Ez az időszak leleplezi a hazugságokat és önámításokat...

Címkék: hazugságfelismerésönismerethatárokmegfelelési kényszerfélelmek

A hazugságok hálójában...

Nem azért fájó, ha lelepleződik a hazugság, mert a külvilág csalódik, és megveti az embert, hanem épp azért, mert ez tanít meg arra, hogy az ember önmagával szembe nézzen és végre vállalja mindazt, amit szeretne, amit képvisel, ami Ő MAGA.

Nagy változások, nagy viharok robbannak ki kapcsolatokban. Szinte nincs olyan ember, kit ne érintene ez az időszak így vagy úgy.

Kit csalódás ér azért, mert mások hazudtak neki, kit pedig az a felismerés, hogy nem hazudhat többé.

A közös bennünk - a csalódókban és a hazudozókban is - hogy önmagukról tanítja őket ez a helyzet. Azt, hogy kinek mivel "kell" épp szembe néznie, az sem különbözik sokban, de nagyon nagyon tanulságos!

Ha érintett vagy - így vagy úgy - és épp rád szakadt az életed, összetörtek légvárak és nem találod magad a romok között, akkor ez a felismerés kiutat, reményt gyújthat és erőt adhat neked is - mindenkinek. 

Szeretettel...

Olvass tovább!

Ha csalódtál...

1. Ha csalódtál, mert kiderült, hazudtak neked...

Ha alapvetően szigorúnak tartanak, és Te is úgy érzed, hogy a "szabály, az szabály, és a szabályok fontosak", és ha könnyen megsértődsz, vagy gyakran emelsz szót magadért vagy másokért, akkor ez a pont most abban tükör neked, hogy meglásd, hogy azért kellett elszenvedned a csalódást, mert nem tűrsz meg más igazságot magad körül, mint a sajátodat.

Ha nem viseled jól, hogy másoknak is lehet igaza, lehetnek vágyaik, lehetnek a tiédtől különböző normáik és szabályaik, akkor csak, hogy békében lehessenek veled, időnként neked igenis HAZUDNI kénytelenek az emberek.
Nem azért, mert gonoszok, nem azért, mert nem szeretnek téged, hanem épp fordítva.

Neked épp azért hazudnak, mert nem akarnak konfliktust veled. Nem akarják nálad kihúzni a gyufát azzal, hogy másképp gondolkodtak vagy cselekedtek, mint, ahogyan Te elvártad volna.

Le fognak lepleződni és neked nagyon fog fájni mindez. De ez esetben ne azt tanuld meg, hogy az emberek megbízhatatlanok, hanem azt, hogy egyszerűen mások és másképp gondolkodnak, mint te!

Neked itt most nyitottságot, ELFOGADÁST, elengedést, megengedést tanít az élet. Azt, hogy meglásd, hogy az, hogy az emberek mások, az nem veszélyes, hanem csak színessé teszi az életet. A tiédet is!

Ha neked most hazugdtak, akkor nyiss! Figyeld, ki, hogyan él, hogyan gondolkodik, mit tart normálisnak és miért, sőt: próbáld ki, hogyan lehet úgy élni, ahogyan ők teszik. Nyiss, beszélgess, gyűjts be új nézeteket, próbálj ki új dolgokat, tágítsd a szemléletedet és ENGEDD MEG MAGADNAK is, hogy a dolgok másképp is JÓK legyenek, mint ahogyan eddig hitted.

Fontos vagy a környezetednek, hisz épp azért hazudtak, mert védték a veled való viszonyukat! Bocsáss meg nekik és nevessetek egyet ezen a tanításon közösen!

2. Ha csalódtál, mert úgy érzed, érdemtelenül, viszonzatlanul kihasználták vagy visszaéltek a jóságoddal...

Ha nem tudsz "nem"-et mondani, ha folyton meg akarsz másokat menteni, ha - kéretlenül is - a neked fontos emberek érdekei mögé sorolod a tiédet és ha akkor is készen állsz segíteni és tenni másokért, amikor azt ők még nem is kérték, akkor a te "légvárad, tornyod is romokban állhat most". 

Mert mindaz a sok-sok jóság és segítség, amit eddig önmagad háttérbe szorításával tettél, most "bennragad" a rendszerben és semmi sem áramlik viszonzásul vissza feléd. Sőt, további követelések, elvárások elé kerülsz és azt érzed, egyszerűen "ne tovább, elég..., mindenki hagyjon békén!" - mindenki a fejedre nőtt.

Hirtelen hiányozni kezd, hogy valaki tőled is MEGKÉRDEZZE: "Te mit szeretnél, te hogy vagy? Neked milyen napod volt ma?"...
Az időd, energiád és figyelmed véges és mindet odaadtad MÁSOKNAK. Most azonban épp azért nőttek a fejedre, hogy lásd és megtanuld, hogy NEKED MAGAD SZÁMÁRA is fontosnak kell lenned!

Te mikor kérdezted meg magadtól, hogy mit is akarsz? Mikor mérted fel azt magadra figyelve, hogy neked mi volna jó? Talán évek óta nem... Igaz?

Hát itt az ideje!

Számodra azt tanítja meg ez a csalódás, hogy picit el kell tűnnöd mások életéből csak azért, hogy te magaddal lehess, és önmagaddal tisztába kerülj, mit is szeretnél, mi ad erőt, mi tölt, mi érdekel, mik a vágyaid! Lassan visszakapcsolva majd magad a környezeted életébe ezek után egy egészen más reakciót fogsz kiváltani.
Neked határokat kell hát húznod! Szabályokat alkotni, rendszert - de épp annyira elég, hogy a határ neked tetszően gumiból lehessen és átléphesd (DE CSAK TE!!!), ha rugalmas akarsz maradni. Ne kőfalat húzz, az téged nem tenne boldoggá, hiszen neked lételemed marad, hogy segíthess másoknak! De a szabály, és a saját érdekeid felmérése nem rossz gondolat!

Ha hazudtál, lelepleződtél és csalódást okoztál azoknak, akiket szeretsz...

Hazudtál, hogy mentsd az irhád. Hazudhattál azért is, mert így tudtál egyensúlyozni és időt nyerni egy döntési helyzetben. Hazudtál annak, azoknak, akiket szeretsz azért, hogy megtarthasd őket magad mellett.

Hazudtál... és pontosan tudtad, hogy nekik fájni fog az, hogy nem bíztál abban, hogy megértenék, téged mi mozgat.

Lehet, hogy nem nézték volna jó szemmel, amit teszel, de sokuk sokkal inkább azért csalódik most benned, mert nem hitted, hogy elfogadna, megértene téged az őszinte véleményeddel, vágyaiddal, valódi ÉN-eddel együtt is.

Féltél és hazudtál. Féltél, hogy nem értenek meg. Féltél, hogy elutasítanak, hogy nem fogadnak el, ha lelelpleződik valódi én-ed.

Minden hazugság kiderül. Egyszer biztosan és az egó úgy működik, hogy amikor kiderülnek a tetteid, akkor a hazugság átszínezi a múltat is. Minden megélt szép pillanat átíródik, átalakul hazugsággá, álarcokká... és megkérdőjeleződik minden, ami eddig a kapcsolatot éltette.

Nem voltál benne az ÉLETED-ben, és nem voltál benne a kapcsolatodban sem. 

Nem voltál sehol, mert TE MAGAD SEM TUDOD, hogy KI VAGY és neked mi és ki valójában a fontos. A hazugság kiderül és elfordulnak tőled páran. A bizalom apró darabokra szakad és te ott maradsz sok szék közül a földön. Egyedül. Megtörten.
Nem azt kell megtanulnod, hogy igazat mondj! Nem azt kell megtanulnod, hogy mentsd a kapcsolataidat, hanem egészen mást: egy lépéssel visszább.

Azt kell felismerned, hogy KI IS VAGY te valójában! Mi a fontos neked! Vállald fel! Vállald fel őszintén azt, aki vagy, azt, amit szeretnél, azt, amire vágysz, mindent. Vállald fel önmagad! Ne csak hazudj álarcok mögött magadnak is. Ne kapaszkodj abba, hogy nem lehetsz őszinte, mert elítélnek! Elfogadni csak akkor fognak, ha őszintén vállalod magad Te is, vagyis, ha pőrén ki mersz állni a világ és önmagad elé is. 

Nem kell többé hazudnod.... Meglásd! Szeretni fognak az emberek így is! Sőt, így fognak csak igazán szeretni!

Kedves Olvasóm! Szeretettel kívánok neked ezen az úton örömteli felismeréseket! Ha pedig szeretnél erről többet megérteni, tudni és alkalmazni, akkor ide kattintva haladj tovább: Szeretetben létezni, szeretettel elengedni is