hidd el senkinek - a saját elmédnek sem - hogy meg kell fizetned a boldogságodat! Ahogyan írtam fent, sosem kellett kiérdemelned sem - az elméd ebben is téved - mert a boldogság a LÉNYED ALAPÁLLAPOTA. A lelked rezgése. Ha az elméd erősebb "nálad", akkor azonban ki fog billenteni belőle! Ne higgy az elmédnek, magadnak higgy, és ÉLD, ÉLD a boldogságot, éld önmagadat szívvel és lélekkel!


  2. "Nem érdemlem meg, hogy ezt én megélhetem, hiszen köröttem másoknak rossz a sorsa épp!". A boldogságod legszebb perceiben bekapcsolhat ez a "program" is. "Ha másoknak épp rossz, megengedhetem-e, hogy örüljek és önfeledten élvezzem az életet. Ez nem önzés?" - kérdezheted.

    A válasz az, hogy igen, megélheted. Mert senki helyett sem lehetsz Te boldog. Ha másnak rossz, ha más boldogtalan, azon neki kell változtatnia. Az elméjéből neki kell "kilépnie", vagy megoldásokat találnia. Te senki helyett nem lehetsz se egészebb, se boldogabb. A kételyek, melyek megfogalmazódnak benned nem másról, mint a megfelelési kényszerről szólnak.

    Olyan sorsközösséget akarsz épp vállalni tudat alatt, ami nem is dolgod. A megfelelési kényszer arról szól, hogy tartozni akarsz valakihez vagy valakikhez. Energiát akarsz velük folyamatosan cserélni, frissíteni. Ezt szeretetnek és gondoskodásnak hívod - ez energiacsere. Ha a közösség, ahová tartozni akarsz csalódik benned, vagy másnak ítél meg és kivet magából, akkor már nem részesülsz többet a figyelmükből, elismerésükből, szeretetükből, szórakoztatásukból, gondoskodásukból - azaz energiáikból.

    A megfelelési kényszer során nem önmagadat éled - a legtöbb esetben - csak alkalmazkodsz azért, hogy szeressenek. Azonban a saját boldogságodat NEM KELL ELDOBNOD. Jogod van megélni az ÉLETEDET! Jogod van örülni annak, amikor jó történik veled!

Egyenesen a menekülésig is elvihet ez a 2-3 program. De menekülni ezúttal önmagad elől akarsz és az reménytelen. Ne menekülj a félelmedtől, a kishitűségedtől és a megfelelési kényszeredtől, hanem ismerd meg ezeket benned és tanuld meg kezelni őket! Vedd észre, hogy a veszteségtől való félelem, és a fenti 2 "kiegészítő-program" szerinti működéseidet és bátran állj bele az életedbe, a boldogságodba!

Bátran hidd csak el, hogy lehetsz boldog és hogy ez a boldogság kell legyen az alapállapotod! A veszteségtől való félelmek és a fenti programok annál erősebben jelentkeznek, minél kisebb az ÖNMAGADBA vetett HITED! Minél kevésbé értékeled önmagad, minél kevésbé bízol és hiszel magadban, annál erősebb lesz a kapaszkodás a rosszba, és másokba! Annál erősebb lesz a félelmed és a megfelelési kényszered is!

Mit tehetsz hát?

Erősítsd önmagad!
Vedd észre az értékeidet, vedd észre, milyen hasznos vagy a SAJÁT ÉLETEDBEN, és vedd észre, hogy milyen képességekkel rendelkezel.
Egyszerűen kezd el megérteni és megélni, hogy milyen fontos a saját életed és lényed neked és adj meg magadnak minden egyes nappal többet. Csinálj olyan tevékenységeket, amiket szeretsz, hogy érezd és éld meg azt, aki valójában a szívedben lakik: önmagadat!

Amikor önmagadra lelsz, mások is másképp fognak hozzád viszonyulni. Ekkor fog szépen lassan megérkezni az a szeretet és elismerés, amire mindig is vágytál. Úgy fog megérkezni, hogy sem megszolgálnod nem kell, sem kierőszakolnod! Egyszerűen csak TE kellessz ehhez - nem mások - az első lépésekben! Ez a boldogság jár neked, ez VAGY Te!

Önismeret! Ez segíthet! Az egyetlen! Mert így láthatod meg a saját blokkodat és így juthatsz el oda, hogy vállalni mert azt, ha BOLDOG vagy, és elhihesd, hogy szerethető vagy! Tarts velünk egy önismereti kurzuson, itt: Szeretettel önmagadért

Korábbi hozzászólások

3
Némethi Erika
2018. 04. 17. 10:58
Kedves Mackósajt!A pokol és ahogyan Isten is, benned van. Semmi sincs a mindenségen kívül, aminek Te is részese vagy. A mindenségben pedig minden benne van, ráadásul úgy, hogy nincs "címkézve", hogy mi jó és mi rossz. Ez a fajta értékítélet az emberben van meg. Az elme dönt arról, hogy mit értékel jónak és mit pokolinak. Nézd csak meg: az emberölést rossznak ítéli, de amikor a háborúban a gonosznak ítélt ellenséget kell pusztítani, akkor a hős "gyilkos" - a katona - a haza és honfitársai szemében elismerést kap. Az egyetlen kérdés valójában a katona "sorsát, jutalmát és büntetését illetően" csupán az, hogy minderről ő hogyan gondolkodik. Ha álmatlanul forgolódik, bűntudattal jár-kel és nem leli a helyét: a poklát éli. Ha tettét nemes megmentő cselekedetként a jó ügyében, büszkén éli meg, akkor az élete épp határozottságot, erőt mutat. Ennyire egyszerű. Senki sem vesz jegyet a pokolba azzal, hogy MER BOLDOG LENNI. :( Ez hibás - fájdalmat okozó gondolkodás, ezért a saját érdekedben változtasd is meg, mert a valóság nem ez.
2
Kedves Erika, nem ertem most mar vegkepp a vilagot... mindenhonnan az folyik, hogy az univerzum a kiegyenlitodesre torekszik es ha megeljuk a boldogsagot, jegyet vettunk ugyanolyan tavolsagra a pokolba, mert az elet az egyensulyra torekszik ebben a materialista vilagban. Vagy ez csak akkor tortenik meg, ha a boldgsagot a masikhoz kotjuk es szemelyektol/targyaktol tesszuk fuggove?
1
Szeretni szertnèm önmagam

Mi az életfeladatod?

Vajon készen állsz rá?

Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!

Tudni akarom »

Programok

« márciusmárc2024 áprilismájusmáj »
hétfőHkeddKszerdaSzecsütörtökCspéntekPszombatSzovasárnapV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930

Nem találsz egy cikket?

Érdekelnek

az új bejegyzések?

A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!

Feliratkozás »
Impresszum Adatvédelem © 2015-2024, Némethi Erika készítette: mrc webdesign