Szükséged van RÁD! - avagy: boldogság, gyere haza!

Címkék: szeretetpárkapcsolatfüggéséletmegélésboldogság

Jól és nagyon tudsz szeretni? A szíved gyakran a másik emberben dobog?

Lehet, hogy úgy hiszed, hogy jól tudsz szeretni, mert mindig a másik ember kedvében jársz, mert igyekszel mindenben figyelembe venni őt és a megéléseit, és mert szeretnél számára boldog, kiegyensúlyozott, biztonságot jelentő életet teremteni. 

Szép szándék, dícséretes igyekezet... de jól szeretni, vagy szeretetben létezni nem ezt jelenti. 

Hiszen, csak addig jó és boldog így a kapcsolódás, amíg a másik fél is erre vágyik, és amíg ő is élvezi és viszonozza mindazt, amit te érte teszel.
Mi történik akkor, ha ő mást akar? Mi lesz, ha ő már nem igényli, hogy segítsd, hogy dédelgesd és ő legyen a figyelmed középpontjában? Mi lesz a sok neki szánt, rááldozott, érte-feladott figyelemmel, vágyaddal?

Mi lesz, ha nem igényli, vagy nem úgy igényli a szeretetedet, ahogyan azt Te adni, sőt rázúdítani szeretnéd még eztán is?

Olvass tovább, hogy megértsd és megélhesd a valódi, tartós boldogságot!

Nem leszel boldog akkor, amikor neki nem kell, amit TE ADNI SZERETNÉL... hirtelen minden kiüresedik ekkor, hiszen azt fogod megélni, hogy NEM jó, amit adsz, nincs arra és rád szükség... túl sok vagy, vagy épp túl kevés. Azt fogod érezni, hogy az, hogy a szíved másban dobog, és hogy ő érte kelsz fel reggelente, hirtelen értelmét vesztette. Ha ő nincs, ha ő mást akar, ha ő elmegy, mert el akar... akkor ott állsz ÜRES mellkassal, és fájón nézel utána a ködbe azzal a tudattal, hogy "a szívedet is magával vitte, kisétált az életedből a boldogságod!"

Ekkor! ... és valóban ekkor fogod azt megérezni, hogy nem jó, ha a szíved többet dobog más mellkasában, mint benned! Mert a nagy-nagy odaadásod, a sok-sok ráfordított figyelem csak akkor jó, ha MEGTÉRÜL. Addig, amíg viszonzott, nem is érzed, hogy milyen nagyon TÉVÚTON jársz! Itt sokan hibás következtetéseket vonnak le és a következőkre fogadkoznak, hogy hasonló "sérülés ne érhesse őket"

• "Soha többet nem merek majd szeretni!"
• "Sosem kellek annak, akit én szeretek"
• "Nem vagyok elég, vagy túl sok vagyok".
• "Ha szeretni merek, egészen biztosan sérülni fogok"
• "Csak olyan társat akarhatok eztán, aki többet ad, mint én, aki a tenyerén hordoz és kitalálja a gondolataimat is!"

Sok-sok fogadalom, melyekkel kétségbeesetten körbebástyázod magad és közben még mindig nem veszed észre, hogy TÉVEDSZ! Tévedsz azért, mert rossz volt a kiindulási alap! Amíg a kiindulásod tévútra visz, a megoldásaid sem hozhatnak boldogságot!

Nem azzal van a gond ugyanis, hogy szeretsz, és hogy boldoggá tesz, ha adni tudsz. Nem azzal van a gond, hogy hiszel a kölcsönös szeretetben és abban, hogy a szeretetet mindig megtérül és mindent megold.

A baj azzal van, hogy tévedésben vagy, ámítod önmagad... amivel a szakítás, kiüresedés pillanatai szomorúan szembesítenek. Nem másokért élsz ugyanis, és a szereteted, elfogadásod sem másokról szól...

A legtöbben ebben a tévedésben élnek:

A legtöbben azt hiszik, hogy majd akkor lesznek boldogok, ha valamit elérnek.

Például boldogok lesznek, ha lesz egy párkapcsolatuk, ami beteljesíti minden elvárásukat! Vagy boldogok lesznek, ha megszerzik az új lakást, az új munkát, a lottónyereményt... stb.

Valójában ezek a megszerzések még soha senkit nem tettek tartósan boldoggá. Mert a boldogság kulcsa nem a megszerzett javakban és elért célokban van... hanem BENNED!
Abban van, ahogyan megéled önmagad, megéled az élményeidet, ahogyan átadod magad önfeledten a pillanatoknak, ahogyan békésen és felszabadultan tudsz áramolni, változni a világgal, egységben - és nem kétségben a gond-olataid között.

Nem akkor leszel boldog, ha lesz egy párkapcsolatod! Ezt csak az elméd hiszi - az egód - mert neki KELL  a CÉL a boldogsághoz. De téved! Mert valójában fordítva működik a dolog.

Amikor boldog vagy, a párkapcsolatodat is boldoggá teszed, hiszen TE MŰKÖDTETED és Te ÉLTETED azt és nem az téged. 

Ha benned hiány van, elvárások és üresség... akkor a kapcsolatodba is hiányt raksz. Hiába hiszed azt, hogy csak adsz, adsz, adsz és adsz, valójában hiányban vagy, és a kapcsolatod a vákuumot fogja megélni. Azért teszel ennyit bele, mert abban bízol, hogy CSERÉBE visszaáramlik a FIGYELEM, az elismerés, a hála, a szeretet.

A FIGYELEM! Ez a kulcs! Ez hajtja a legtöbb embert - és ez nem baj, csak fedezzük fel!

Ne áltasd magad! Nem azért adsz a másiknak, hogy ő jól járjon... hanem mert TE akartál adni.
Neked volt fontos, hogy adj, mert így érzed, hogy JÓ vagy és hasznos. Így érzed, hogy a gondoskodásodnak van eredménye. Azonban vágyod és várod is vissza ezt az "eredményt" - figyelemben, kedvességben, mosolyban, együttlétben, hálában, elismerésben, ajándékban... stb. Ez nem baj, csak lásd be, légy kíméletlenül - de kedvesen - őszinte önmagaddal! 

Az a jó abban, hogy ha belátod, hogy önmagadért élsz, mert így van lehetőséged javítani az életeden és olyanná alakítani, amilyennek te vágyod, te álmodod azt!

Jól szeretni akkor tudsz, ha megérted:

• ... hogy NÉLKÜLED nem működik az életed. 
• ... hogy NÉLKÜLED nem működik egyetlen kapcsolatod sem!
• ... hogy NÉLKÜLED nem lesznek álmaid... nem lesznek élményeid sem!
• ... hogy nélküled NINCS semmi az életedben...

Akkor miért nem benned dobod első sorban a szíved? Hogyan működhetne az életed úgy, hogy minden figyelmed, minden JÓSÁGOD, minden türelmed, minden szereteted, minden energiád... egy másik embert tart a fókuszban... és teszed ezt még akkor is, amikor neked már valójában ez nem ad, nem épít, nem jó.

Szembe mész magaddal csak azért, hogy a másik ember fontosnak találjon?

Nem csoda, hogy boldogtalan vagy. Nem csoda, ha elfáradsz. Nem csoda, ha nincs kedved semmihez, ha úgy érzed, téged senki se szeret, és ha azt hiszed, nem kellesz senkinek. 

Önmagadnak hiányzol! Önmagadtól vagy nagyon távol. Önmagadat szorítottad hátra, és a szívedet, aminek Téged kellene elsősorban működtetnie, kérés nélkül utánadobtad valakinek!

Vedd vissza önmagadhoz az életedet, és magadra találván minden a helyére kerül!

• Lásd meg ezt! Ezt mindet itt fent! Azt, hogy eddig tévesen önmagaddal nem törődve a másik emberen keresztül szeretted volna magadat megélni, látni és értékelni. Lásd meg, hogy ő nem TE vagy, ezért, ha elveszíted önmagad, ha kidobod önmagad, azzal elpusztítod önmagad... ő pedig elmenekül, mert nem tud mit kezdeni az űrrel, aki mellette lettél...
• Lásd meg, hogy csak az tud éltetni és működtetni egy kapcsolatot, aki ÉL és aki működik. Vagyis a szívednek, benned a helye! Ha Te jól vagy, ha te mersz TE lenni, és mered megélni a vágyaidat, a képességeidet, akkor a környezetedben mindenkinek úgy tudsz adni, hogy észre sem veszed, hogy adsz. Mert a puszta jelenléted is gazdagít másokat. Az elégedett teljesség, az erőd és stabilitásod, nagyon pozitívan sugárzik ki belőled. Jó veled lenni, jó a közeledben lenni.
• Lásd meg, hogy egyetlen tulajdonságod se véletlenül van benned! Mindennek oka és haszna van! Találd meg ezeket és hasznosítsd!
• Lásd meg, hogy Te vagy a legjobb dolog az ÉLETEDBEN... és ki örülhetne ennek jobban, mint te?
• Lásd meg, hogy mennyi vágyad van, amit még megélhetsz és ENGEDD meg magadnak, hogy megéld!
• Légy magaddal türelmes és kedves! Türelmes és kedves, mint másokkal lennél! Az erősséget, a megoldást, a hasznot, a lehetőséget lásd meg magadban, ne a hibákat! Az előbbi épít, az utóbbi egy tévedés... a tévedés pusztít. :)
• Légy jelen az életedben! Tedd fel magadnak a kérdéseket: mit szeretek, mire vágyom, mi ad örömet, mit akarol létrehozni, megélni... és TEDD is meg ezeket önmagadért!
• Mondd ki magadnak, hogy "önmagadért élsz és te vagy a felelős a saját boldogságodért"! Csak te és senki más! Ez pedig nagyon jó így, mert így NEM FÜGGSZ semmitől és senkitől!

Ha nem függsz senkitől - kevés elvárásod marad - és szabadon kapcsolódhatsz! Ezután a kapcsolataid boldogak, könnyedek és teremtőek lesznek...

... a korábbi görcsös, magányos, félelemmel és várakozással teli ragaszkodás helyett... Ez nem a Te utad! Ez senkinek sem útja.

Utadon akkor vagy, amikor megenged magadnak, hogy ÉLJ, és elindulsz valódi vágyaid megélése felé függetlenül bárkitől és bármitől :) Csak azért, mert neked az örömöt, BÉKÉT és boldog megélést ad. Békés megélést! Aki ezt megérti, aki hasonlót vágyik, az VELED tart! Ezt tartsd szem előtt! ... és Ő lesz a valódi társad!

Szeretettel kívánok neked ezen az úton örömteli felismeréseket! Ha pedig szeretnél erről többet megérteni, tudni és alkalmazni, akkor ide kattintva haladj tovább: Szeretetben létezni, szeretettel elengedni...