Amikor az őszinteség pokol, a hazugság pedig nem járható út...

Címkék: hazudikhazugságszeretetegópárkapcsolatféltékenyfélelem

Avagy: a bizalom és az őszinteség az alapja a kapcsolatoknak? Vagy inkább a halála?

"Bármit elviselsz, csak a hazugságot nem!"
Ezt inkább mondjuk úgy, "bármit, csak az igazat nem!". Lehetsz kivétel, de csak gondold végig, mi történik benned és a kapcsolatodban akkor, ha őszinték mertek lenni.

Itt nem arra az őszinteségre gondolok, hogy "nagy a popsid az új ruhádban"... ez csak egy vélemény. Itt arra gondolok, amikor közli veled a párod, hogy a kolléganőjével ebédelt, a csinos kis szőkével a pénzügyről, vagy arra, amikor azt mondja, hogy: tök jó nő a barátnőd...

Hogy fogadod az igazságot? A torkának esel? Beindul a vallatás, a féltékenység, a nyomozás? Vagy magadba roskadsz és azon töprengsz, vajon, mit hibáztál, hogy máris elveszíted a párod szerelmét és figyelmét. Egy-egy ilyen semmit se jelentő őszinte közlés után egy világ tud benned összeomlani,... és ez még semmi.

Tarts velem, és nézzük meg, hogy hogyan oldható fel mindez? Őszinteségre és bizalomra vágysz, vagy inkább ezek mögé rejtve valami egészen másra?

Kemény lesz, felismerésekre sarkall, de ezt csak így érdemes: szeretettel keményen. :) 

Olvass tovább!

(a kép forrása a femcafe.hu)

Az őszinteséget pártolom, és igen, lehet JOGOS ELVÁRÁSOD ez, de csak akkor, és csak is akkor, ha kész vagy szembe nézni is vele, és csak akkor, ha tudod úgy fogadni és feldolgozni egy kapcsolatban az "igazat", hogy azt megérje neked elmondani. 

Tény, hogy a tiszta helyzet az, ha a kapcsolatban a felek tudnak egymásra számítani, tudnak egymás lépéseiről, érzéseiről, dilemmáiról. (Vajon a te lépéseidről,érzéseidről és dilemmáiról is tiszta képe van a párodnak?) 

Egy tipikusan átlagos sztorit olvashatsz itt, ami megmutatja, hogy az őszinteséget nem viseli el a kapcsolat, a hazugság pedig kifejezetten váláshoz vezethet... akkor hogyan?

Indul a történet: egy házaspárról, akik egykor nagy szerelemmel kötötték össze az életüket és akiknek így idővel lett is 2 gyerekük. Képzeld el, hogy Te magad vagy az egyik szereplő.

Ági és Béla házasok. :) A házasságukat a mindennapok megfelelései ellaposították: a hitelek, a gyerekek körüli tennivalók, a munka és ezzel kapcsolatos teljesítménykényszer... így egymástól picit eltávolodva éldegélnek, de szeretetben. Az, hogy "majd kettesben is legyünk picit" többnyire elhalasztódik, hiszen mindig van valami más, ami sürgetőbb, és így talán, ha nem is fontosabb, mégis prioritást kap. 

Béla új kolléganőt kap. Rozit. Rozi nagyon élénk, dinamikus nő, tele élettel és jó humorral. Független, egyedülálló és elég okos és bölcs ahhoz, hogy kellemes jelenség legyen. Béla is jól érzi magát a nő társaságában, de kollegális viszonynál több nincsen köztük.
Otthon Béla mesél is Roziról, és miután Rozival jól érzi magát, így az elbeszéléséből derű és jókedv árad.
Ágiban óhatatlanul bekapcsol a jelző csengő: "veszélyes". (Ha kellően valósághű akarok lenni, akkor így kapcsol be: "vigyázz, ribancveszély van! Légy résen!" Persze, nem szól semmit, igyekszik a férjével együtt örülni, de az aggodalom visszafordíthatatlanul beléköltözött.

Egy nap úgy alakul, hogy Béla és Rozi közös projektet kap, és szükséges egy pár munkamegbeszélés. Hogy mindezt hatékonyan tegyék, egyre többször ebédelnek együtt. 
Este pedig, már otthon, vacsora közben a felesége megkérdezi tőle, milyen napja volt, kivel ebédelt. Béla úgy érzi, hogy ha újra Rozi nevét hallja majd Ági, akkor tényleg aggódni kezdene, és talán el is szomorodna, és mivel tulajdonképpen Rozi és Béla között tényleg semmi sem történik a munkán kívül, úgy dönt, ezekkel a közös ebédekkel, nem kelt aggodalmat és felesleges fájdalmat a feleségében. Azt mondja: a főnökével ebédelt. 
A felesége megnyugszik, és a családi idill, a maga kis megszokottságában zajlik tovább szeretetben. 
Béla elszámol magában a hazugsággal, hiszen úgy érzi, ez jobb döntés volt, mint a feleségének rossz érzést okozni.

Csakhogy másnap a feleségét felhívja egy barátnője és rákérdez, ki lehetett a csinos szőke nő Bélával tegnap délben az étteremben, akivel látta. Ágiban egy világ omlik össze: "Béla hazudott". Itt azonban ilyenkor az egós elme nem áll meg, hanem tovább megy: "azért hazudott, mert van köztük valami, hiszen ha nem lenne, elmondhatta volna". 
Ági este falhoz állítja Bélát: "mondd ki, hogy viszonyod van Rozival! Ne hazudj tovább!" - és egyetlen igaz szavát se hiszi el Bélának. 

Hol hibázott Béla? Hibázott-e egyáltalán? Ő szeretettel kímélte a feleségét egy felesleges vitától, de azzal nem tud most megküzdeni, hogy a felesége fejében az ellene esetleg fennálló összeesküvés elmélete eddigre már kész koncepcióvá nőtte ki magát. Esélye sincs a jövőben... ha őszinte lesz, nem hisznek neki, ha hazudik, kiutálják az otthonából....

.. és az élet ilyenkor nem áll meg, a történetet tovább írja:

Béla elkeseredik. A munkahelyén is szétszórttá válik. Rozival a közös munka is nehezebben halad, de kiönti a szívét a kolléganőjének, a rossz kedve okáról. Egyre többet beszélgetnek. Rozi megértő és Béla szereti vele megosztani a gondolatait. Rozi továbbra is derűt és nevetést hoz Béla életébe, így egyre több időt töltenek együtt. Otthon persze Ági ugrik minden Rozival kapcsolatos sztorira, így Béla ha jót és békét akar, nem említi otthon a kolléganője nevét. 

Ágiban nem múlhat a gyanakvás, hiszen túl sokat van Rozi a férje közelében. A helyzet egy csapda lett a házaspár számára. Az otthoni légkör bizalmatlanná vált, a munkahelyi pedig egyre inkább kikapcsolóvá, derűssé, békéssé. 

Egy nap Béla azon kapja magát, hogy egyre többet gondol Rozira, és időnként erős vágyat is érez arra, hogy vele lehessen. Jaj, mit tegyen? 

Te mit tennél?

1. Állást változtatnál? Szembe mennél a szívedben feltörő őszinte vággyal és lemondanál arról, ami örömet ad? Felmondanál és lemondanál a keresetedről is az álláskeresés hónapjaira? ... és ha ezt a hitelek nem bírják el? 
2. Odaállsz a feleséged elé és a tőle elvárt őszinteséget kipróbálod, és elmondod, hogy egyszerre 2 nőt szeretsz?

Óriási csapda, de mégis, te hol állítottad volna meg a folyamatot? Ott, hogy ne érezze jól magát Béla másokkal? Fojtsa el azt, aki ő maga? Ne dolgozzon Rozival? Kerülje el messzire a folyosón is, mert veszélyt jelent a felesége nyugalmára? Béla nem a felesége rabja, hanem felnőtt ember, szabad lélek. Az, hogy Béla őszintén tud szeretni, nem bűn, még Isten előtt sem. Az, hogy jól érzi magát, hogy nem fojtja el a saját megéléseit, pedig nem hogy nem bűn, hanem az egyetlen életfeladatunk: megélni a bennünk élő szeretetet, és így megélni magunkat a jelenben. 

Válasszuk azt, hogy Béla őszinte lesz és odaáll a felesége elé: 
"Drága Ági, nagyon szeretlek. Eszem ágában sincs kockára tenni a közös éltünket. Nem tudom elképzelni a jövőt nélkületek, de elmondom, hogy Rozit is szeretem. Felébresztett bennem egy olyan érzést, ami sokat ad nekem. Nem tudom, mi tévő legyek. Nagyon nehéz így nekem."

Te mit reagálnál erre? Vajon mi a logikus?
Ági ezt:
"Te szemét, hazug, tudtam, régóta tudtam, hogy hazudsz és viszonyod van azzal a rib@nccal. Ha ő ennyire fontos neked, költözz hozzá, takarodj...!"

"Hazug!" - ezt mondanák legtöbben. Pedig Béla a legesleges legőszintébb volt, kiöntötte a szívét őszintén, felfedte az összes érzését és minden dilemmáját, ahogyan azt Ági elvárta tőle, és épp ekkor kapja azt meg, hogy őt hazugnak nevezik? :( 
Ági innentől Béla egyetlen szavát se hiszi, önmagába fordul... Béla hiába tesz kísérletet arra, hogy Ágit meggyőzhesse arról, hogy ő tényleg szereti és őrlődik... esélye sem maradt.

Valójában mi is történik itt? Nem őszinteséget és nem bizalmat akarsz igazából...

Az őszinteséget nem tudja kezelni az elme... a hazugságért pedig azonnal fel is négyel. Csakhogy a kettő szinte egy és ugyanaz, és ha kellően bölcs vagy, belátod, hogy teljesen felesleges ezek köntöse mögé bújnod.

Se az őszinteség, se a bizalom nem része a szeretetnek! - most lesokkoltalak? Ezek nem a szeretet részei, hanem ezek az egó elvárásai csupán, annak érdekében, hogy a párkapcsolat nevű "projektedet" egy életre sínen tudd, bebiztosítsd, biztonságban érezd.

Arról szól mindez csupán, hogy azt reméled, hogy a megszerzett párkapcsolatodban életed végéig hátra dőlhetsz gond nélkül, ha őszinteséget és megbízhatóságot követelsz. Félted a biztonságot, nem akarsz egyedül maradni. A félelem szüli az elvárásokat, és a biztonságra törekvés párnázza ki.  

Ágit megértjük - ha egós elmével gondolkodunk. De vajon hol volt Ági figyelme akkor, amikor Béla őszintén elmondta, hogy a helyzet neki is nagyon rossz, mert ő szereti Ágit is nagyon. Ági kizárólag a saját sérelmét látja.... Az őszinteséget követelni és nem-viselni-el, az egy csúnya ÖNZÉS.  Garanciát akart, hogy magát bebiztosítsa, és valójában ilyenkor a másik fél picit se számít: nem érdekli, mit akar, mit szeretne, mi motiválja....

Béla pedig az "őszinteség" elvárásától és annak égisze alatt az első pillanattól kezdve, "elveszett"....hiszen az összeesküvés elmélettel szemben tehetetlenné lett.

Az élet azonban bölcs, és ha most ezt nem érted, - ahogyan Ági sem, - akkor jön egy olyan helyzet hamarosan, ahol Ági vagy te élheted Béla szerepét, és rájössz, hogy nem ítélkezhetsz... 

Akkor mégis hogyan oldható fel ez?

Őszinteséget akkor várj, ha képes vagy szembe nézni azzal, amit tartalmaz a nélkül, hogy a hírhozót bántanád!

Az őszinteséget szeretettel elviselni egy olyan készség, amihez fel kell nőni. Amihez látni kell a másik embert, érezni, átérezni, mi van ő benne, mit hoz magával, mi motiválja.

Sokunkat egy-egy ilyen helyzet épp erre tanít, hogy ezt belásd, és nem arra, hogy ítélkezz, haragudj, kisörpörd az életedből a másik szereplőt!

Ha ezt tudod, ha érzed őt, és megérted őt, ha nem ragadnak el a félelmeid - hogy elveszítheted a biztonságodat - akkor képes leszel szeretettel fogadni az őszinteséget. Aki pedig így fogadja, annak nincs értelme hazudni.

Tudod, hogy mekkora szabadság az egy melletted élő ember számára - és számodra is - ha LEHET VELED ŐSZINTE? ... és tudod, mi történik akkor, ha lehet veled őszinte, és ettől szabadnak érezheti magát? Az, hogy TISZTELNI fog, mert olyat adsz neki, amire mindig vágyott: SZERETETET, SZABADSÁGOT, ELFOGADÁST. 

Azt hiszed, innentől mindig átver majd, vagy kihasznál? Tévedsz! Ezek a fogalmak kiesnek, nem léteznek többé! Ha érted a dolgot, akkor te is belátod. 
Nem lehet átverni egy olyan embert, aki szeretettel elfogad! Átverni csak azt lehet, aki elvár valamit. Azt többnyire át is verik. 

Kemény voltam? Ne hidd, csak az egó utálja mindezt hallani, hiszen mindez az egó számára "veszélyes", nem biztonságos, ráadásul lelepleződik. Inkább olvass újra, és érezd azt, ahogyan az egó lázad, de a szív lenyugszik benned.

Ez a szeretet.
Ez az a szeretet, amivel születtél, és ha az egódat le tudod csendesíteni, akkor te magad is érzed, hogy valahogy így kellene érezni, szeretni, elfogadni, élni és boldognak lenni. Így. :)
Képes vagy erre!

Drukkolok neked, kívánok egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat! 

Ha úgy érzed, egyedül nehéz, és szívesen indulsz el a kalandra a segítségemmel, és még néhány hozzád hasonló társsal, akkor olvass itt tovább:

Szeretet-Kurzus - szeretni jól, boldogan

Csatlakozz facebook csoportunkhoz is az alábbi linken, és tarts velünk, ha kérdésed van, ha beszélgetni vagy barátkozni szeretnél! 
Tündérszív Szeretet Csoport