Ha türelmetlen vagy és változtatni szeretnél, kezdd ezzel...

Címkék: türelmetlenségegoirányításmegszerzéselfogadáselvárásbefogadásboldogságszeretet

Türelmetlenség?
Mi az, és miért okoz benned feszültséget, kitörő energiákat, tehetetlenséget vagy akár "pusztítást"?

A hétvégi Szeretet Táborunkban az egyik kedves résztvevő elmondta, hogy ő türelmetlennek tartja magát. Megkérdeztem, hogy számára mit jelent a türelmetlenség.

Korábban (korábbi cikkeimben is) azzal azonosítottam be a türelmetlenséget, hogy nehezen viseled a várakozást. Szeretnél elérni, megszerezni valamit, vagy valakit, ami vagy aki viszont még nem érkezik. A dolgok saját üteme eltér a tiédtől és úgy kényszerülsz várakozni, hogy közben te tudnád, merre lenne a jó irány. Egy tehetetlenségi állapotba kerülsz. Azért vagy tehetetlen, mert a másik embertől, vagy mások tetteitől, tempójától, akaratától kell függened.

Most a táborban egy picit más megvilágítás is megfogalmazódott, de tulajdonképp ugyanezt fedi az is, csak talán ebben a szóhasználatban Te is közelebb érzed magadhoz a türelmetlenséget.
Akkor is türelmetlennek éled meg magadat, amikor a párod bizonyos szokásai, tettei nem tetszenek neked, finoman: eltérnek a számodra normálisnak tartott sémáktól.
Magyarul és egyszerűen: felidegesít, hogy a párod nem azt és nem úgy csinál, ahogyan az neked jó, neked átlátható, neked elfogadható volna. Avagy: épp nem tudod elfogadni azt, hogy nem illik bele az elvárásaidba! Az, hogy nem azt teszi, ami szerinted elvárható, azért okoz benned tehetetlenséget és feszültséget, mert ilyenkor úgy véled: nem tudod irányítani, nem tudod kezelni, nem tudod úgy formálni, hogy számodra a közös helyzet "biztonságos legyen".

Ha ő mást akar, mint te, ha ő másban hisz, mint te, ha ő másképp gondolkodik a dolgokról, mint te, az az elméd számára riasztó. Riasztó azért, mert a különbözőség bizonytalanságot jelent. Ilyenkor az elméd azt érzékeli, hogy nem egy az irány, nem jó a közös, és megijed, hogy a párod kicsúszik a kezeid közül.

Hogyan kezeld mindezt?

Olvass tovább!

Az elvárásaid... mert ezekben a kulcs!

Mindenkinek vannak IGÉNYEI és akadnak elvárásai is. A kettő között azonban nem csak a szavak alakját tekintve van különbség, hanem jelentésükben is.

• Az igényeid legyenek magasak! :) Avagy légy tökéletesen tisztában azzal, hogy mi okoz neked örömet, milyenm helyzetek és körülmények között tudod maradéktalanul megélni önmagadat. Légy tisztában ezzel azért, hogy MEGTEREMTHESD magadnak! 
• Az elvárásaid is tükrözik azt, ami neked jó és fontos, de ahogyan a szó mutatja, e tekintetben másoktól várod el azt, hogy úgy cselekedjenek, azt tegyék és mondják, ami számodra ezt az örömöt és elégedettséget megadhatja majd. Az elvárásaiddal szépen rátelepszel a párodra, és ráakasztod magadra is azt a béklyót, hogy a boldogságod csak tőle függhet. Sem neked, sem neki nem lesz ez jó. 

Az elvárásaid és az igényeid is az örömteli elégedettséged jegyében születnek meg az elmédben. A megteremtésük jelenti számodra a biztonságos és átlátható, IRÁNYÍTHATÓ és kontrollálható utat a boldogság felé.

Minél nagyobbak az elvárásaid, annál biztosabb, hogy nagyon komoly korlátokkal keretezed be magadnak azt, hogy mi is lehet számodra jó. Ez azt jelenti, hogy neked nagyon nem mindegy. Még örülsz is ennek és büszkén kihúzod magad, hiszen igényesnek tartod magad. (Ha te megteremted az igényeidet, akkor szuper! Ha mástól várod, akkor viszont hisztis "hülye libának" fogsz tűnni hamarosan, aki toporzékol azért, hogy mindenki vegye észre, és tegye, ami neki jó. Túloztam? :) Lehet, de csak azért, hogy lásd a végletességben a különbségeket!)

Minél nagyobbak tehát az elvárásaid, annál inkább kötöd az ebet a karóhoz, annál szűkösebbre korlátozod be a boldogsághoz vezető lehetőségeket. Már könnyű is belátni, hogy ha a dolgok nem így alakulnak, akkor kész is tehetetlenség, "kitör belőled a cunami" és máris katasztrófává változik az életed. Türelmetlen leszel... a pároddal. Mert ő nem azt és nem úgy teszi, ahogyan szerinted NORMÁLIS LENNE.

Mit tegyél?

Ha téged zavar a dolog, és benned keletkezik a türelmetlenség, akkor hiába várod, hogy ő változzon, hiába is kéred könyörögve, hogy változzon meg (a Te érdekedben), ez nem lesz járható út. Persze, ha ő jófej akar lenni, akkor legalább egy kicsit megért és tényleg törekszik majd rá, hogy ne ő legyen a hajhullásod oka, de valójában lásd be, hogy Te vagy a kulcs abban, hogy az elégedettséged helyre álljon!

Hogyan? 

Azt mondják sokan, hogy tedd le az elvárásaidat! Hogyan is lehetne azokat letenni? 

Egy példán keresztül talán mindezt érteni fogod:

"Képzeld el, hogy át kell kelnetek egy folyó felett. A te elvárásod így hangzik: "kérlek, építs hidat!" A párod azonban nem akar neked hidat építeni, mert nem ebben látja a megoldást és szerszáma sincs, és nem is ért ehhez. Ha számodra a párod hídja az egyetlen lehetséges megoldás (az egyetlen elvárható ÚT), akkor ezek után gyorsan megfogalmazod, hogy: "ha nem építesz hidat, akkor nem is számítanak a kéréseim. Ha nem számítanak, akkor nem is vagyok fontos, és ha nem vagyok fontos, akkor nem is szeretsz engem!" Avagy nagyon gyorsan eljutsz odáig, hogy az egész kapcsolatot kidobd a pároddal együtt, és közben még azt is elhidd, hogy te nem vagy szerethető.

Ha most azt mondanám, hogy "dobd ki az elvárásaidat", akkor mi is történne? Akkor dobd ki azt a megoldást, hogy híd legyen a folyón? Akkor dobd ki az egyetlen utat, amiben eddig reményt láttál és hinni tudtál a tovább haladás érdekében?

Dehogy! Ne dobd ki az elvárásodat! Hanem tágítsd ki a lehetőségek és megoldások sorát! Mert lehet, hogy a párod nem épít neked hidat, de már rég más megoldásokban gondolkodik, mert szeret... Nézd csak! Ilyen megoldásai is lehetnek: 
1. Épít egy kis tutajt
2. Keres egy hosszú liánt.
3. Feltölti a folyót egy kis sávban.
4. Segítséget hív.
5. Másik útvonalat keres...

... és ha mindezt Te is képes vagy meglátni, akkor kidobnod sem kell őt, és még arra a következtetésre sem kell eljutnod, hogy már nem is szeret.

Az elvárásaidat NEM kell és nem is lehet letenni. A kulcs abban van, hogy képes vagy-e más MEGOLDÁSOKAT, más nézőpontokat, más utakat is meglátni. Ha igen, akkor már nem fog kihozni a békédből az, ha az egyik út nem megvalósítható.

Az elfogadás kulcsa a BEFOGADÁS. Vagyis nyiss a nézőpontok felé és ha teheted játsszd azt, hogy mindig több lehetőséget fedezz fel, mint amennyit elsőre hinni mertél! A türelmetlenséged hirtelen fel fog oldódni. Anélkül változol meg, hogy magadra kényszerítenéd a változást. Úgy kerülsz békés egyensúlyba, hogy nem erőltetsz és NEM HARCOLSZ, hanem megengedsz! Épp ez a lényeg.

Már nem erőltetned kell a türelmet, hanem laza mosollyal befogadnod mások megoldásait is a tiéd mellett!

Kívánok neked izgalmas felfedezést a nyitásban, a nézőpontok keresésében a türelmetlenséged megszeliditésében!

Amikor önmagadra lelsz, mások is másképp fognak hozzád viszonyulni. Ekkor fog szépen lassan megérkezni az a szeretet és elismerés, amire mindig is vágytál. Úgy fog megérkezni, hogy sem megszolgálnod nem kell, sem kierőszakolnod! Egyszerűen csak TE kellessz ehhez - nem mások - az első lépésekben! Ez a boldogság jár neked, ez VAGY Te!

Önismeret! Ez segíthet! Az egyetlen! Mert így láthatod meg a saját blokkodat és így juthatsz el oda, hogy vállalni mert azt, ha BOLDOG vagy, és elhihesd, hogy szerethető vagy! Tarts velünk egy önismereti kurzuson, itt: Szeretettel önmagadért