aug29

Melyik szintjén vagy a szeretetnek? Kell-e önzés, kell-e csere, jó-e a feltétel nélküli?

Címkék: szeretetszeretet szintjeifeltétlen szeretetönzésönzőönző szeretetisteni szeretet

A szeretetnek több szintjét is megéled az életed során. Olykor akár napon belül is megjárod ezeket, mint egy létra fokait. Változik a kedved, az igényed... és vele az elvárásaid, nézőpontjaid, és ezt mind úgy, hogy a szereteted ugrik egy-egy szintet le vagy fel...

Ezek pedig valóban egymás feletti szintek.  Kifejezetten lépcsőzetesen fölfelé haladnak. Ez pedig arról is szól, hogy Te magad is boldogtalabb vagy boldogabb vagy az egyes szinteken. 

A kérdés csupán az, vajon melyik szinten időzöl legtöbbször?

4 szintet írok le Neked, ezeket tudtam definiálni.
(Segítségemre volt egy nagyszerű amerikai rövidfilm ebben.)

...és csak annyit jegyzek meg előre, hogy minél magasabb szinten éled a napjaidat, annál biztosabb, hogy az előző szinteken nem értenek meg. Ez természetes is így, hiszen azokon a szinteken még nem tudják, milyen is lehet a világ.

Kívánom, hogy tudatosan éld a szeretet szintjeit, és legyél minél többet a 3-4. szeretet állapotában! Ezeken a szinteken ugyanis Te magad is boldog vagy, nem csak azok, akiknek szeretetet adhatsz!

Olvass tovább!

Melyik szintjén vagy a szeretetnek? Kell-e önzés, kell-e csere, jó-e a feltétel nélküli?

Sokan szokták mondani - legtöbbször dühösen védve saját vélt igazukat - amikor mesélik nekem ügyes-bajos dolgaikat, hogy:
"Nincs igazam? Miért legyek tekintettel másokra? Ők sincsenek rám tekintettel? Én már dühös se lehetek? Miért fojtanám el a haragomat valaki kedvéért? Hülye nem vagyok! Mindenki azt kapja, amit ő maga is adott nekem!"

huh. :) Jogos? Nem jogos? :)

Ne mondd, hogy Te sosem kelsz így ki magadból. Ha ez történik néha veled is, az is(!) teljesen "normális" - ideig-óráig! :) De mi lesz utána? Mi van akkor benned, amikor lejár az "ideig-óráig" idő? Továbbra is önzőn követelőzve dühöngsz mások szintúgy-önzésén, vagy felülemelkedsz a dolgon, mosolyogsz egyet szeretettel és továbblépsz azzal, hogy tulajdonképpen lenyűgöző, hogy az emberek jó része kicsinyesen dühöngve és önzőn is képes túlélésre?.. :) :)

A viccet picit félretéve, nézd csak meg, hogy az egyes szinteken hogyan "koldulsz" a szeretetért!

A szeretet első szintje: hisztizve követelni mindent, ami "jár".

Ez az a szint, amikor akkor csak szeretsz, ha megkapsz valamit, amit jogosnak vélsz, amiről úgy gondolod, az neked jár. Ha nem kapod meg: hisztizel érte, kiabálsz, dühöngsz és másokat hibáztatsz.
Ez történik például olyankor, amikor a párod nem hív fel telefonon, amikor te elvártad  és Te rázúdítod, hogy: "Már eszedbe se jutok, menj te a..." Vagy olyankor, amikor megsértődsz azon, hogy a barátnőd nem tudja veled tölteni a szombat délutánját. 

Ha ilyenkor nem kérdezel, ha ilyenkor nem az a legelső, hogy tájékozódj, mi történhetett, és mi lehet az oka a másik ember viselkedésének, hanem kérdés nélkül kérdőre vonod őt, sőt még hibáztatod is, akkor épp ezen a szinten vagy.
Ez a szint egy picikét csalafinta, ugyanis ez valójában NEM SZERETET.

Amikor eszedbe se jut, hogy a másik embernek is van élete, gondja, feladata, és nem is tájékozódsz, nem is akarod megtudni, akkor épp nem szereted. Picikét sem. Csak önzőn magadra gondolsz és mélyen dagonyázol a saját poklod szenvedéseiben - amiért nyilván őt teszed felelőssé. Ilyenkor a szenvedést választod a szeretet helyett... Amikor szenvedsz, épp NEM SZERETSZ.

Amikor aztán ő megmagyarázza, hogy mi történt, és kiderül, hogy nagyon nagyon emberi oka volt annak, hogy épp nem azt tette a kedvesed / barátod / barátnőd amit Te elvártál, akkor mélyen elszégyelled magad... és jön a 2. szint, ami  nagyjából innentől lép életbe:

A szeretet második szintje: "a szeretlek, ha...."

Nagyon sokan vannak ezen a szinten. Talán ez a legáltalánosabb szint. "Szeretlek, de..." vagy "szeretlek, ha...". Ezek a kijelentések jellemzik ezt a szintet. Tudsz szeretni, örömmel meg is éled a pillanatokat, HA azok olyanok, ahogyan Te előre megálmodtad.

Szereted a kedvesedet is - nagyon és talán nélküle élni sem tudnál - de amikor nem tökéletesen olyan, amilyennek te szeretnéd őt, akkor kifejezetten dühös vagy rá, és tulajdonképpen még rosszat is kívánnál neki. Így elég durván hangzik, de ha meglátod a példákat, akkor rögtön látni fogod, hogy a Te életedben is előfordul ez az állapot. 

Ezen a szinten vagy ugyanis:
- amikor féltékennyé akarod tenni a párodat. Tudod, hogy ezzel szenvedést okozol neki, de úgy véled: ráfér... (hm.)
- amikor kijelented: "ha nem lehet ő a párom, akkor inkább soha többet nem akarok találkozni sem vele, mert úgy már akkor nem érdekel" (hm.)
- amikor azt mondod neki: "olyan jó melletted nekem, de ígérd meg, hogy soha többet nem teszel ezt vagy azt"....

Jelentős feltételeket és elvárásokat tesz az ember ezen a szinten a kapcsolatba. Az elvárásaihoz pedig ragaszkodik is, sőt: kikelve magából kántálja hogy igenis fontosak az elvárások.
Igen, fontosak!!! Mindaddig, míg NEKED nem okoznak szenvedést a saját elvárásaid. Az elvárások ugyanis a legtöbb esetben nem teljesülnek, mert senki sem fog folyton úgy működni, ahogyan Te szeretnéd. Így a saját csalódásaid melegágyát teremted meg velük. Az elvárásaid levetése nem a párod életét, hanem a sajátodat teszi könnyebbé.

Ez a szint már hoz örömet is neked, de még mindig több szenvedést élsz át ebben, mint boldog elégedettséget. Ennek pedig az az oka, hogy a szereteted még mindig önösebb, mint jó. Azt hiszed, nagyon tudsz szeretni, mert ragaszkodsz, mert szenvedsz, mert kínlódva éled meg a hiányát, mert féltékeny is tudsz lenni... de valójában ezek nem a szeretet jellemzői, hanem az önzésé és a nem-elfogadásé. Ettől függetlenül - épp akkor, amikor ezeket nem érzed - valóban szereted a kedvesedet.

A szeretet harmadik szintje: az igazi szeretet.

Erre a szintre is "kirándulást teszel" akár napjában többször is. Jó volna, ha már kifejezetten órákat is időznél itt naponta. Ez ugyanis az a szeretet, amikor bármit megtennél a szeretteidért a nélkül, hogy várnál érte viszonzást. Ezen a szinten nem fontos, hogy kapsz-e viszonzást, szeretnek-e viszont, tesznek-e érted...

Mert azért adsz a kedvesednek / családodnak szeretetet és bármit, mert ha nem teszed, akkor szinte fájdalmat érzel. Igen, akkor érzel "fájdalmat", ha nem adhatsz. Szerinted ezen a szinten megfordul a fejedben, hogy kihasználnak? NEM!!! Teljesen értelmét veszti ez a képlet. Nem lehet kihasználni egy olyan ember szeretetét, aki azért adja, mert ha magában tartja, akkor nem érez komfortot.

Ugye?
Most az fordul meg a fejedben, hogy a gyerekedért ilyen önzetlen tudsz lenni minden pillanatban! Igaz? Ezt azonban tegyük félre, mert teljesen félreértelmezik ezt a "feltétel nélküli szeretetet" az emberek. Sokan végletesen úgy gondolják, hogy ez a szeretet egy önfeláldozó szerep - és ez nem igaz!!! - mások meg úgy gondolják, hogy a gyerekük iránt megtett cselekedeteik - legyenek azok bármilyen önzőek is - biztosan a feltétlen szeretet jegyében történtek. Tegyük ezt félre, mert a gyereked iránt érzett anyai vagy apai szereteted sem jelent automatikusan feltétel nélküli szeretetet - de ez majd egy másik cikk témája lesz, és ott beszélgethetünk róla. 

Ezen a szeretet szinten akkor tudsz tartósan megnyilvánulni, ha már önmagaddal tisztában vagy. Ha már szeretettel elfogadtad önmagad, felismerted a "démonjaidat", megértetted érzelmi működéseidet, helyükön kezeled a félelmeidet, gyorsan túllépsz a haragon - és szeretettel, teljes nyugalommal teszed ezt - és tudod, hogy a boldogságod útjában maximum Te magad állhatsz.

Amikor még szomorkodsz azon, hogy a párod nem értékel, vagy nem dicsér eleget, amikor komoly szenvedést élsz meg azért, mert a barátaid eltávolodtak tőled, akkor épp nem vagy ezen a szeretet szinten. A jó hír az, hogy kis önismereti munkával egyre többet élheted meg ezt a csodát, mert ez már A csoda.

A szeretet negyedik szintje: a spirituális szeretet, vagy isteni szeretet szintje:

Ez az a szint, amit az előző szinteken olyan nagyon nem tudnak elképzelni sem, hogy nem csak, hogy nem hiszik el, hogy létezik, de még "bolondnak és naívnak is tartanak", ha ebben nyilvánulsz meg. Ez az a szint, ami az alacsonyabb szinteken annyira abszurd., hogy nem lehet "normális", és egyenesen tartanak tőle. OLyannyira tartanak tőle, hogy korábbi századokban akár keserves kínzások útján keresztre is feszítenek... (ugye?)

Ez az a szint, ahol a szereteted már nem csak a szeretteidre terjed ki. Ez az a szeretet, ahol már bárkiben(!) meglátod ugyanazt az energiát, ugyanazt az eredendő forrást, ami benned is van, amikor pontosan tudod, hogy a mindenségben egyek vagytok, egyek vagyunk MIND! Ez az a szeretet, ahol nem ítélkezel, nem fontos, hogy hibát keress, nem érzel haragot, nem gyötör féltékenység.
Ez az a szeretet, amiben érzed a fényt, az erőt, a lehetőséget, a magasságot, a kitáruló világot. Ebben a szeretetben a mindenség nyilvánul meg. OLyan vagy, mint egy csatorna, melyen keresztül a végtelen szeretet árad másokra! :)

Érezted ezt már, felidézzük, jó?
- Ezt érzed meg abban a pillanatban, amikor szerelmes leszel! Abban a pillantban, amikor az eufória elér! Csak néhány másodperc, vagy perc, de a szerelem eufóriájában ezt érzed.
- Ezt érzed az orgazmus pillanataiban is -  a testérzeteken túl.
- Ezt érzed akkor, amikor megpillantod az újszülött gyerekedet.

Egyetlen pillanatba sűrítve az univerzum szeretete, békéje és harmoniája!  Átélted már életed során sokszor, de csak picike időkre, de olyan nagyon rabul ejt, hogy aztán hajszolod, keresed újra ezt a szeretetet! Miután nem találod, azonosítod mással, egy sor olyan dologgal, amiről azt hiszed, majd megadja neked: egy terhesség, egy társ figyelme, egyúj autó, egy új állás.... de semmi ilyesmitől nem nyerheted vissza!
Mert ez a szeretet benned van, ez az ÖNVALÓD, csak épp elfelejted az életed során, sőt, rögtön csecsemőként "elfelejted". 

Ebben a szeretetben mindenkié leszel, de valójában senkié. Ebben mindenkit szolgálsz, és így nem tudsz egyetlen embert szolgálni. Ebben a szeretetben mások szemében magányosnak tűnhetsz, pedig ez nem magány: ez a legszebb, legteljesebb szolgálat, amit tehetsz. Krisztus, Teréz Anya, A Dalai Láma... stb példáit láthatod ebben...

Ha ezen a szinten tartósítani tudod a létezésedet, akkor már sosem leszel az, aki korábban voltál... Mindenki azt hiszi majd: megváltoztál. :) Pedig nem! Nem változtál, csak felismerted a valódi lényed, és azt, amire születtél!

Nem biztos, hogy ezt a szeretet szintet kell elérned és tartósan ebben lenned. Nem biztos, hogy ez az, amire meg kell érnünk. Azt hiszem, a szeretet 3. szintje az, ami a legtöbbünknek a személyes boldogságot meghozhatja!!! 

Törekedj arra, hogy a szeretet 3. szintjén tartós helyed legyen! Azzal megteremted a tartós boldogságod alapjait!
Kívánom, hogy ez legyen a Te helyed: elégedettség, boldogság, béke és harmonia!

 Fedezd fel önmagad! Ismerd meg érzelmi működésedet, indulj el önmagad felé egy belső kalandra most!

Szeretettel segítelek ezen az úton egy segítőtársammal egy különleges program keretében!
Nézd meg, és tarts velünk!
https://tundersziv.hu/szeretet-kurzus

Várunk sok szeretettel! 

Korábbi hozzászólások

3
Szakács Kincső
2017. 06. 19. 10:44
Andrea!Ismerős a helyzet...sőt, ahogy a szavakat olvastam, hirtelen volt barátom jutott eszembe. Ő írt hasonlóan. Mivel az ő èlete a vallás körül forgott, a hitrendszere szerint próbált élni, s ebbe az elragadtatás is beletartozott. Éreztem nála/vele ezt a szerelmet, azt a szeretetet, ami égi... sajnos csak egy ideig...:( utàna jöttek a gondok: feleség, én. Ma már tudom, hogy valódi szerelem lehetett volna, ha nem múlik el... azonban elmúlt, elfáradtam... s nem tudtam a kérésènek eleget tenni: hogy nekem ne legyen senkim, nrki pedig a felesége is meg én is: megmaradjunk.
2
Szakács Kincső
2017. 06. 19. 10:37
Tündérszív! Nagyon jókat írtál...de mihez kezdünk olyanokkal, akik nem hagyják magukat szeretni. Amikor anyàról, nagymamáról van szó. S állandóan panaszkodnak a hátad mögött rád. Közben meg azt vàrják, hogy te hallgasd meg őket :(... én feladtam... eddig elmenekültem. Most itt kell lennem, mert itt a barátom és szeretem.Korábban, nègy èvig olyan kapcsolatban voltam, aki a 4. szintnek felelt meg...sokszor...máskor meg: még az elsőnek sem :( Az illetőnek felesége volt...s én már ezt egyre kevésbé tudtam feldolgozni...Szomorú vagyok. Nem tudom mit tehetnék... próbálok még valahogy életben maradni... lefoglalni magam... nèha viszont úgy megbénítanak az itthoni körülmények, hogy azt se tudom hol állok...
1
Kedves Tündérszív! Én kifejezetten a negyedik szintet látom kedvesemben s a szeretkezéseinkben...nem mindig, de törekszem erre. Örülök hogy olvastam erről nálad, tehát nem egyedi jelenség...más kérdés hogy a párom is így éli-e meg ... ;)

Mi az életfeladatod?

Vajon készen állsz rá?

Kattints, válaszolj, és derítsd ki!
A tündérek tudják, hogy fontos
dolgod van, és segítenek
ráébredni, vállalnod azt!

Tudni akarom »

Programok

« februárfeb2024 Márciusáprilisápr »
hétfőHkeddKszerdaSzecsütörtökCspéntekPszombatSzovasárnapV
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Nem találsz egy cikket?

Érdekelnek

az új bejegyzések?

A Te életedet is könnyebbé teheti
egy-egy tanács? Neked is felismerést
hozhat? Add meg nevedet és e-mail
címedet, és értesítőt kapsz az
új bejegyzésekről!

Feliratkozás »
Impresszum Adatvédelem © 2015-2024, Némethi Erika készítette: mrc webdesign