A pozitív gondolkodás

Címkék: pozitív gondolkodásönámításaz érme két oldalalehetőségmegoldás-keresés

Vajon a pozitív gondolkodás tényleg hozzásegít a boldogsághoz, vagy csak egy önámításba visz, és megrekeszt?

Sok ember értelmezi rosszul a pozitív gondolkodást, és vallja, hogy az nem működhet. Ők azok, akik azt hiszik, hogy pozitívan gondolkodni annyit jelent, hogy elhazudjuk magunk elől a valós körülményeket és ringatózunk az álmaink világában. Ha valóban ez történik, az tényleg inkább romba dönt, mint boldoggá tesz. Igazuk is van.

Azonban a pozitív gondolkodás NEM EZ.

Akkor mi is valójában a pozitív gondolkodás?

Olvass tovább és nézd meg a videót is!

Tovább a teljes bejegyzéshez »

Sorscsapás vagy lehetőség? Az univerzum ajándéka, vagy leckéje?

Címkék: tudatossorslehetőségbűntudat

Kétféle ember létezik:

• az egyikük mindent sorscsapásként él meg, úgy érzi, az élet tele van leckékkel, szenvedéssel és irigyen figyeli, ahogyan mások - a szerencsések boldogulnak.
• A másikuk pontosan tudja, hogy "csak" események és folyamatok vannak, és hogy minden ilyenből ki lehet hozni a lehető legtöbbet.

Az előző "típus" az örök kesergő, aki sosem halad a változással, és aki folyton sajnálva magát, hárítja a felelősséget saját sorsa irányítása helyett. Követeli a biztonságot, irányítani, kontrollálni akar másokat is.

A második típus a CSELEKVŐ, aki felméri, mibe csöppent, konfrontál a helyzet minden elemével, - bár nehéz időkben kis időre ő is megsajnálja magát, és picit még gyászol is, ha valami elveszett - de aztán lép és lép... és halad és áramlik az örök változással.

Az előző megreked, az utóbbi teremt. Teremti az életét, ÉL úgy, ahogyan ő akarta, ahogyan ő vágyta, ahogyan jó neki. 

Lehet változtatni? Változhat-e a megrekedt kesergő és vállal-e idővel felelősséget magáért?

Olvass tovább!

Tovább a teljes bejegyzéshez »

Ha a felelősséget így éled, hazudsz és ártasz magadnak

Címkék: felelősségmeneküléslehetőségválasztáselmefélelem

A felelősség nem az, aminek sokan hiszik - hisz sokaknál csupán biztos alap arra, hogy önmaguknak hazudjanak...

Bebújnak a felelősség látszata mögé és menekülnek döntések elől. Halogatnak, egyensúlyoznak különös zsonglőrködéssel kapcsolatok között, mígnem egyszer csak mások döntenek a fejük felett. Lehet okolni szelet, bolygót, mások gonoszságát, lehet dédelgetni haragot, forralni bosszút... de ezek mind csak hárítják a nagybetűs felelősséget, mert felelősséget vállalni nem ez!Éld úgy a felelősséget, hogy azzal építeni, teremteni tudj!

• Felelős vagy felelőtlen-e az a férfi, aki elválik, és elhagyja a feleségét, mert már a kapcsolat nem építi, hanem visszafojtja?
• Felelős vagy felelőtlen-e az a diák, aki otthagyja az egyetemet, mert nem tetszik, amit tanul és a helyett inkább olyat tanul vagy dolgozik, amiben örömét leli?
• Felelős vagy felelőtlen-e az az anya, aki időnként barátnőkkel, barátokkal bulizni megy és a kisgyerekeit hátrahagyja a nagyikra vagy bébiszitterre?
• Felelős vagy felelőtlen-e az a cégvezető, aki cége fejlődése és növekedése érdekében megválik a sok-gyerekes alkalmazott apukától?

Ki lehet-e jelenteni egyértelműen a válaszokat? Nem! Több okból sem, és nem csak azért, mert "tudatos ember nem ítélkezik" - legalábbis hangosan nem és ilyen cikket olvasva még inkább nem - hanem azért sem, mert nem ez jelenti a felelősséget!

Olvass tovább, leplezzük le az önámításokat, a menekülést...

Tovább a teljes bejegyzéshez »

Amit kizártnak tartasz, az (is) bekövetkezik...

Címkék: szeretethazugságcsalódásuniverzumőszintelehetőség

Biztosan megfigyelted már, hogy azok a dolgok, amikre felkészülsz - vagyis amikről megengedhetőnek tartod, hogy létezzenek - azok nem fognak váratlanul érni? Ha ez egy rossz dologgal függ össze, akkor arra azt mondod: "jobb félni, mint megijedni".

Az élet sokak számára mégis csalódásokkal teli...

Hogyan kerüld el a csalódásokat?
Kik csalódnak a legtöbbet?
Kik élnek álomvilágban és hogyan értik (épp) ők félre a pozitív gondolkodást?

Onnan tudod, hogy érted ezt a cikket, hogy a végére megnyugszik a szíved. A cikk ugyanis a szívednek, a szívedről szól. Ha a cikk végére érve inkább háborogsz, akkor nem érted ezt az írást. Ekkor vagy olvasd újra, vagy egyszerűen próbáld ki, hogy működik-e, amit benne olvastál...

Olvass tovább!

Tovább a teljes bejegyzéshez »

A mélypontokon 2 út áll előtted

Címkék: szeretetszerelemfélelemmélypontlehetőségszív

A legtöbben életük mélypontjain "ébrednek", és indulnak egy nagyon tudatos változás felé

Azok, akikről árad a béke és harmónia, azok sem így születtek. Azt tapasztalom, hogy mind megjárták a saját poklukat, amikor egyszerre szakadt össze minden, és csaptak fel a hullámok a fejük felett a munkájukban, a párkapcsolatukban, és persze az egészségükben is, mert ez sok esetben együtt jár a krízisekkel.

Én is voltam olyan mélypontokon - volt, hogy évekig nem találtam magam, és csupán csak árnyéka voltam önmagamnak - és ahogy így utólag belátom, nehéz eset voltam. Képes voltam jól megmagyarázni, miért jó nekem a "rosszban" és könnyek között is kerestem az önigazolást, miért is nem kell változtatnom.

Képzeld, annyira nem tudtam, mit akarok, ki vagyok, hogy amikor megkérdezték, mit szeretnék, egyszerűen nem értettem a kérdést! El tudod hinni? Nem értettem egy ilyen egyszerű kérdést, hogy ÉÉÉÉN, mire vágyom?
Hebegtem, habogtam, de nem is én magam voltam a mondataim alanya, hanem valami olyasmi, hogy, "arra vágyom, hogy a férjem ezt és azt tegye... stb.". Ez pedig - én is beláttam - nem egészen jó irány.

Hiszen annak, amit én szeretnék, annak rólam kellene szólnia, és nem kellene függenie senki másik ember tetteitől. (Ettől persze, álmodozhatok ilyesmiről, de tenni, és eredményt elérni csak az önmagamon történő "munkával" van esélyem. Érted, ugye?

Szóval: mélypont: összecsapnak a hullámok, és egyszerre omlik össze minden kis torony, amit addig építettél.
Keresed az okait, keresed a kiutat... és itt 2 választásod VAN alapvetően.

A kérdés csupán, Te melyiket választod:

Olvass tovább....

Tovább a teljes bejegyzéshez »