Kit szeret ő benned?

Címkék: párkapcsolatálarcmegfelelésszerelemelmeegó

Fellobbant a szerelem és megváltoztatott mindent...

Egyik nap a másik után következett és reggel még csak nem is sejtetted, hogy egy nagy találkozás egy csapásra átírja az életedet. Végre új értelmet, új célt, új nyitányt, új tüzet, új inspirációt adott mindennek a szerelem.

Berobbant az életedbe valaki, aki megnyitotta benned a kaput, ami már oly régóta befalazva tartogattál. Miért épp ő? Miért épp most jött? Ki küldte? Biztos, hogy neked? Úristen, ez az, amiért érdemes élni? Igen, ez az!

De mielőtt elragad az elméd téves értelmezése, jobb most meglátni, hogy nem ő hozta a boldogságot az életedbe! Nem ő váltotta ki a szerelmet! Nem ő a messiás, nem ő a csoda, hanem ez mind Te vagy! Te éled, te érzed, benned csaptak föl a lángok.

Ő "csak" az volt, aki mellett megengedted önmagadnak, hogy lehulljon a szívedről minden lakat. Azt, hogy miért épp mellette engedted meg, sok misztikus magyarázat lengi körül a karmikus és lélektársi, vagy ikerlángos eszmék nyomán, de ettől lényegesen hétköznapibb és egyben bonyolultabb is lehet a valóság. Valójában nem az a fontos, hogy miért épp ő!
Hanem az a fontos, hogy Te végre megengedted magadnak, hogy a szíved árassza a fényt és hogy az elmédben lapuló sok-sok félelem és korlát egy kicsit erejét veszthesse és háttérbe húzódhasson! Végre!

Szeretni, szívvel lenni, szerelemben és boldogságban létezni -  nem agyalni - egyenlő azzal, hogy végre az lehetsz, aki valójában vagy! Színes, végtelen, kreatív teremtőerő, egy csoda és boldog létező, akin nincsenek álarcok, akit nem fékeznek dogmák, akire nem hatnak a szabályok, nem sürgetnek tervek, nem nyomasztanak megfelelési kényszerek. A szerelem pillanataiban ugyanis ez így van. 

A szerelem Te magad vagy - eredendő teljes és formátlanul szabad és végtelen kis szeretet lényed! Hát ez az, ami lelkes, ez az, ami sugárzik, ez az, ami kiragyog belőled ilyenkor. Ez az, ami annyira energikus és vonzó, annyira fényes és színes, hogy nem lehet mellette elmenni sem.
Hát csoda az, ha szeretnek téged ilyenkor? Dehogy! Hát csoda az, hogy vonzod magad köré a másik nemet? Dehogy! A tiszta szeretet fénye nagyon vonzó, nagyon hívogató, elképesztően sok szeretet áraszt és csal magához!

Ebbe szeretett bele a párod! Ez vagy Te mindaddig, amíg....

Olvass tovább!

Ez vagy te mindaddig, amíg néhány nap vagy hét múltán be nem kapcsol az egós elméd és el nem hozza azokat a sémákat, amelyek miatt korábban 100 lakattal zártad el a szívedet és magadat a világtól...

Miért kapcsol be az egód? Mert a józan ész végre teret kér a nagy lebegésben, hogy visszaterelje az életedet a biztonságos mindennapokba!

Minden megváltozik, amikor az egód bekapcsol...

Az eszed (elméd) feladata az, hogy téged életben tartson, és amikor már a rózsaszín felhőkön ülve eleget lóbáltad a nagy szerelemben a lábadat és épp kezdenéd gyermekien félvállról venni a hétköznapi kötelességeidet, akkor bizony tényleg szükség van a józan eszedre, ami visszaránt a földre. 

Az elméd megdörzsöli a szemeidet és "kézbe veszi" a tennivalókat. Érti ő, hogy a szerelem fontos és hatalmas erőkkel bír, de mégiscsak fontosak a kötelességeid és feladataid is. Az elme felállítja a fontossági sorrendet és te megpróbálod beilleszteni az új szerelmet, az új kapcsolatot a korábbi szürke hétköznapok teendői közé. Ekkor alapvetően két hatás alá kerülsz az egós elméd működése szerint:

Szeretnéd mindenképp élni és marasztalni a szerelem csodáját. Megszerezni a társat, - hiszen hozzáköti az elme a boldogságot - és felvállalt, érzelmi biztonságban élni. Szeretnéd a párodat a közeledben tudni és a világ elé kürtölni, hogy ő a tiéd, hogy vele vagy egységben.

Másrészt bekapcsol az elméd biztonság keresésében a félelmed is. Rád törnek a szorongások arról, hogy vajon elég leszel-e vagy sem. Vajon ő épp úgy szeret-e, ahogy Te szereted, és vajon meddig fog tartani ez a csoda kettőtök között.

Amikor már gondolkodsz a szerelemről, a társadról, magatokról, amikor már a kapcsolat a fontos - és nem a szerelem élménye maga - akkor már a fejedben létezel

A gondolkodás az eszed (az elme) fennhatósága és boldogságot aligha adhat. Az elme számára a biztonság a fontos. A szerelem maga, a megélés, az élmény, a boldogság azonban a szívedben van. Amikor gondolkodsz, amikor tervezel és amikor félsz, akkor az elméd ural.

Az elméd pedig azokkal a hitrendszerekkel, elvekkel, normákkal, dogmákkal, szabályokkal, komplexusokkal van tele, amiket születésedtől fogva megtanultál és megtanítottak neked. Ezek mind lehetnek igazak, de jobb, ha úgy tekintesz mindenre, ami a buksidban van, hogy azok csak szeletei a valóságnak. Azok csak aprócska részletei annak, és adott pillanatokban biztos kapaszkodót jelenthetnek, máskor viszont korlátoznak. 

Ezek miatt az elmés kapaszkodók miatt nem engedsz meg magadnak érzelmeket. Ezek miatt akarsz megfelelni másoknak, ezek miatt korlátozod magad "jókislány és jókisfiú" viselkedésre akkor is, ha közben pedig nagyon vonz egy élmény, vagy felelőrösődik benned egy vágy.

Figyeld csak meg: 

• Ha a korábbi szerelmeid mind őrült jók voltak, szép élmények, amikben boldog lehettél, és ha mind úgy végződtek, hogy te mondhattad ki a kapcsolat végét, akkor a következő szerelmet is kíváncsian, nyitottan, bátran éled meg. A felébredő egós elméd támogatni fogja az új szerelmet és mindent elkövetsz, hogy nyíltan és őszintén - pozitívan vett naivitással - szervezd bele a szerelmet és kapcsolatot a hátköznapokba.
• Ha azonban a korábbi tapasztalásaid a szerelemről és a kapcsolatokról arról szóltak, hogy csalódnod kellett, vagy nem tudtál elég fontos lenni a párod életében, netán elhagytak, vagy megbántottak, akkor az új szerelem fellobbanásakor az elméd rögtön, amint felébred azonnal le akar majd beszélni a nagy érzelmekről. Olyan gondolataid erősödnek fel, hogy "te úgysem lehetsz elég jó", "biztosan ez a társ is el fog hagyni"... és azzal, hogy az egód nem támogatja a szerelem megélését, te valószínűleg menekülőre is fogod. Ha mégsem menekülsz el, akkor is, hátrább lépsz egy lépést és felhúzod a falaidat, hogy védd magad a csalódásoktól. Innentől kezdve megváltozol. Már nem mersz olyan nyíltan sodródni az árral, már nem mered a párod szavait maradéktalanul elhinni, már biztonságra törekedve egyre többet agyalsz azon, hogyan viselkedj, mit mondj, mit tegyél, hogy elég jó legyél neki és megőrizhesd a kapcsolatodat vele.

A legtöbbeknél ez utóbbi szokott történni.

Így felhúzod a védőbástyáidat, és álarcokat öltesz, miközben a figyelmed már rég nem a szerelem megélésén, nem magadon, hanem 100%-ban a társadon és a veszteségtől való félelmeden tartod

Azt hiszed, az is te vagy, mert hiszen a te eszed, a te gondolkodásod késztet erre. Valójában azonban itt már rég elveszítetted önmagad és mást sem teszel, mint a biztonságot kutatva próbálod egy másik ember tükrében még értékesnek tartani önmagad.

Már nem fejezed ki, hogy szereted őt, nehogy túl sok legyél. Nem mered megélni a jelent, mert a figyelmed azon van, mi lesz holnap. Már nem mersz áradni, ragyogni, lángolni, mert azt figyeled, vajon belőle ez mit válthat ki. Ha ő szomorú, te átveszed a hangulatát, azt hiszed, az rólad szól, azért nem lángol, mert már te nem vagy elég fontos neki. Nem vállalod önmagad, nem mered élni a pillanatot, folyamatosan alkalmazkodsz, igazodsz, remélsz és VÁRAKOZOL.

Ez nem te vagy. Hogyan is lehetnél te ez, hiszen nem azt éled, ami neked fontos, hanem azt, amiről AZT HISZED, hogy neki az tetszene. Az ő életét kezded élni egy álarc mögött, és közben azon szomorkodsz, hogy miért nem vesz ő észre téged.... 

Hogyan vegyen észre, ha te sem veszed észre magadat?

Hogyan lássa meg, ki vagy, ha nem azt adod, aki valójában vagy, hanem azt, akivé a kedvéért válni szeretnél? Honnan tudhatná, hogy melyik az igazi éned, ha te azt nem mered felvállalni? Kit szeressen benned? Azt, akit nem élsz magadban, vagy azt, aki most lettél: az alkalmazkodó, a szorongó, az őt akaró, és megfelelni vágyó énedet?

Miért akarsz mássá válni? Miért válnál olyanná, amilyen nem vagy?

Ő azt szerette meg benned, aki valójában vagy és nem azt, akivé a kedvéért válni szeretnél!

Hogyan legyél akkor újra önmagad? 

Lássuk - a cikk elején - milyen is voltál akkor, amikor ragyogtál és vonzottad őt? Boldog és elégedett voltál! Nem ő tett azzá, mert ha ez így lenne, most is ilyen lennél! Te tetted magad akkor is olyanná!

Az az ÉN-ed, az eredendő, a ragyogó, a boldog és szabad nem függött ő tőle! Az az éned önmagában áradt, stabil és biztos volt magában. Az az éned nem agyalt azon, hogyan legyen fontos a másik embernek és nem figyelt valós és képzelt elvárásokra. 

Nyerd vissza önmagad azzal, hogy felfedezed magadban újra azt az ÉN-t! A csodát, aki képes élni a jelent, képes derűsen játszani! Figyelj önmagadra és adj meg magadnak mindent, ami a jelenben éltetni, energiával tölteni tud. Keress örömforrásokat, és figyelj arra, hogy ne függj senkitől! Szabad vagy! Szabadnak és teljesnek születtél, hát csak térj vissza ahhoz a hitedhez, hogy ez így is van. Semmit se veszítesz akkor, ha önmagadat adod, mert az a legvonzóbb, legsugárzóbb éned!

Ha ez nem megy, csináld meditációban!

Ha nem tudsz kilépni a gondolkodásodból és nem tudsz mögé menni az egódnak, akkor hívj magadhoz meditációs technikákat. Például ezt:

Képzeld el önmagadat a meditációdban! Egy olyan pillanatodat idézd meg, amikor boldog vagy és elégedett. Figyeld meg jól önmagadat! Nézd meg részleteiben az arcodat, a mozdulataidat, figyeld, milyen energiákat sugárzol a felhőtlen, felszabadult, önfeledt pillanataidban! Töltődj fel abból az élményből, amilyennek magadat látod! Ilyennek látnak mások is, amikor boldog vagy, ilyennek lát a  párod is.  Közben pedig megérted, hogy, ha az ő szemén át ilyennek látod magad, akkor biztosan jól is érzi magát veled! Legyél hát ilyen a valóságban is!

A jelent éld vele és mellette és ne a múlt sérelmeit, ne a jövő aggodalmait és ne a veszteségtől való félelem miatti álarcaidat.

Önmagadat fedezd fel a kapcsolatod minden történésében, minden vitájában, minden élményében, mert ezek a felfedezések juttatnak előbbre a boldogságod és a boldog kapcsolódások felé. 

Szeretettel kívánok neked ezen az úton örömteli felismeréseket! Ha pedig szeretnél erről többet megérteni, tudni és alkalmazni, akkor ide kattintva haladj tovább: Szeretetben létezni, szeretettel elengedni...