júl10

Jó emberismerő úgy lehetsz, ha nem munkál benned előítélet

Címkék: előítéletszeretet vélemény

Mi az előítélet?

Nemrég írtam már az ítélkezésről, de csak most vettem észre, hogy nem is egyértelmű sokak számára, hogy mi is az előítélet tulajdonképpen, és miért gátolja azt, hogy valóban megismerd a másik embert! Mert gátolja, ez nem is kérdés. :)

Egy példán keresztül jobban tudod érzékelni, ezért egy nagyon egyszerű helyzetet hoztam neked. Egyszerű, hétköznapi eset, és icipici a jelentősége. Majd csak képzeld el ezt sokkal nagyobb méretű témákban....

Olvass tovább!

Jó emberismerő úgy lehetsz, ha nem munkál benned előítélet

Képzeld el, hogy összehoz az élet egy olyan emberrel - fontos ügyben - akinek nincsen csak 3 foga a felső fogsorában!
Mit gondolsz?

a.) Nincsen foga.
vagy:
b) Nincsen foga, nagyon igénytelen!

Az előbbi puszta érzékelés, és nem minősítetted. Igaz?

Az utóbbinál el is döntötted, hogy milyen ember lehet az, akinek nincsen foga. Akasztottál rá egy jelzőt, egy előítéletet, ami ezután meghatározza a hozzáállásodat. Innentől szegény fog-hiányos új ismerős bármit tehet, te meg leszel győződve arról, hogy igénytelen. Szegényke az életben nem változtatja meg a benned kialakult képet, te pedig elveszíted az esélyt, hogy olyannak lásd őt, amilyen valójában lehet!

Mit tegyél?
Ha az első verziónál maradsz, és nem alkotsz ítéletet, akkor még talán eljutsz odáig is,  hogy kérdezel: (legalább magamban)  "Nincsen foga. Vajon, miért nincsen?" ... talán választ is kapsz rá, amiből kiderülhet, hogy valóban nincsen-e igénye a fogaira, vagy akár ennek az ellenkezője is: mert lehet, hogy épp protézist készíttet, és a műfogai épp készülőben vannak. Te pedig abban a pár napban ismerted meg, amikor ilyen kínosan foghiányosan jár-kel.

Amikor megengeded, hogy a másik ember megmutassa a valódi én-jét, akkor egészen másképp fogod látni őt, mintha előre eldöntöd, hogy milyen  is ő!

Ahhoz, hogy ne ítélkezz, 2 dolgot érdemes megfogadnod:

1. Előbb csak érzékelj, de ne alkoss belőle következtetést a másik ember jellemére! Hagyd, hogy csak az érzékelésed vezessen, és ne döntsd el róla, hogy ő milyen lehet! Erre szoktuk mondani, hogy láss a szíveddel, szívet! Tegyél félre minden gondolatot, és hagyd, hogy az érzékelésed vezessen! Ne akarj dönteni róla, ne akard eldönteni, hogy jó-e vagy rossz, egyszerűen csak hagyd, hogy lásd őt! :) (Tudod, az AVATAR-ban: "látlak Téged! :) A szívedet látom, látom benned az embert, a szeretet, önmagamat is!)

2. Kérdezz! Ha pedig van valami, ami zavar, akkor kérdezz! Ezzel nyitva hagyod magadnak a lehetőséget, hogy valóban megismerd és valóban őt lásd! :) Ha ezt teszed, duplán jót teszel: gazdagodhatsz egy jó baráttal, és a másik embert is "élni hagyod" olyannak, amilyen ő lenni szeretne!

Mi az emberismeret egyáltalán? 

Többekben megfogalmazódhat e téma kapcsán, hogy az emberismeretünk származhat:

1. korábbi tapasztalatainkból
2. tanult sémákból, mint: enneagram, személyiségtípusok, pszichológia... stb
3. testbeszédből
4. asztrológiából
... és miért ne használnánk, ha már egyszer ezekkel a tapasztalatokkal és tudással rendelkezünk?

Használd is, hiába is akarnád, nem tudnád kikerülni. Már a részed ez a tudás, de fontos, hogy előbb ÉRZÉKELD a másik embert, ne legyen véleményed, majd idővel jöhetnek a gondolatok e megszerzett tudásod révén.

Mert a megszerzett tudásod, ez a sok emberismereti leírás mind csak sablonok, sémák, kategóriák. Senki sem tiszta-kategória egyetlen személyiség-sablon szerint sem. Te pedig a segítségükkel mégis rá akarsz húzni egy-egy sablont, skatulyát egy-egy emberre. Ezzel őt bekorlátozod, önmagadat pedig becsapod.

Ha pl:
azt mondod: "rossz tapasztalataim vannak a rák jegyűekkel, menekülök előlük", akkor jó ha felméred azt is, hogy nem a rákokkal van  gond, hanem azzal, ahogyan téged ők visszatükröznek. Valószínűleg általuk tanulhatnál meg valamit önmagadról! Fontosat! Te azonban elmenekülsz a kis önismereti munka elől, és gyorsan őket kezded hibáztatni. :) Az előítéleted elvágja az esélyedet, hogy megtaláld egy rák személyében a legjobb barátodat vagy szerelmet.

Tudod, mi a legrosszabb? Az, ha magadból indulsz ki!
Ez aztán a csúcsa az előítéleknek, és még csak nem is veszed észre majd!

Ebben az esetben egyszer vissza fog hullani az ítélkezésed a saját fejedre, és nagyon rosszul fog esni. Persze, nem biztos, hogy összeáll a fejedben a kép, hogy azért zúdult rád mások bántása - kérdésük nélkül - mert korábban TE sem láttál más véleményt, csak a sajátodat, és ezt harsogtad kíméletlenül egyetlen igaznak vélve!

Nagyon jó a példa, a facebookon láttam:
Egy gyerekeket célzó lovastábor olyan fotókat tett fel a facebookra, melyen a lovat 2-3 gyerek (7-10 évesek) az oldalán bőrbarát festékkel - a saját kis praclijaikkal - megfestegették. 
A fotó őrült indulatokat váltott ki. Fékevesztett módon "rohantak" az emberek megítélni ezt a galádságot! 
Az alábbi véleményeket olvashattad:
"ez undorító, idióták"
"állatkínzó őrültek"
"ez megalázó, hol marad a ló tisztelete, hát erre kell nevelni a gyerekeket?"
"ebbe a táborba nem adnám a gyereket, az biztos!"

Ezeken a kommenteken vicces volt végignyargalni. Ugyanis hihetetlenül semmi közük a valósághoz!

Miért? Mert az emberek - épp a leglázasabban kiabálók - önmagukból indultak ki! A ló helyett gyorsan eldöntötték, hogy mit gondolhat, és ebben kizárólag emberi egójukra támaszkodtak: (Ha őket, mint embert sértené, biztosan sértő a lónak is, teljesen tökéletesen egóból kiabálva azt, amiről végül is fogalmuk sincsen)

1. A ló nem tudja, hogy ez az embereknek megalázó lenne. Ő nem tudja, hogy gáz, ha festenek rá. Honnan tudná? Nem mondták el még neki sosem. Ez csak bizonyos embereknek megalázó...
Megkérdezném a nőket, akik ítélkeztek - csak viccből: "sosem jártak még sminkesnél?" :)

3. A ló oldalát édes kis gyerek-kezek simogatták folyamatosan, vidám csacsogás közepette. A ló ennyit érzékelt: finom simításokat, kedves szerető gyerekeket!!!!! Ez tény, nem egy gondolatot adok a ló fejébe, hanem a valódi eseményt írom le. :)

4. A ló ettől valószínűleg nagyobb kínokat él át a 110 kg-s lovasai alatt, miközben azok még a sarkukkal oldalba is bökik. Az nem állatkínzás? Az mitől "természetesebb" annak a pacinak, mint egy simogatás?

Kérdezni kell a lovarda vezetőit, és mindez kiderül. Kedves lovas-terápia. Tőlünk nyugatra alkalmazzák régóta. Senkinek sem kínzás, és még csak nem is tiszteletlen a lóval, sőt: a szeretgetés aligha lehet tiszteletlenség.

Érted,ugye? 
Az ítélkezés megköti a kezed! Felesleges hát KÉRDÉS NÉLKÜL VÉLEMÉNYT alkotni másokról!
Ráadásul ha ilyen indulatos energiákkal éled az életed, akkor előbb.-utóbb vissza is kapod. Amikor pedig valaki kérdés nélkül téged titulál így idiótának... iszonyúan fog fájni, de jusson eszedbe, hogy az az ember se rosszabb....

Szeretettel! :)

Így gondolom, és ha szeretnéd, a Te életedben is megkereshetjük azt a lökést, ami elindíthat a harmónia, a belső béke felé

Ha szeretnéd, akkor itt nézz szét - a Tündéri sugallat oldalon!

Tündéri sugallatok


Kívánok Neked sok felismerést az önismeret útján, és boldog megéléseket szenvedés, ítélkezés és elégedetlenség helyett!

Mi az életfeladatod?

Vajon készen állsz rá?

Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!

Tudni akarom »

Programok

« februárfeb2024 Márciusáprilisápr »
hétfőHkeddKszerdaSzecsütörtökCspéntekPszombatSzovasárnapV
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Nem találsz egy cikket?

Érdekelnek

az új bejegyzések?

A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!

Feliratkozás »
Impresszum Adatvédelem © 2015-2024, Némethi Erika készítette: mrc webdesign